És Jákob lakott atyja tartózkodásának országában, Kánaán földjén. (1Mózes 37:1.)
וישב יעקב וגו' – És Jákob lakott. [Jákob és leszármazottai már akkor elkezdtek itt letelepedni, amikor Jákob hazatért Izsákhoz. Akkor hát ennek elbeszélése miért csak itt kezdődik?] – אחר שכתב לך – Miután [a Szentírásban] olvashattál – ישובי עשו ותולדותיו – Ézsaunak és utódainak letelepedéséről, – בדרך קצרה – [jóllehet] igen tömören, – שלא היו ספונים וחשובים – lévén, hogy sem elég tekintélyesek, sem elég fontosak nem voltak ahhoz, – לפרש היאך נתיישבו – hogy indokolt legyen részletesen kifejteni, hogyan telepedtek le, – וסדר מלחמותיהם – vagy mesélni csatáikról, – איך הורישו את החורים – melyek révén kiűzték a choritákat; – פירש לך ישובי יעקב ותולדותיו בדרך ארוכה – a [Szentírás] most azzal folytatódik, hogy részletes beszámolót kapunk Jákobnak és utódainak letelepedéséről – כל גלגולי סבתם – és azon események sorozatáról, amelyek miatt ez történt. – לפי שהם חשובים לפני המקום – Mivelők nagy becsben állnak Isten előtt, – להאריך בהם – megérdemlik, hogy részletesen essék szó róluk. – וכן אתה מוצא – Ugyanezt találod – בעשרה דורות שמאדם ועד נח – az Ádámtól Noéig élt tíz nemzedékkel [kapcsolatban] is: – פלוני הוליד פלוני – „X. Y. nemzette X. Y.-t.” – וכשבא לנח – Ám amikor Noéra került sor, – האריך בו – [a Szentírás] hosszasan beszélt róla. – וכן בעשרה דורות – És ugyanez igaz a tíz nemzedékre – שמנח ועד אברהם – Noé és Ábrahám között; – קצר בהם – [a Szentírás] csupán dióhéjban említi őket, – ומשהגיע אצל אברהם – ám amikor [az elbeszélés] elérkezik Ábrahámhoz, – האריך בו – róla már részletesen beszámol. – משל למרגלית – [Olyan] drágakőhöz hasonlítható ez, – שנפלה בין החול – ami belehullott a homokba. – אדם ממשמש בחול – Az ember átkutatja a homokot, – וכוברו בכברה – átrostálja egy szitán, – עד שמוצא את המרגלית – míg végül rátalál a drágakőre. – ומשמצאה – Amint megpillantja a drágakövet, – הוא משליך את הצרורות מידו – az apróbb kavicsokat el is hajítja a kezéből, – ונוטל המרגלית – és [csak] a drágakövet markolja. [Esetünkben Noé, Ábrahám és Jákob a három drágakő.]
– דבר אחר וישב יעקב – Egy másik magyarázat arra, hogy: „És Jákob lakott”: – הפשתני הזה – [Élt egyszer] egy lenkereskedő, – נכנסו גמליו טעונים פשתן – akinek a tevéi [egy alkalommal] lennel megrakodva tértek meg. – הפחמי תמה – A [helység] kovácsa eltűnődött: – אנה יכנס כל הפשתן הזה – „Vajon hol lehet majd eltárolni ennyi lent?” – היה פיקח אחד משיב לו – Volt ott egy bölcs ember, aki erre azt mondta neki: – ניצוץ אחד יוצא ממפוח שלך – „Elég egy szikra, amely kipattan a fújtatódból, – ששורף את כולו – hogy lángra kapjon az egész.” – כך יעקב ראה כל האלופים – Hasonlóképp, amikor Jákob látta [Ézsau] törzsfőnökeit, – הכתובים למעלה – akik fentebb fel lettek sorolva,
– תמה ואמר – így morfondírozott: – מי יכול לכבוש את כולן – „Vajon ki tudná legyőzni mindet?” – מה כתיב למטה – És miről olvasunk később? – אלה תולדות יעקב יוסף – „Ezek Jákob nemzetségei, József...” [Vagyis ő lesz a megoldás Jákob dilemmájára,] – דכתיב – hisz írva van: – והיה בית יעקב אש – „Jákob háza tűz lesz, – ובית יוסף להבה – József háza láng, – ובית עשו לקש – Ézsau háza meg szalma.” – ניצוץ יוצא מיוסף – [Vagyis] kipattan egy szikra Józsefből, – שמכלה ושורף את כולם – és fölemészti mindnyájukat.
