S íme a folyóból feljött hét tehén, szép alakúak és kövér húsúak, s legeltek a nádasban. (1Mózes 41:2.)

יפות מראה – ...szép alakúak... – סימן הוא לימי שובע – Ez szimbolizálja a bőségnek azt az időszakát, – שהבריות נראות יפות זו לזו – amikor az emberek szépnek tűnnek egymás szemében, – שאין עין בריה צרה בחברתה – mert senki sem irigykedik a másikra.

באחו – ...a nádasban. – באגם – A tónál [található nádban]. – מריש"ק בלע"ז – (Ófranciául: maresc) – כמו ישגא אחו – mint [a következő versben]: „Megnő-e a nád?”. ^[1]

 Reggelre kelve, nyugtalankodott (vátipáem) a lelke, elküldött és összehivatta Egyiptomnak minden jövendőmondóját és bölcseit, és a fáraó elbeszélte nekik álmát, de nem volt senki, aki meg tudta volna fejteni azt a fáraónak. (1Mózes 41:8.)

ותפעם רוחו – ...nyugtalankodott (vátipáem) a lelke... – ומטרפא רוחה – [Onkelosz ezt így fordítja:] „vert volt a lelke”; – מקשקשת בתוכו כפעמון – úgy vert bensejében, mint egy harang (páámon). [A vátipáem így nem más, mint a páámon – harangból képzett főnévi igenév.]

– ובנבוכדנצר הוא אומר – Nabukodonzor [álmával] kapcsolatban [egy kicsit másképpen] ez áll: – ותתפעם רוחו – „vátitpáem rucho” [kettőzött ת-val]: „Nyugtalan lett a lelke”. ^[2] – לפי שהיו שם – Ennek oka pedig az, hogy [Nabukodonzor] – שתי פעימות – két [dolog miatt] nyugtalankodott; – שכחת החלום – amiatt, hogy elfelejtette az álmot, – והעלמת פתרונו – és amiatt hogy nem tudta a magyarázatát.

חרטמי – ...jövendőmondóját (chártumé)... – הנחרים בטימי מתים – [A „chártumé” szóösszevonás abból, hogy] „háne­chá­rim bötimé métim”, – ששואלים בעצמות – [azaz] akik kikérdezik [a halottak] csontjait. – טימי הן עצמות בלשון ארמי – a timé ugyan­is „csont”-ot jelent arámi nyelven. – ובמשנה – Ez a Mis­ná­ban is megjelenik: – בית שהוא מלא טמיא – „Egy ház mále ti­má­já” ^[3] – מלא עצמות – [azaz:] tele csontokkal.

ואין פותר אותם לפרעה – ...de nem volt senki, aki meg tudta volna fejteni azt a fáraónak. [Miért esik a hangsúly arra, hogy „a fáraónak”?] – פותרים היו אותם – Voltak, akik megfejtették [az álmokat], – אבל לא לפרעה – de nem a fáraónak. – שלא היה קולן נכנס באזניו – Hangjuk nem hatolt be [a fáraó] fülébe, [vagyis a fáraó számára elfogadhatatlan volt az, amit tőlük hallott,] – ולא היה לו קורת רוח בפתרונם – és álom­fej­té­se­ik nem hoztak számára megnyugvást. – שהיו אומרים שבע בנות אתה מוליד – Ők azt mondták: „Hét lányt fogsz nemzeni, – שבע בנות אתה קובר – [majd] el is temeted [ezt] a hét lányt.”

 És volt ott velünk egy héber ifjú, szolgája a testőrök kapitányának, és mi elbeszéltük neki álmunkat, és ő megfejtette azt; mindegyikünknek az álma szerint fejtette meg azt. (1Mózes 41:12.)

נער עברי עבד – ...egy héber ifjú, szolgája... – ארורים הרשעים – Legyenek átkozottak a gonoszak, – שאין טובתם שלמה – mert [még] a jó, amit tesznek, az is tökéletlen. – מזכירו בלשון בזיון – [Lám a főpohárnok is] lealacsonyító szavakkal beszél [Jó­zsefről].

