És szólt Isten (Elokim) Mózeshez és mondta neki: Én vagyok az Örökkévaló! (2Mózes 6:2.)
וידבר אלהים אל משה – És szólt Isten Mózeshez... [Az Elokim név a szigorú igazságosság isteni attribútumát jelöli, a JHVH pedig a könyörület attribútumát.] – דבר אתו משפט – [Isten] ridegen beszélt vele, – על שהקשה לדבר ולומר – mert [Mózes] is kemény hangon szólt hozzá korábban, mondván: – למה הרעותה לעם הזה – „...Miért tettél rosszat ezzel a néppel?”
ויאמר אליו אני ה' – ...és mondta neki: Én vagyok az Örökkévaló! [Hogyan lehet Mózes panaszára válasz az, hogy „Én vagyok az Örökkévaló!”?] – נאמן לשלם שכר טוב – [Azaz] „Meg lehet bízni bennem, hogy tisztességesen megjutalmazom – למתהלכים לפני – mindazokat, akik Előttem járnak. – ולא לחנם שלחתיך – És nem hiába küldtelek el téged, – כי אם לקיים דברי – hanem azért, hogy megtartsam ígéretemet, – שדברתי לאבות הראשונים – amelyet az ősatyáknak tettem.” [„Tehát nem helyes, hogy azt kérdezed: Miért tettél rosszat ezzel a néppel?”] – ובלשון הזה מצינו שהוא נדרש בכמה מקומות – Sok más helyen is ilyen értelemben találkozunk ezzel [a kijelentéssel]: – אני ה' – „Én vagyok az Örökkévaló!”, – נאמן ליפרע – [azaz] számítani lehet arra, hogy büntetni fog, – כשהוא אמור אצל עונש – amikor [az „Én vagyok az Örökkévaló!”] büntetéssel kapcsolatos szövegkörnyezetben tűnik fel, – כגון וחללת את שם אלהיך – mint ott is, hogy: „...úgyhogy megszentségtelenítsd Isten nevét. – אני ה' – Én vagyok az Örökkévaló.” [Azaz: „És biztos lehetsz benne, hogy meg foglak büntetni.”] – וכשהוא אמור אצל קיום מצות – és amikor a micvák teljesítésével kapcsolatos szövegkörnyezetben szerepel, – כגון ושמרתם מצותי ועשיתם אותם – mint: „Tartsátok meg parancsolataimat és teljesítsétek őket. – אני ה' – Én vagyok az Örökkévaló,” – נאמן ליתן שכר – [akkor azt jelenti:] „Bízhattok bennem, megjutalmazlak benneteket.”
És Isten újra szólott Mózeshez és Áronhoz, és parancsot adott nekik Izráel fiait és a fáraót, Egyiptom királyát illetően, hogy kivezessék Izráel fiait Egyiptom országából. (2Mózes 6:13.)
וידבר ה' אל משה ואל אהרן – És Isten újra szólott Mózeshez és Áronhoz... – לפי שאמר משה – Mivel Mózes korábban azt mondta: – ואני ערל שפתים – „...én nehézbeszédű vagyok,” – צירף לו הקב"ה את אהרן – Isten mellérendelte Áront, – להיות לו לפה ולמליץ – hogy ő (Áron) legyen szószólója és tolmácsa.
ויצום אל בני ישראל – ...parancsot adott nekik Izrael fiait… illetően. – צום עליהם – Parancsot adott nekik őket (Izrael fiait) illetően – להנהיגם בנחת – [miszerint] vezessék őket szelíden, – ולסבול אותם – és legyenek türelmesek velük.