Mikor testvérei látták, hogy atyjuk őt jobban szereti, mint többi testvéreit, meggyűlölték, és nem tudtak vele barátságosan beszélni. (1Mózes 37:4.)
ולא יכלו דברו לשלום – ...nem tudtak vele barátságosan beszélni. – מתוך גנותם למדנו שבחם – Becsmérlésük [egyben] dicséretük, – שלא דברו אחת בפה – hisz [azt látjuk eből, hogy nem voltak képmutatók] nem mondtak valamit úgy – ואחת בלב – hogy [közben] szívük mélyén mást [gondoltak].
דברו – ...vele… beszélni. – לדבר עמו – [A דברו (dábro) itt nem a דיבורו (diburo), aminek jelentése „beszéde”, hanem] לדבר עמו (lödáber imo) – „beszélni vele”.
És szólt hozzá: „Menj csak, nézd meg jól vannak-e testvéreid és jól vannak-e a juhok, és hozz nekem hírt”. És elküldtőt Hebron völgyéből, és ő elérkezett Schembe. (1Mózes 37:14.)
מעמק חברון – ...Hebron völgyéből... – והלא חברון בהר – De hát Hebron nem hegytetőre [épült], – שנאמר – mint írva van: – ויעלו בנגב – „Fölmentek a déli vidéken – ויבא עד חברון – és eljutottak Hebronig”? [Akkor hát miért állítja az Írás, hogy Jákob elküldte Józsefet Hebron völgyéből?] – אלא – [A „völgy (vagy mélység)” itt] valójában – מעצה עמוקה של אותו צדיק הקבור בחברון – a Hebronban eltemetett igaz embernek (Ábrahámnak) a mélyről jöő buzdítására utal [vagyis aő észrevétlen hatására engedte Jákob Józsefet ebbe a veszélyes szituációba, azért, hogy elinduljon az a folyamat, amelynek következménye lesz az egyiptomi számkivetettség]. – לקיים מה שנאמר לאברהם – Beteljesítendő azt, ami Ábrahámnak kijelentetett – בין הבתרים – a Kettévágott Részek [mellett kötött] Szövetség: – כי גר יהיה זרעך – „Hogy idegen lesz a te magzatod.”
ויבא שכמה – ...és ő elérkezett Schembe. – מקום מוכן לפורענות – Ez olyan hely, amely csalogatta a szerencsétlenségeket. – שם קלקלו השבטים – Itt vétkeztek a Törzsek [amikor eladták Józsefet]. – שם ענו את דינה – Itt erőszakolták meg Dinát. – שם נחלקה מלכות בית דוד – Itt vált ketté Dávid házának királysága, – שנאמר – mint írva van: – וילך רחבעם שכמה וגו' – „És Rechávám elment Schembe...”. [Márpedig Rechávám volt az első a szakadár királyok közül.]
Most pedig jertek, öljük meg, és dobjuk be valamelyik gödörbe, és azután azt mondjuk, hogy egy vadállat ette meg. Majd meglátjuk, mi lesz az álmaiból. (1Mózes 37:20.)
ונראה מה יהיו חלומותיו – ...Majd meglátjuk, mi lesz az álmaiból. – אמר ר' יצחק – Jichák rabbi azt mondta: – מקרא זה אומר דרשני – Ez a vers azt mondja: „Értelmezz engem!” [mivel egyszerű értelme nincsen. Az értelmezés pedig a következő:] – רוח הקודש אומרת כן – Az Isteni Szellem mondja ezt. – הם אומרים נהרגהו – Ők (a fivérek) azt mondják: „Öljük meg!”, – והכתוב מסיים – ám a vers [az Isteni Szellem szavaival] így fejeződik be: – ונראה מה יהיו חלומותיו – „Majd meglátjuk, mi lesz álmaiból,” – נראה דבר מי יקום – [Mintha csak azt mondaná:] majd meglátjuk, kinek a szavai teljesednek be, – או שלכם או שלי – a tiétek vagy az Enyém? – ואי אפשר שיאמרו הם – Lehetetlen, hogy ők [a fivérek] mondták volna azt, hogy – ונראה מה יהיו חלומותיו – „Majd meglátjuk, mi lesz álmaiból,” – מכיון שיהרגוהו – hiszen, ha megölik, – בטלו חלומותיו – az álmai értelmüket vesztik.