נער – ...ifjú... – שוטה – [A kifejezéssel azt sugallja, hogy] ostoba, – ואין ראוי לגדולה – és nagyságra nem hivatott. [Nyíl­ván­való, hogy az akkor 30 éves Józsefet ifjúnak (legénynek, fic­kónak) nevezni csakis lealacsonyító szándékkal lehetett.]

עברי – ...egy héber... – אפילו לשוננו אינו מכיר – még a nyel­vün­ket sem beszéli.

עבד – ...szolgája... – וכתוב בנמוסי מצרים – És Egyiptom törvényeiben meg van írva, – שאין עבד מולך – hogy egy szolga so­sem kormányozhat, – ולא לובש בגדי שרים – és nem járhat her­cegi ruhákban.

איש כחלומו – ...mindegyikünknek az álma szerint... – לפי החלום – az álomnak megfelelően – וקרוב לענינו – és annak tar­talmához illően.

 Felelt József a fáraónak, mondván: „Ez nem énbennem van, Isten ad majd jó feleletet a fáraónak”. (1Mó­zes 41:16.)

בלעדי – ...Ez nem énbennem van... – אין החכמה משלי – A bölcsesség nem az enyém, – אלא אלהים יענה – Isten ad majd fe­leletet. – יתן עניה בפי – [Vagyis] Ő adja majd a választ a szám­ba, – לשלום פרעה – amely a fáraó megelégedésére fog szolgálni.

 A hét szép tehén hét év és a hét szép kalász hét év, egyetlen álom ez. (1Mózes 41:26.)

שבע שנים שבע שנים – ...hét év és… hét év... – כולן אינן אלא שבע – Ez összesen csupán [ugyanaz a] hét [év]. [Vagyis a második álom csupán ismétlése az első álomnak.] – ואשר נשנה החלום פעמים – Azért ismétlődik meg az álom, – לפי שהדבר מזומן – mert [amiről szól] az nemsokára bekövetkezik, – כמו שפירש לו בסוף – ahogyan azt [József] utána el is magyarázta [a fáraónak]: – ועל השנות החלום וגו' – „És a fáraó álma azért jelentkezett kétszer...”. ^[4]

– בשבע שנים הטובות נאמר – A hét jó évvel kapcsolatban ez áll: – הגיד לפרעה – „Azt jelentette ki [Isten] a fáraónak” ^[5] , – לפי שהיה סמוך – mert annak bekövetkezte már küszöbön állt; – ובשבע שני רעב – míg ellenben a hét szűk esztendővel kapcsolatban – נאמר הראה את פרעה – ez áll: „Azt megmutatta [Isten] a fá­raónak”, ^[6] – לפי שהיה הדבר מופלג ורחוק – mivel a dolog még tá­voli volt, – נופל בו לשון מראה – s így a helyes kifejezés a „meg­mutatás”.

 És levette a fáraó pecsétgyűrűjét az ujjáról, és József ujjára húzta, felöltöztette lenvászonruhába, és aranyláncot akasztott a nyakába. (1Mózes 41:42.)

ויסר פרעה את טבעתו – És levette a fáraó pecsétgyűrűjét az ujjáról... – נתינת טבעת המלך – A királyi gyűrű odanyújtása – הוא אות למי שנותנה לו – jeladás a megajándékozott számára, – להיות שני לו לגדולה – hogy a király után rangban a másodikká lépett elő a hatalomban.

בגדי שש – ...lenvászonruhába... – דבר חשיבות הוא במצרים – A lenvászonnak nagy értéke volt Egyiptomban.

רבד – ... láncot... – ענק – [rövid azt jelenti:] nyaklánc. – ועל שהוא רצוף בטבעות – Mivel sorba fűzött gyűrűkből áll, – קרוי רביד – rövid-nek, „lánc”-nak nevezik. – וכן רבדתי ערשי – [A szó] ugyanígy [megtalálható a következő helyeken]: „Terítőket terítettem fekhelyemre”, ^[7] – רצפתי ערשי מרצפות – [vagyis] „Takarók sorával terítettem le (rávádti) ágyamat.” – בלשון משנה – Misnai kifejezésekben is találkozunk vele: – מוקף רובדין של אבן – „sorba [rakott] kövekkel (rovdin) körülvéve.” ^[8] – על הרובד שבעזרה – [Vagy:] „A Szentély-udvar kőlapsorán,” – והיא רצפה – ahol [a roved] a padlózatra utal [amely sorba rakott kövekből van kirakva].