ואל פרעה מלך מצרים – ...és a fáraót, Egyiptom királyát [illetően]... – צום עליו – Azt parancsolta nekik őt (a fáraót) illetően, – לחלוק לו כבוד בדבריהם – hogy tisztelettel bánjanak vele, amikor beszélnek [hozzá]. – זהו מדרשו – Ez a vers midrási jelentése. – ופשוטו – Ám az [„...Izráel fiait és a fáraót... illetően”] egyszerű jelentése [a következő]: – צום על דבר ישראל – Parancsot adott nekik Izrael ügyét illetően – ועל שליחותו אל פרעה – és a fáraóval kapcsolatos küldetésüket illetően. [Imigyen tehát a „...hogy kivezessék Izrael fiait” egyaránt utal a „...parancsot adott nekik Izraelt... illetően”-re (vagyis, hogy mondd meg Izrael fiaink, hogy kivezettetnek Egyiptomból) és a „...parancsot adott nekik... a fáraót... illetően”-re (vagyis, hogy mondd meg a fáraónak, hogy el kell küldenie Izrael fiait Egyiptomból).] – ודבר הצווי מהו – És ami a parancs tartalmát illeti, – מפורש בפרשה שניה – az a következő fejezetben kerül kifejtésre, – לאחר סדר היחס – a származásrendet követően. – אלא מתוך שהזכיר משה ואהרן – [Tulajdonképpen itt rögtön a Mózesnek és Áronnak adott parancs részletezésének kellene következnie] de, említést tévén Mózesről és Áronról, – הפסיק הענין – megszakad az elbeszélés fonala – באלה ראשי בית אבותם – azzal, hogy „Ezek családfejei atyai nemzetségházaiknak...,” – ללמדנו היאך נולדו משה ואהרן – hogy megtanuljuk, hogyan született Mózes és Áron, – ובמי נתיחסו – és kihez vezetik vissza eredetüket.
Kehát fiai: Ámrám, Jichár, Chevron és Uziél; Kehát életévei pedig százharminchárom év. (2Mózes 6:18.)
ושני חיי קהת ושני חיי עמרם וגו' – ...Kehát életévei… Ámrám életévei... [Miért lényeges tudnunk, mennyi ideig éltek?] – מחשבון זה אנו למדים – Ezekből a számításokból megtudhatjuk, – על מושב בני ישראל ארבע מאות שנה – hogy Izrael fiainak 400 éves idegenben való tartózkodása, – שאמר הכתוב – amelyről a Szentírás beszél, – שלא בארץ מצרים לבדה היו – nem egyedül Egyiptomban volt, – אלא – hanem ezt inkább – מיום שנולד יצחק – Izsák születésének napjától [kell számítani]. [Vagyis Izsák megszületésével kezdődött el Isten Ábrahámnak tett jövendölésének beteljesülése: „Tudd meg, hogy idegen lesz a te magzatod olyan országban, amely nem az övék”.] – שהרי קהת – [A következőképpen számolhatunk:] Kehát – מיורדי מצרים היה – azok között volt, akik lementek Egyiptomba. – חשוב כל שנותיו – Adjuk össze az ő éveit – ושנות עמרם – és [fiának,] Ámrámnak éveit – ושמונים של משה – valamint Mózes nyolcvan évét [mert Mózes ennyi idős volt a Kivonulás idején], – לא תמצאם ארבע מאות שנה – és látni fogod, hogy 400 évet sem kapsz összesen, – והרבה שנים נבלעים לבנים – [ráadásul] a fiak életéveiben jelentős átfedés van – בשני האבות – az atyák életéveivel.
És Áron feleségül vette Elisevát, Áminádáv lányát, Náchson nővérét, aki szülte számára Nádávot és Ávihut, Elázárt és Itámárt. (2Mózes 6:23.)
אחות נחשון – ...Náchson nővérét... [Amint megtudjuk, hogy Elisevá Áminádáv lánya volt, nem tudjuk-e rögtön, hogy Náchson nővére volt?] – מכאן למדנו – Ebből azt tanulhatjuk meg, – הנושא אשה – hogy aki [fontolgatja, hogy] feleségül vesz egy nőt, – צריך לבדוק באחיה – az [először] ismerje meg a fivéreit.
Én pedig megkeményítem a fáraó szívét és megsokasítom jeleimet és csodáimat Egyiptom országában. (2Mózes 7:3.)
