|
TISA
BÖÁV
Áv
hónap kilencedike
HERMAN
WOUK
Ez a zsidóság Pearl Harbor-i vereségének napja.
A babilóniaiak i. e. 586. áv 9-én rombolták le
Salamon Templomát. 655 évvel később a rómaiak
ugyanezen a napon pusztították el a Második Templomot.
A zsidóság emlékezetén gyógyíthatatlan sebet ejtett
a nemzetet ért két legnagyobb csapás végzetszerű
véletlen egybeesése.
Böjttel
és a Jom Kippurkor szokásos önmegtagadással emlékeznek
meg áv 9-éről, noha ezen a napon szabad dolgozni.
Van, aki áv első kilenc napján nem eszik húst.
A nagyon vallásosak gyászolnak: támuz 17-étől
- amikor Nabukodonozor seregei áttörték Jeruzsálem
városfalát - Tisá BeÁvig három héten át nem borotválkoznak,
nem vágnak hajat, nem rendeznek ünnepi eseményeket.
Más nemzeti csapásokról is kisebb böjtökkel emlékezik
meg az ünnepi naptár, de egyiknek sincs olyan
részletes szokás- és imarendje, mint ennek az
ünnepnek.
A
böjt előtti utolsó étkezésnél az egyik fogást
hamuval kell meghinteni: többnyire tojást szokás
így enni, a néma fájdalomnak, a sors forgandóságának
jelképét. A hívők napnyugta után az elsötétített
zsinagógában gyűlnek össze, posztópapucsban csoszogva,
fojtott hangon suttogva, mint a halottas háznál.
Nem köszönnek, nem fognak kezet, nem mosolyognak.
Az esti ima után alacsony zsámolyon vagy a padlón
ülve hamuhoz érintik homlokukat, és gyertya vagy
zseblámpa fényénél olvassák Jeruzsálem rekviemjét,
Jeremiás siralmait. Középkori gyászdalokat, kinotot
énekelnek temetési dallammal. Amilyen csöndben
érkeztek, úgy is indulnak haza, búcsú nélkül.
A
reggeli istentiszteleten a férfiak tfilin és tálit
- imaszíj és imakendő - nélkül imádkoznak, mint
azok, akiknek temetetlen halottjuk van. Ez az
egyetlen nap, amelyen kivételesen a délutáni imához
öltik fel ezeket. Akár a többi kisebb ünnepnapra,
áv 9-ére sincsenek tórai munkakorlátozások. A
legtöbben dolgoznak is, de a nagyon vallásosak
az egész böjt idejét a Jeremiás próféta könyve
és Jób könyve fölötti elmélkedéssel töltik.
Vannak,
akik szerint Izrael Állam megszületése után anakronizmussá
vált Cion bukását gyászolni. Ám a zsidó nemzet
emlékezete hosszú. Nem hihető, hogy elfeledné
Jeruzsálem elestének, a két Templom pusztulásának
rettentő napját. ••
az
oldal tetejére 
------------------------------
Kapcsolódó
anyagaink :
Hayim Halevi
Donin: Tisa BöÁv
A lubavicsi rebbe: A három
gyászhét jelentősége
Linkek:
The
Three Weeks
TheRebbe.Org
Chabad
Online
|