 És összegyűjtötték a hét esztendőnek minden eleségét, amely Egyiptom országában volt, és az eleséget el­raktározták a városokban; minden városba a körülötte levő mező eleségét vitték. (1Mózes 41:48.)

אכל שדה העיר אשר סביבותיה נתן בתוכה – ...minden városba a körülötte levő mező eleségét vitték. – שכל ארץ וארץ מעמדת פירותיה – Mivel minden földterület megőrzi a maga terményét, – ונותנין בתבואה – [ezért] a gabona közé elhelyeznek – מעפר המקום – némi termőföldet arról a helyről, [ahol a gabona nőtt], – ומעמיד את התבואה מלירקב – s az megóvja a gabonaszemeket a rothadástól.

 És éhezett Egyiptom egész országa, és a nép kiáltott a fáraóhoz kenyérért. Ekkor a fáraó mondta egész Egyip­tomnak: „Menjetek Józsefhez, amit mond nektek, azt tegyétek”. (1Mózes 41:55.)

ותרעב כל ארץ מצרים – És éhezett Egyiptom egész országa... [De hát az előző versben meg az áll: „Egyiptom egész országában volt kenyér”!?] – שהרקיבה תבואתם שאצרו – Igaz, de az elraktározott gabona mind megrohadt, – חוץ משל יוסף – kivéve Józsefét.

אשר יאמר לכם תעשו – ...amit mond nektek, azt tegyétek. [Miért kellett a fáraónak így rendelkeznie?] – לפי שהיה יוסף אומר להם – Mert József utasította őket, – שימולו – hogy metéltessék magukat körül. – וכשבאו אצל פרעה ואומרים – Amikor a fáraó elé járultak, és elmondták neki: – כך הוא אומר לנו – „Ezt követeli tőlünk, ,” – אמר להם – ő azt mondta nekik: – למה לא צברתם בר – „Miért nem tároltatok el gabonát? – והלא הכריז לכם – Hát nem jelentette be nektek előre, – ששני הרעב באים – hogy az éhség évei következnek?” – אמרו לו – Ők erre azt felelték: – אספנו הרבה והרקיבה – „Sok gabonát begyűjtöttünk, de [mind] meg­rothadt.” – אמר להם – Ő erre azt mondta nekik: – אם כן – „Ebben az esetben – כל אשר יאמר לכם תעשו – mindent, amit mond nektek, azt tegyétek! – הרי גזר על התבואה – Mert [lát­hat­já­tok, hogy] rendeletet adott ki a gabonára [hogy az rothadjon meg], – והרקיבה – és az megrothadt; – מה אם יגזור עלינו ונמות – mi van hát, ha ellenünk bocsát ki rendeletet, és meghalunk?”

 És látta Jákob, hogy Egyiptomban van gabona, és azt mondta Jákob a fiainak: Miért tettetitek magatokat? (1Mó­zes 42:1.)

וירא יעקב כי יש שבר במצרים – És látta Jákob, hogy Egyiptomban van gabona (szever)... – ומהיכן ראה – Hon­nan látta? – והלא לא ראה – Vajon nem látta, – אלא שמע – csak hal­lotta-e, – שנאמר – ahogy írva van: ^[9] – הנה שמעתי וגו' – „Íme, hal­lottam...”, – ומהו וירא – akkor miért van írva „látta”? – ראה באספקלריא של קדש – Egy isteni látomást látott, – שעדיין יש לו שבר במצרים – hogy lehet még reménysége Egyiptomban [sze­ver reményt jelent], – ולא היתה נבואה ממש – de nem volt igazi pró­fécia, – להודיעו בפירוש – ami egyértelműen elmondta volna neki, – שזה יוסף – hogy ez [a remény] József.