És Reuvén visszatért a gödörhöz, és íme József nem volt a gödörben, és ő megszaggatta ruháit. (1Mózes 37:29.)
וישב ראובן – ...Reuvén visszatért... – ובמכירתו לא היה שם – Ő [Reuvén] nem volt jelen akkor, amikor [Józsefet] eladták, – שהגיע יומו לילך – mert épp az ő napja [sora] volt, hogy elmenjen – ולשמש את אביו – és gondoskodjon apjáról. – דבר אחר – Egy másik magyarázat: – עסוק היה בשקו ובתעניתו – [Azért volt elfoglalva, mert éppen bűnéért vezekelt,] zsákruhát öltött és böjtölt, – על שבלבל יצועי אביו – amiért megbolygatta atyja fekhelyét.
És történt abban az időben, hogy Jehuda elment testvéreitől, és elpártolt egy adullami férfiúhoz, neve Chirá. (1Mózes 38:1.)
ויהי בעת ההוא – És történt abban az időben... – למה נסמכה פרשה זו לכאן – Miért került ide ez a [Jehudáról szóló] leírás, – והפסיק בפרשתו של יוסף – ily módon félbeszakítva a Józsefről szóló elbeszélést? – ללמד – Hogy megtudd: – שהורידוהו אחיו – fivérei megfosztották őt – מגדולתו – vezeő rangjáról. – כשראו בצרת אביהם – Amikor [ugyanis] látták atyjuk nagy szívfájdalmát, – אמרו – azt mondták [Jehudának]: – אתה אמרת למכרו – „Te tanácsoltad nekünk, hogy adjuk el. – אלו אמרת להשיבו – Ha azt tanácsoltad volna, hogy hozzuk őt vissza [atyánkhoz], – היינו שומעים לך – mi hallgattunk volna rád.”
ויט – ...elpártolt... – מאת אחיו – fivéreitől.
עד איש עדלמי – ...egy adullami férfiúhoz... – נשתתף עמו – [Jehuda] a férfi üzlettársává vált.
Ekkor levetette magáról özvegyi ruháit, elfödte magát fátyollal, és beburkolózott és leült Petách Éjnájimnál, mely a Timnába vezető úton van, mert látta, hogy Sélá már felnőtt, és őt nem adták hozzá feleségül. (1Mózes 38:14.)
ותתעלף – ...és beburkolózott... – כסתה פניה – Eltakarta az arcát, – שלא יכיר בה – nehogy Jehuda felismerje őt.
ותשב בפתח עינים – ...leült Petách Éjnájimnál... [Bölcseink szerint nincs olyan nevű hely, hogy Petách Éjnáim,] – בפתיחת עינים – [hanem ezt a kifejezést szó szerint kell értelmezni:] a „szemek nyílásánál”, – בפרשת דרכים – [azaz] „az útkereszteződésben”, [ahol az embernek nyitott szemmel kell a helyes utat megválasztania,] – שעל דרך תמנתה – amely a Timná felé vezető úton van. – ורבותינו דרשו – Bölcseink aggádikus magyarázatot adnak: – בפתחו של אברהם אבינו – Ábrahám ősatyánk [házának] bejáratánál, – שכל עינים מצפות לראותו – amelyet minden szem látni vágyott.
כי ראתה כי גדל שלה וגו' – ...mert látta, hogy Sélá már felnőtt... – לפיכך הפקירה עצמה אצל יהודה – Ezért kínálkozott fel Jehudának, – שהיתה מתאוה להעמיד ממנו בנים – mert arra vágyott, hogy gyermekei szülessenek tőle.
Midőn Jehuda meglátta őt, paráznának vélte, mert elfedte arcát. (1Mózes 38:15.)
ויחשבה לזונה – ...paráznának vélte... – לפי שיושבת בפרשת דרכים – [Nem azért „mert elfedte arcát”, hisz ez egyfajta erényt is jelenthetne, hanem] mert az útkereszteződésben ült.
כי כסתה פניה – ...mert elfedte arcát. – ולא יכול לראותה ולהכירה – [Emiatt Jehuda] nem láthatta, és nem ismerhette fel.
– ומדרש רבותינו – Bölcseink magyarázata szerint [az arc elfedése nem a jelenre, hanem a múltra utal]: – כי כסתה פניה – Mert [mindig] elfödte arcát, – היתה צנועה – amikor apósa [Jehuda] házában tartózkodott, – היתה צנועה – mivel erkölcsös asszony volt, – לפיכך לא חשדה – s ezért [Jehuda] nem gyanakodott rá. [Meg sem fordult a fejében, hogy ez az asszony az útkereszteződésben netán Támár lehet.]