ואני אקשה – Én pedig megkeményítem… – מאחר שהרשיע והתריס כנגדי – Miután gonoszul viselkedik és fellázad ellenem, – וגלוי לפני שאין נחת רוח באומות עובדי כוכבים – és nyilvánvaló eőttem, hogy a pogány népek nem szívesen – לתת לב שלם לשוב – térnek meg teljes szívvel, – טוב לי שיתקשה לבו – ezért jobb ha kemény lesz a szíve, – למען הרבות בו אותותי – hogy megsokasítsam jeleimet rajta, – ותכירו אתם את גבורותי – és ezáltal megismerjétek eőmet. – וכן מדתו של הקב"ה – És az Örökkévaló így cselekszik általában: – מביא פורענות על האומות עובדי כוכבים – megbünteti a pogány népeket, – כדי שישמעו ישראל וייראו – hogy hallgasson Rá Izrael és féljen őle. – שנאמר – Ahogy írva van: – הכרתי גוים נשמו פנותם וגו' – „Népeket irtottam ki, elpusztultak bástyáik... – אמרתי אך תיראי אותי – Mondtam, hogy csakugyan félni fogsz Engem, – תקחי מוסר – és megfogadod az intést...”. – ואף על פי כן בחמש מכות הראשונות – Ennek ellenére az elő öt csapásnál – לא נאמר – nem mondja: – ויחזק ה' את לב פרעה – „És megkeményítette az Örökkévaló a fáraó szívét”, – אלא ויחזק לב פרעה – hanem csak: „és kemény volt a fáraó szíve”.
Mindegyik ledobta botját, és azok kígyókká változtak, de Áron botja elnyelte az övéiket. (2Mózes 7:12.)
ויבלע מטה אהרן – ...Áron botja elnyelte... [Nem az kellene álljon a szövegben, hogy „Áron kígyója elnyelte”?] – מאחר שחזר ונעשה מטה – Miután visszaváltozott bottá, – בלע את כולן – nyelte el a többit. [Csoda a csodában: 1. a bot kígyóvá változik, majd vissza bottá; 2. miután visszaváltozott bottá, lenyeli az összes többit.]
Menj a fáraóhoz reggel, midőn lemegy a vízhez, te állj meg vele szemben a folyam szélén, és a botot, amely kígyóvá változott, vedd a kezedbe. (2Mózes 7:15.)
הנה יצא המימה – ...midőn lemegy a vízhez... [Ez azt sugallja, hogy a fáraó rendszeresen lejárt a vízhez. Mi volt ennek az oka?] – לנקביו – Hogy könnyítsen magán. – שהיה עושה עצמו אלוה – Ugyanis azt hirdette magáról, hogyő isten, – ואומר שאינו צריך לנקביו – és [állítását azzal támasztotta alá, hogy] azt mondta, hogy neki nincs szüksége arra, hogy könnyítsen magán. – ומשכים ויוצא לנילוס – [Ezért aztán] minden reggel korán kelt, és lement a Nílushoz, – ועושה שם צרכיו – és ott végezte el a szükségét.
És hasonlóképp cselekedtek Egyiptom írástudói bűvészetükkel, mire megkeményedett a fáraó szíve, és nem hallgatott reájuk, amint azt megmondta az Örökkévaló. (2Mózes 7:22.)
בלטיהם – ...bűvészetükkel (bölátéhem)... – לחש – [A bölátéhem] egy varázsigére [utal], – שאומרין אותו בלט ובחשאי – amelyet suttogva kell elmondani (lát), és titokban. – ורבותינו אמרו – bölcseink azt mondják: – בלטיהם מעשה שדים – a bölátéhem démonok tetteire utal, – בלהטיהם מעשה כשפים – míg a böláhátéhem varázslatokra.
ויחזק לב פרעה – ...megkeményedett a fáraó szíve... – לומר על ידי מכשפות אתם עושים כן – Azt állítván: „Ezt [csupán] varázslással éritek el, – תבן אתם מכניסין לעפריים – [és különben is] szalmát hoztok be Afrájimba, – עיר שכולה תבן – egy városba, ahol bőséggel van szalma, – אף אתם מביאין מכשפות למצרים – mert ti, [akárcsak azok, akik szalmát visznek Áfrájimba,] varázslást hoztok Egyiptomba, – שכולה כשפים – ami [pedig] tele van varázslással.”
És Áron kinyújtotta kezét Egyiptom vizei fölé, és följött a béka, és elborította Egyiptom országát. (2Mózes 8:2.)