למה תתראו – ...Miért tettetitek (titráu) magatokat? – למה תראו עצמכם – Miért tettetitek magatokat – בפני בני ישמעאל ובני עשו – Ismael és Ézsau fiainak szemében – כאלו אתם שבעים – jóllakottaknak? – שבאותה שעה עדיין היה להם תבואה – Akkor még volt termésük [Jákob gyermekeinek, ezért csak a látszat mi­att aggódott]. – ולי נראה פשוטו למה תתראו – És nekem [Rá­si­nak] az tűnik az egyszerű magyarázatnak arra, hogy: „Miért tettetitek magatokat?”: – למה יהיו הכל מסתכלין בכם – Miért bámuljon mindenki titeket – ומתמיהים בכם – és csodálkozzon rajtatok, – שאין אתם מבקשים לכם אוכל – hogy ti nem gondoskodtok magatoknak ételről, – בטרם שיכלה מה שבידכם – mielőtt teljesen elfogyna, ami a kezetekben van? – ומפי אחרים שמעתי – másoktól pedig azt a magyarázatot hallottam – שהוא לשון כחישה – hogy ez [a titráu kifejezés „telítettséget” jelent, és mivel a héber nyelvben egyes kifejezések jelentését meg lehet fordítani ^[10] ez itt] valójában „elgyengülést” jelent, – למה תהיו כחושים ברעב – azaz miért hagyjátok magatokat elgyengülni az éhségtől. – ודומה לו – [A titráu kifejezés „telítettség”-kénti értelmezése] hasonlít ehhez: – ומרוה גם הוא יורה – „…és aki telít, maga is telíttettik”. ^[11]

 Majd ezt mondta: Hallottam, hogy Egyiptomban van ga­bona; menjetek le oda, és vegyetek nekünk onnan ga­bonát, hogy éljünk, és meg ne haljunk. (1Mózes 42:2.)

רדו שמה – ...menjetek le oda (rödu)... – ולא אמר לכו – És nem az van írva: menjetek (löchu). – רמז – Ez egy utalás – למאתים ועשר שנים – a 210 éves – שנשתעבדו למצרים – egyiptomi szol­gaságra, – כמנין רד"ו – mert a rödu szó számértéke: 210.

 És József tíz testvére lement, hogy gabonát vegyenek Egyiptomban. (1Mózes 42:3.)

וירדו אחי יוסף – És József tíz testvére... – ולא כתב – És nem az van írva: – בני יעקב – „Jákob fiai”, – מלמד – ami arra tanít minket, – שהיו מתחרטים במכירתו – hogy megbánták az ő eladását, – ונתנו לבם – és úgy határoztak, – להתנהג עמו באחוה – hogy testvériesen viselkednek vele, – ולפדותו – [megpróbálják megkeresni] és kiváltják őt – בכל ממון שיפסקו עליהם – akármennyi pénzért, amit kiszabnak rájuk.

 De Benjámint, József testvérét, Jákob nem küldte el testvéreivel, mondván, nehogy szerencsétlenség érje. (1Mózes 42:4.)

פן יקראנו אסון – ...mondván nehogy szerencsétlenség érje. – ובבית לא יקראנו אסון – Hát otthon nem érhette szerencsétlenség? – אמר רבי אליעזר בן יעקב – Azt mondja Eliezer ben Já­kob rabbi: – מכאן – innen tanulhatjuk meg, – שהשטן מקטרג בשעת הסכנה – hogy a Sátán leginkább a veszély idején vádolja az embert [és így a hosszú út, veszélyes].

 És szólt hozzájuk József: Úgy van, ahogyan mondtam nektek; kémek vagytok! (1Mózes 42:14.)