Erre Jehuda azt mondta: „Vegye hát el, nehogy csúffá legyünk; íme én elküldtem e gödölyét, de te nem találtad megőt”. (1Mózes 38:23.)
תקח לה – „Vegye hát el...” [De hát nem volt már eleve nála?] – יהיה שלה מה שבידה – [A jelentés:] Tartsa meg hát azt, ami nála van.
פן נהיה לבוז – ...nehogy csúffá legyünk... – אם תבקשנה עוד – Ha tovább kutakodsz utána, – יתפרסם הדבר – nyílvánosságra jut a dolog, – ויהיה גנאי – és szégyent hoz ránk. – כי מה עלי לעשות עוד – [Különben is,] mi egyebet tehetnék még, – לאמת דברי – hogy hű legyek ígéretemhez?
הנה שלחתי הגדי הזה – ...íme, én elküldtem e gödölyét... – לפי שרימה יהודה את אביו בגדי עזים – Mivel Jehuda atyját is egy kecskegidával tévesztette meg, – שהטביל כתנת יוסף בדמו – amikor József köntösét annak vérébe mártotta, – רמוהו גם אותו בגדי עזים – [ezért most] őt is egy gödölyével vezették félre. [Azaz egy gödölye révén jutott ki neki valamelyest a gyötrelemből.]
Józsefet elvitték Egyiptomba és megvette őt az izmaelitáktól, akik odavitték, Potifár, a fáraó udvari tisztje, a testőrök kapitánya, egy egyiptomi férfiú. (1Mózes 39:1.)
ויוסף הורד – Józsefet elvitték... – חוזר לענין ראשון – [A Szentírás ezen a helyen] visszatér az elbeszélés korábbi fonalához, – אלא שהפסיק בו – mivel csupán azért szakította félbe azt, – כדי לסמוך ירידתו של יהודה – hogy összekösse Jehuda rangvesztését – למכירתו של יוסף – József eladásával, – לומר לך – rámutatva, – שבשבילו – hogy miatta [József miatt] – הורידוהו מגדולתו – fokozták le vezető rangjából. – ועוד כדי לסמוך – Valamint, hogy összekösse – מעשה אשתו של פוטיפר – a Potifár feleségéről szóló leírást – למעשה תמר – a Támárról szóló leírással, – לומר לך – rámutatva, – מה זו לשם שמים – hogy amiképpen ez [Támár] is tiszta indítékokkal [cselekedett], – אף זו – úgy az [Potifár felesége] is – לשם שמים – tiszta indítékokkal cselekedett, – שראתה באצטרולוגין שלה – [ugyanis] asztrológiai számításai megmutatták számára, – שעתידה להעמיד בנים ממנו – hogy gyermekei fognak származni tőle [Józseftől], – ואינה יודעת אם ממנה – csak azt nem tudta [pontosan], hogy az ő tőle lesz e – אם מבתה – vagy leányától. [Hiszen József később elvette feleségül Potifár feleségének leányát.]
És Józsefre bízta mindenét, és semmire sem volt gondja mellette, csakis a kenyérre, amit evett. És József szép alakú és szép arcú volt. (1Mózes 39:6.)
ויהי יוסף יפה תואר – ...És József szép alakú és szép arcú volt. – כיון שראה עצמו מושל – Miután vezetőként tekintett magára, – התחיל אוכל ושותה – elkezdett enni és inni – ומסלסל בשערו – és fodorította a haját. – אמר הקב"ה – Azt mondta erre az Örökkévaló: – אביך מתאבל – „Atyád gyászol, – ואתה מסלסל בשערך – és te a hajadat fodorítod? – אני מגרה בך את הדוב – Akkor hát rád uszítom a medvét [Potifár feleségét]!” – מיד – Ezért is olvashatjuk rögtön: – ותשא אשת אדוניו וגו' – „[És történt e dolgok után,] urának felesége szemet vetett Józsefre...”, – כל מקום שנאמר אחר סמוך – és mindenütt, ahol a Szentírás a „dolgok után” kifejezést használja, az mintegy utalás azőbb leírtakra.
Egy napon az történt, hogy bement [József] a házba, a munkáját végezni, és nem volt senki a ház emberei közül ott a házban. (1Mózes 39:11.)