ותעל הצפרדע – …és följött a béka… – צפרדע אחת היתה – [A vers azért írja ezt egyes számban, mert csak] egy darab béka volt, – והיו מכין אותה – amire ráütöttek – והיא מתזת נחילים נחילים – és [ezáltal] kispricceltek beőle [béka-]csoportok, – זהו מדרשו – ez a Midrás értelmezése. – ופשוטו יש לומר – És az egyszeű magyarázatot úgy lehet mondani: – שרוץ הצפרדעים קורא לשון יחידות – a békák szaporodását egyes számmal fejezzük ki. – וכן ותהי הכנם – Ugyanígy: „...és a féreg rajta volt...” [egyes számban van írva, nem úgy hogy „férgek”], – הרחישה – [mert ezzel] a szaporodásra utal – פדולייר"א בלעז – ófranciául pedoliere. – ואף ותעל הצפרדע גרינולייר"א בלעז – ugyanígy a békák egyes száma is ófranciául grenoliere [a békák szaporodása].
És szólott az Örökkévaló Mózeshez, mondd meg Áronnak: Nyújtsd ki botodat és sújtsd meg a föld porát és változzék férgekké egész Egyiptom országában. (2Mózes 8:12.)
אמר אל אהרן – ...mondd meg Áronnak... – לא היה העפר כדאי – Nem volt illő, hogy a föld porára – ללקות על ידי משה – Mózes sújtson le, – לפי שהגין עליו – mivel az megóvta őt, – כשהרג את המצרי – amikor megölte az egyiptomit – ויטמנהו בחול – és elrejtette [a holttestét] a homokba, – ולקה על ידי אהרן – és [így] a porra [inkább] Áron sújtott le.
Mert ha nem bocsátod szabadon népemet, akkor én rád, szolgáidra, népedre és házaidra szabadítom az állatok keverékét, és megtelnek Egyiptom házai az állatok keverékével, sőt a föld is ahol élnek. (2Mózes 8:17.)
את הערב – …az állatok keverékét… – כל מיני חיות רעות – mindenféle vadállatot, – ונחשים ועקרבים – kígyókat és skorpiókat – בערבוביא – keverve, – והיו משחיתים בהם – melyek pusztítottak. – ויש טעם בדבר באגדה – Az Ágádá indokolja, – בכל מכה ומכה למה זו ולמה זו – hogy mire volt jó minden egyes csapás. – בטכסיסי מלחמות מלכים בא עליהם – Királyok hadi taktikájával támadtaőket [az Örökkévaló], – כסדר מלכות כשצרה על עיר – ahogy egy királyság szokott szorongatni egy várost: – בתחלה מקלקל מעיינותיה – eőször elrontja a forrásait [= eő csapás, a víz vérré válása], – ואחר כך תוקעין עליהם ומריעין בשופרות – azután harci riadót fújnak, kürtökkel – ליראם ולבהלם – megfélemlítik és pánikba ejtik őket. – וכן הצפרדעים מקרקרים והומים וכו' – Ugyanígy a békák brekegnek és zajonganak stb., – כדאיתא במדרש רבי תנחומא – ahogy írva van Tánchumá rabbi Midrásában. [Azután nyilakat lőnek beléjük – ez a férgek csapása, ugyanis a férgek, úgy fúrták be magukat az egyiptomiak testébe, mint a nyilak. Ezt kövően vadakat küldenek rájuk – ez a vadállatok csapása. Azután járványt hoznak rájuk – ez a dögvész csapása. Ezután égető olajat öntenek rájuk – ez az izzó kiütések csapása. Ezek után köveket szórnak rájuk ágyúból – ez a jégeő csapása. Ezután rájuk eresztenek mindenféle népséget – ez a sáskajárás csapása. Majd börtönbe zárjőket – ez a sötétség csapása. És mindezek után megölik népük nagyjait – ez pedig nem más, mint, az elsőszülöttek csapása.]
És az Örökkévaló Mózes szava szerint cselekedett, és eltávolította vadállatokat a fáraóról, szolgáiról és népéről; nem maradt egy sem. (2Mózes 8:27.)