הוא אשר דברתי – ...Úgy van, ahogyan mondtam... – הדבר אשר דברתי – Az, amit mondtam, – שאתם מרגלים – hogy ti kémek vagytok, – הוא האמת והנכון – az az igazság, – זהו לפי פשוטו – ez az egyszerű magyarázat. – ומדרשו – És a Midrás magyarázata szerint: – אמר להם – Mondta nekik [a király]: – ואלו מצאתם אותו – Ha megtalálnátok őt [Józsefet] – ויפסקו עליכם ממון הרבה – és sok pénzt kérnének érte, – תפדוהו – kiváltanátok? – אמרו לו הן – Igent válaszoltak. – אמר להם – Erre azt mondta nekik: – ואם יאמרו לכם – És ha azt fogják mondani nek­tek – שלא יחזירוהו – nem adják vissza őt – בשום ממון – sem­mi pénzért, – מה תעשו – mit fogtok tenni? – אמרו לו – Válaszolták neki: – לכך באנו – Úgy jöttünk, – להרוג – hogy öljünk – או ליהרג – vagy megölessünk [Józsefért]. – אמר להם – Mondta nekik: – הוא אשר דברתי אליכם – „Úgy van, ahogyan mondtam nektek”, – להרוג בני העיר באתם – azért jöttetek, hogy megöljétek a város lakóit! – מנחש אני בגביע שלי – Megjósoltam az én ser­legemből, – ששנים מכם – hogy kettő közületek [Simon és Lévi] – החריבו כרך גדול של שכם – rombolta le Sechem nagy vá­ro­sát [is]. ^[12]

 És elfordult tőlük, és sírt; azután visszatért hozzájuk, és beszélt velük; elvitte közülük Simont, és bebörtönözte a szemük láttára. (1Mózes 42:24.)

ויסב מעליהם – És elfordult tőlük... – נתרחק מעליהם – eltávolodott tőlük, – שלא יראוהו בוכה – hogy ne lássák, ahogy sír.

ויבך – ...és sírt... – לפי ששמע שהיו מתחרטין – mivel hallotta, hogy megbánták, [amit tettek vele].

את שמעון – ...Simont... – הוא השליכו לבור – [Azért éppen őt, mert] ő tette a kútba [Józsefet], – הוא שאמר ללוי – és ő volt, aki azt mondta Lévinek: ^[13] – הנה בעל החלומות הלזה בא – „Íme ott jön az álomlátó...”. – דבר אחר – Egy másik magyarázat: – נתכוין יוסף להפרידו מלוי – József el akarta választani [Simont] Lé­vitől, – שמא יתיעצו שניהם – nehogy tanácskozzanak ők ketten, – להרוג אותו – hogy megöljék őt.

ויאסור אותו לעיניהם – ...bebörtönözte a szemük láttára. – לא אסרו אלא לעיניהם – Csak szemük láttára börtönözte be, – וכיון שיצאו – és ahogy távoztak, – הוציאו – előhozatta őt, – והאכילו והשקהו – megetette és megitatta.

 És szólt hozzájuk atyjuk, Jákob: „Megfosztottatok gyer­mekeimtől, József nincsen, Simon nincsen, és el akar­játok vinni Benjámint, – mindez engem terhel.” (1Mó­zes 42:36.)

אתי שכלתם – ...Megfosztottatok gyermekeimtől... – מלמד – Ebből megtudjuk, – שחשדן – hogy azzal gyanúsította őket (a fivéreket), – שמא הרגוהו – hogy megölték [Simont] – או מכרוהו כיוסף – vagy eladták, mint [ahogy az] József esetében [va­lójában meg is történt].

שכלתם – ...Megfosztottatok gyermekeimtől... – כל מי שבניו אבודים קרוי שכול – Azt, akinek elvesztek a gyermekei, „gyermekét vesztettnek„ (sákul-nak) nevezik [mert olyan mintha gyermeke valóban meghalt volna].

 És ő szólt: „Nem megy le fiam veletek, mert testvére meghalt, és csak ő maga maradt meg. Ha baleset éri az úton, amelyen mentek, akkor bánatban viszitek ősz fejemet a sírba”. (1Mózes 42:38.)

לא ירד בני עמכם – ...Nem megy le fiam veletek... – לא קבל דבריו של ראובן – [Jákob] nem fogadta el Reuvén ajánlatát. – אמר – Azt mondta [magában]: – בכור שוטה הוא זה – „Bolond ez az elsőszülött. – הוא אומר להמית בניו – Felajánlja, hogy öljem meg fiait. – וכי בניו הם ולא בני – Hát azok csak az ő fiai, és nem [ugyanúgy] az én fiaim [is]?”