ויהי כהיום הזה – Egy napon az történt... – כלומר – Vagyis, – ויהי כאשר הגיע יום מיוחד – mikor elérkezett egy különleges nap, – יום צחוק – egy víg nap, – יום איד שלהם – egy egyiptomi ünnepnap, – שהלכו כולם לבית עבודה זרה – amikor mindenki a bálványok házába ment, – אמרה – azt mondta ő [Potifár felesége]: – אין לי יום הגון – nincs nekem jobb napom, – להזקק ליוסף – hogy Józsefhez forduljak, – כהיום הזה – mint a mai nap, – אמרה להם – ezért így szólt hozzájuk: – חולה אני – „Beteg vagyok – ואיני יכולה לילך – és nem tudok elmenni”.
Ezek után történt, hogy az egyiptomi király pohárnoka és sütőmestere vétkeztek uruk, az egyiptomi király ellen. (1Mózes 40:1.)
אחר הדברים האלה – Ezek után történt... –לפי שהרגילה אותה ארורה את הצדיק – Mivel az átkozott [Potifár felesége] a cádikról [Józsefről] állandóan, – בפי כולם לדבר בו ולגנותו – mindenki eőtt csúnyán pletykált – הביא להם הקב"ה סורחנם של אלו – hozta az Örökkévaló ezeket a bűnösöket [a pohárnokot és a sütőmestert], – שיפנו אליהם – hogy rájuk fordítsák tekintetüket [az emberek] – ולא אליו – és ne őrá [Józsefre]. – ועוד – Továbbá – שתבוא הרווחה לצדיק על ידיהם – hogy általuk jöjjön megkönnyebbülés a cádiknak.
חטאו – ...vétkeztek... – זה – Az egyiknél – נמצא זבוב בפיילי פוטירין שלו – légy került a királyi fűszeres serlegbe, – וזה – a másiknál – נמצא צרור בגלוסקין שלו – kavics a süteménybe.
A testőrparancsnok Józsefet rendelte ki, éső kiszolgáltőket; és ezek napokőrizetben voltak. (1Mózes 40:4.)
ויפקד שר הטבחים את יוסף – A testőrparancsnok Józsefet rendelte ki... – להיות אתם – hogy velük legyen.
ויהיו ימים במשמר – ...napokig őrizetben voltak. – שנים עשר חדש – 12 hónapon keresztül [ahogy tanulhattuk Rási korábbi magyarázatából: a „nap” szó azt is jelentheti, hogy „év”].
És álmodtak álmokat, mindketten, mindegyik a maga álmát ugyanazon éjjel, mindegyik álmának jelentése szerint: Egyiptom királyának pohárnoka és sütőmestere, akik fogva voltak a börtönben. (1Mózes 40:5.)
ויחלמו חלום שניהם – És álmodtak álmokat, mindketten... – ויחלמו שניהם חלום – Mindketten álmodták a saját álmukat, – זה פשוטו – ez az egyszerű értelmezés. – ומדרשו – A Midrás magyarázata szerint azonban: – כל אחד – mindkettő – חלם חלום שניהם – két dolgot álmodott; – שחלם את חלומו – megálmodta a saját álmát, – ופתרון חבירו – és a társa álmának megfejtését, – וזו שנאמר – ezért van írva: – וירא שר האופים כי טוב פתר – „És látta a süőmester, hogy jó megfejtést adott [József a pohárnoknak]”. [Hiszen ha nem így értelmezzük ezt, akkor honnan tudhatta volna a őmester, hogy József a jó megfejtést adta a pohárnoknak.]
De a főpohárnok nem emlékezett meg Józsefől, elfelejtettőt. (1Mózes 40:23.)
ולא זכר שר המשקים – De a főpohárnok nem emlékezett meg... – בו ביום – aznap – וישכחהו – ... elfelejtette őt – לאחר מכן – azután.
– מפני שתלה בו יוסף בטחונו – Mivel József a főpohárnokban bízott – לזכרו – hogy megemlékezik majd róla [és nem az Örökkévalóban] – הוזקק להיות אסור עוד שתי שנים – ezért még két évig fogolynak kellett lennie [amíg a fáraó nem álmodott], – שנאמר – ahogy írva van: – אשרי הגבר – „Boldog a férfi, – אשר שם ה' מבטחו – ki az Örökkévalót tette bizalmasává – ולא פנה אל רהבים – és nem fordult a fennhéjázókhoz...”, – ולא בטח על מצרים – vagyis nem bízik az egyiptomiakban, – הקרוים רהב – akiket „fennhéjázóknak” neveznek.