ויסר הערב – ...és eltávolította a vadállatokat... – ולא מתו כמו שמתו הצפרדעים – Nem pusztultak el, mint a békák, – שאם מתו – ha ugyanis elpusztultak volna, – היה להם הנאה בעורות – [az egyiptomiak] hasznot húzhattak volna az irhájukból.
És vették a kemence kormát, odaálltak a fáraó elé, és Mózes felszórta az ég felé és lett fakadó hólyagos fekéllyé emberen és állaton. (2Mózes 9:10.)
באדם ובבהמה – …emberen és állaton. – ואם תאמר – És ha azt fogod kérdezni: – מאין היו להם הבהמות – honnan volt nekik állatuk, – והלא כבר נאמר – hiszen azt olvashatjuk: – וימת כל מקנה מצרים – „És elpusztult Egyiptom minden jószága”? – אלא – [A válasz, hogy] valójában – לא נגזרה גזרה – csak azokat sújtotta a rendelet, – אלא על אותן שבשדות בלבד – amelyek a meőkön voltak, – שנאמר – ahogy írva van: – במקנך אשר בשדה – „...jószágodat, mely a mőn van”, – והירא את דבר ה' – de aki félte az Örökkévaló szavát, – הניס את מקנהו אל הבתים – beterelte jószágát a házakba. – וכן שנויה במכילתא – Így van ez megírva a Möchiltában – אצל ויקח שש מאות רכב בחור – a „…vett hatszáz kiválogatott szekeret” vers kapcsán.
És esett jégeső és villanó űz volt a jégesőben, nagyon súlyos, amilyen még nem volt Egyiptom egész országában, amióta nemzetté lett. (2Mózes 9:24.)
מתלקחת בתוך הברד – …villanó űz volt a jégesőben… – נס בתוך נס – Csoda a csodában: – האש והברד מעורבין – a űz és a jégeső keveredett. – והברד מים הוא – Bár a jégeő víz [kioltaná a tüzet], – ולעשות רצון קונם עשו שלום ביניהם – a Teremőjük akaratát teljesítve kibékültek.
És mondta neki Mózes: Midőn kimegyek a várost, kiterjesztem kezemet az Örökkévaló felé; a mennydörgések meg fognak szűnni, és nem lesz tovább jégeső, hogy megtudd: az Örökkévalóé a föld! (2Mózes 9:29.)
כצאתי את העיר – ...Midőn kimegyek a várost... – מן העיר – [ez azt jelenti, hogy a] „a városból”. – אבל בתוך העיר לא התפלל – A városon belül azonban nem akart imádkozni, – לפי שהיתה מלאה גלולים – mert az tele volt bálványokkal.
De a búzát és a tönkölyt azért nem verte el a jégeső, mert későn érők. (2Mózes 9:32.)
כי אפילת הנה – ...mért későn érők (ki áfilot). – מאוחרות – [Az áfilot azt jelenti] későn, – ועדיין היו רכות – és még mindig zsengék voltak, [és hajlékonyak] – ויכולות לעמוד – és lábon tudtak maradni – בפני קשה – még az erős [jégverésben] is. – ואף על פי שנאמר – Noha korábban azt olvastuk: – ואת כל עשב השדה הכה הברד – „A mező minden füvét sújtotta a jég,” [ez a vers azt sejteti, hogy semmi sem maradt épen,] – יש לפרש פשוטו של מקרא – a verset egyszerűen lehetne úgy magyarázni, – בעשבים – mint ami arra a növényzetre (termésre) utal, – העומדים בקלחם – amelyik [vastag] száron állt, [azaz már beérett volt,] – הראויים ללקות בברד – és a jégeső [könnyedén] leverhette. – ובמדרש רבי תנחומא – [Mindazonáltal] Tánchumá rabbi Midrásában – יש מרבותינו שנחלקו על זאת – egyes bölcsek vitatják ezt, – ודרשו – és a „ki áfilot”-ot úgy magyarázzák, hogy – כי אפילות פלאי פלאות נעשו להם – [áfilot a pele szóból jön, ami csodát jelent, mivel] valóságos csoda volt az, – שלא לקו – hogy [a búzát és a tönkölyt] nem verte el [a jégeső].
----------------------------------------------------