 És Jehuda szólt atyjához, Izráelhez: „Küldd velem a fiút, hogy útra keljünk és elmenjünk, hogy éljünk és meg ne haljunk, mi is, te is, gyermekeink is...” (1Mózes 43:8.)

ונחיה – ...hogy éljünk... – נצנצה בו רוח הקודש – Az isteni prófécia egy szikrája szólt belőle: – על ידי הליכה זו תחי רוחך – „Ennek az utazásnak az eredményeképpen életre kel majd a lelked,” – שנאמר – mint írva van: – ותחי רוח יעקב אביהם – „akkor föléledt atyjuk, Jákob lelke.” ^[14]

ולא נמות – ...és meg ne haljunk... – ברעב – Az éhségtől. – בנימין ספק יתפש – [A következőképpen érveltek Jákobnak:] Ben­jáminnal kapcsolatban nem lehet tudni, hogy ott fogják-e tar­tani – ספק לא יתפש – vagy nem fogják ott tartani. – ואנו כלנו מתים ברעב – Míg ellenben mi [bizonyosan] éhen halunk, – אם לא נלך – ha nem megyünk [le Egyiptomba]. – מוטב שתניח את הספק – Jobb, ha elereszted azt, ami kétséges, – ותתפוש את הודאי – és megragadod azt, ami bizonyos.

És a férfiak vették ezt az ajándékot, kétszeres pénzt is vettek magukhoz, és Benjámint, és elindultak, és lementek Egyiptomba, és József elé állottak. (1Mózes 43:15.)

ואת בנימין – ...és [vették] Benjámint... [Míg ellenben a vers a קיחה (kichá), „elvevés” kifejezést használja mind az ajándékokkal és a pénzzel, mind pedig Benjáminnal kapcsolatban. Az arámi fordításban Onkelosz mégis a nöszivu-t használja az előbbihez és az udváru-t az utóbbihoz.] – מתרגמינן – [Az „és [vették] Benjámint”] Onkelosz úgy fordítja, – ודברו ית בנימין – hogy „udváru ját Binjámin”, – לפי שאין לקיחת הכסף – mert pénzt magunkhoz venni nem – ולקיחת האדם שוה בלשון ארמי – ugyanaz az arámiban, mint egy személyt magunkhoz venni [magunkkal vinni]. – בדבר הנקח ביד – Arra, amikor valamit ténylegesen a kezünkbe veszünk, – מתורגם ונסיב – az unsziv szót használjuk, – ודבר הנקח בהנהגת דברים – míg ellenben arra, amikor valamit meggyőzés útján veszünk el [vagyis elvezetjük], – מתרגמינן ודבר – az udvár [a dibur – „beszéd” szóból] szót alkalmazzuk. ^[15]

 És elsietett József, mert megindult a szíve testvérén és sírni akart; bement a szobába, és ott sírt. (1Mózes 43:30.)

כי נכמרו רחמיו – ...mert megindult a szíve... – שאלו – [Jó­zsef] megkérdezte tőle: – יש לך אח מאם – „Van-e ugyanattól az anyától származó fivéred?” – אמר לו אח היה לי – „Volt egy bátyám,” felelte [Benjámin], – ואיני יודע היכן הוא – „de nem tu­dom, hol van.” – יש לך בנים – „Vannak-e gyermekeid?” – אמר לו יש לי עשרה – „Van tíz fiam,” felelte. – אמר לו ומה שמם – „Hogy hívják őket?” kérdezte [József]. – בלע ובכר וגו' – „Belá, Be­cher, ...,” ^[16] felelte [Benjámin]. – אמר לו מה טיבן של שמות הללו – [József] megkérdezte: „Milyen meggondolás rejlik e ne­vek mögött?” – אמר לו כולם על שם אחי – „Ezek mind [eltűnt] bátyámmal vannak kapcsolatban,” felelte, – והצרות אשר מצאוהו – „és az őt sújtó csapásokkal: – בלע שנבלע בין האומות – Belá, mert elnyeletett (nivlá) az idegen népek között; – בכר שהיה בכור לאמי – Becher, mert ő volt anyám elsőszülöttje (böchor); – אשבאל ששבאו אל – Ásböél, mert Isten fogságba vetette őt (sávo Él); – גרא שנתגייר באכסניא – Gérá, mert idegen országban kellett élnie (gér); – ונעמן שהיה נעים ביותר – és Náámán, mert rendkívül kedves volt (náim); – אחי וראש אחי היה וראשי היה – Áchi és Ros, [szó szerint:] mert fivérem volt és idősebb nálam; – מופים מפי אביו למד – Mupim, mert atyám szájából (mipi) tanult; – וחופים שלא ראה חופתי – és Chupim, mert nem látta há­zasságkötésemet (chupá – esküvői baldachin), – ולא ראיתי אני חופתו – én pedig nem láttam az ő házasságkötését; – וארד שירד לבין האומות – valamint Árd, mert lement (járád) az idegen népek közé,” – כדאיתא במסכת סוטה – amint az olvasható a Szo­tá traktátusban. ^[17] – מיד נכמרו רחמיו – [Ezt hallván, Józsefnek] azonnal megindult a szíve.

נכמרו – ...megindult (nichmöru)... – נתחממו – [Nichmöru annyit tesz, mint] felhevült. – ובלשון משנה – A misnai héberben [ilyen példát] találhatunk: – על הכומר של זיתים – „Egy halom felhevült (komer) olajbogyón.” ^[18] – ובלשון ארמי מכמר בשרא – Az arámiban [ilyen példát] találhatunk: „A hús dehidratálása (mich­már).” ^[19] – ובמקרא – A Szentírásban ezt olvashatjuk: – עורנו כתנור נכמרו – „Bőrünk tüzel (nichmáru), mint a kemence,” – נתחממו ונקמטו קמטים קמטים – [azaz] felforrósodott és nagyon ráncossá vált, – מפני זלעפות רעב – „a kínzó éhségtől,” ^[20] – כן דרך כל עור – mert a bőrnek az a természete, – כשמחממין אותו נקמט וכווץ – hogy megráncosodik és összeaszalódik, ha hőnek van kitéve.

 És őtőle vittek hozzájuk részeket, és ötször több volt Benjámin része valamennyiük részénél. Azután ittak, és megmámorosodtak vele együtt. (1Mózes 43:34.)

משאת – ...részeket... – מנות – adagokat.

חמש ידות – ...ötször több... – חלקו עם אחיו – Amelyből egy adag, mint a fivérek egyikéé, az övé, – ומשאת יוסף ואסנת – valamint [ehhez adódik hozzá] József és Ásznát [József felesége] adagja – ומנשה ואפרים – [és] Menáse és Efráim [adagja].

וישכרו עמו – ...és megmámorosodtak vele együtt. – ומיום שמכרוהו – Attól a naptól kezdődően, hogy eladták [Józsefet], – לא שתו יין ולא הוא שתה יין – nem ittak bort, [mint ahogy] ő (József) sem ivott bort, – ואותו היום שתו – ezen a napon azonban [mindnyájan] ittak. ^[21]

 

Megszaggatták ruháikat, azután mindegyik fölrakodott szamarára, és visszatértek a városba. (1Mózes 44:13.)

ויעמס איש על חמורו – ...mindegyik fölrakodott sza­ma­rá­ra... – בעלי זרוע היו – Mindnyájan nagyon jó erőben voltak, – ולא הוצרכו לסייע זה את זה לטעון – így hát nem kellett segíteniük egy­másnak a málházásban.

וישבו העירה – ...és visszatérek a városba. – מטרפולין היתה – Ez valójában egy metropolisz volt, – והוא אומר העירה – a szöveg mégis úgy szól róla, hogy „a város”, – עיר כל שהיא – [mintha] egy egyszerű, hétköznapi város [lett volna]?! – אלא – [Ennek] azonban az az oka, – שלא היתה חשובה בעיניהם אלא – hogy az ő szemükben ez csupán – כעיר בינונית של עשרה בני אדם – egy tíz férfit számláló közepes méretű városnak tetszett, – לענין המלחמה – egy [esetleges] ellene indított háborúban [gondolkodva].