Jitro (2Mózes 18:10–20:23.) פרשת יתרו

 És vette Jitró, Mózes apósa Cipórát, Mózes feleségét, miután már hazaküldte őt. (2Mózes 18:2.)

אַחַר שִׁלּוּחֶיהָ – ...miután már hazaküldte őt. [De hát nem vitte magával Mózes Cipórát Egyiptomba? ^[1] ] – כְּשֶׁאָמַר לוֹ הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא בְּמִדְיָן – Amikor Isten így szólt hozzá Midjánban: – לֵךְ שׁוּב מִצְרָיְמָה – „Menj, térj vissza Egyiptomba,” – וַיִּקַּח מֹשֶׁה אֶת אִשְׁתּוֹ וְאֶת בָּנָיו וְגוֹ' – „...vette Mózes feleségét és fiait...” ^[2] – וְיָצָא אַהֲרֹן לִקְרָאתוֹ – „Áron elément – וַיִּפְגְּשֵׁהוּ בְּהַר הָאֱלֹהִים – és találkozott vele Isten hegyénél.” ^[3] – אָמַר לוֹ מִי הֵם הַלָּלוּ – Így szólt hozzá: „Kik ezek?” – אָמַר לוֹ – Ő így felelt neki: – זוֹ הִיא אִשְׁתִּי שֶׁנָּשָׂאתִי בְּמִדְיָן – „Ez a feleségem, akit Midjánban vettem el, – וְאֵלּוּ בָנַי – és ezek a fiaim.” – אָמַר לוֹ – [Áron] erre azt kérdezte tőle: – וְהֵיכָן אַתָּה מוֹלִיכָן – „És hová viszed őket?” – אָמַר לוֹ לְמִצְרַיִם – „Egyiptomba,” felelte [Mózes]. – אָמַר לוֹ עַל הָרִאשׁוֹנִים אָנוּ מִצְטַעֲרִים – Azt mondta erre neki [Áron]: „Mi búsulunk a már korábban [rabszolgasorba jutottak] miatt,”, – וְאַתָּה בָא לְהוֹסִיף עֲלֵיהֶם – „te pedig jössz, és még növeled is a számukat!” – אָמַר לָהּ – [Mire Mózes] így szólt [Cipórához]: – לְכִי לְבֵית אָבִיךְ – „Menj [vissza] atyád házába.” – נָטְלָה שְׁנֵי בָנֶיהָ וְהָלְכָה לָהּ – [Cipóra hát] fogta két fiát, és eltávozott.

 És eljött Jitró, Mózes apósa Mózeshez, annak fiaival és feleségével a sivatagba, ahol táborozott, Isten hegyéhez. (2Mózes 18:5.)

אֶל הַמִּדְבָּר – ...a sivatagba... – אַף אָנוּ יוֹדְעִים שֶׁבַּמִּדְבָּר הָיוּ – Már tudjuk, hogy a sivatagban voltak [a zsidók], – אֶלָּא בְּשִׁבְחוֹ שֶׁל יִתְרוֹ דִּבֶּר הַכָּתוּב – így a mondat csak Jitrót dicséri, – שֶׁהָיָה יוֹשֵׁב בִּכְבוֹדוֹ שֶׁל עוֹלָם – mivel otthonában nagy tiszteletnek örvendett, – וּנְדָבוֹ לִבּוֹ לָצֵאת אֶל הַמִּדְבָּר – mégis úgy döntött, hogy elmegy a sivatagba, – מְקוֹם תֹּהוּ – a pusztaságba, – לִשְׁמוֹעַ דִּבְרֵי תוֹרָה – hogy a Tóra szavát hallja.

 És történt másnap, hogy Mózes leült bíráskodni a nép fölött, és állt a nép Mózes előtt reggelől estig. (2Mózes 18:13.)

מִן הַבֹּקֶר עַד הָעָרֶב – ...reggeltől estig. – אֶפְשָׁר לוֹמַר כֵּן – Lehet ezt szó szerint értelmezni? – אֶלָּא – [Ez] inkább [arra a tanulságra céloz, hogy] – כָּל דַּיָּן שֶׁדָּן דִּין אֱמֶת לַאֲמִתּוֹ אֲפִלּוּ שָׁעָה אַחַת – minden olyan bírót, aki csak egy órát is ítélkezik igazságosan, – מַעֲלֶה עָלָיו הַכָּתוּב – úgy tüntet ki az Írás, – כְּאִלּוּ עוֹסֵק בַּתּוֹרָה כָּל הַיּוֹם – mintha a Tórával foglalkozna egész nap, – וּכְאִלּוּ נַעֲשֶׂה שֻׁתָּף לְהַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא בְּמַעֲשֵׂה בְרֵאשִׁית – és mintha Isten társa lenne a világ teremtésében, – שֶׁנֶּאֱמַר בּוֹ – amiől az van írva: ^[4] – וַיְהִי עֶרֶב וַיְהִי בֹקֶר יוֹם אֶחָד – „...és lett este és lett reggel: eő nap”.

 Azonban szemelj ki (techeze) magadnak az egész népből derék férfiakat, akik istenfélők, az igazság emberei és a vagyon megvetői, és helyezd őket föléjük ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tizek tisztjeivé. (2Mózes 18:21.)

וְאַתָּה תֶחֱזֶה – Azonban szemelj ki magadnak... [Ezen a helyen mind a „...válassz ki magadnak”, mind pedig a „...nézz ki magadnak” kifejezés helyénvaló lenne. A „techeze” azonban, mely rokon a „cházon” („látomás”) szóval, valamilyen prófétai látomásra utal, mintha azt mondaná: „Szemelj ki magadnak] – בְּרוּחַ הַקֹּדֶשׁ שֶׁעָלֶיךָ – az Isteni Szellem segítségével, amely veled van!”.

אַנְשֵׁי חַיִל – ...derék férfiakat (ánsé chájil)... [Más szövegösszefüggésekben az „ánsé chájil” fizikai eőre vagy ügyes, alkalmas katonákra utal. Itt ezeknek az attribútumoknak nem lenne semmi haszna. Ez itt inkább azt jelenti, hogy] – עֲשִׁירִים – jómódú férfiakat, – שֶׁאֵין צְרִיכִין לְהַחֲנִיף – akiknek nem szükséges megkedveltetniük magukat, – וּלְהַכִּיר פָּנִים – sem részrehajlást tanúsítaniuk.

אַנְשֵׁי אֱמֶת – ...az igazság emberei... [Ez nem utalhat arra csupán, hogy igazat mondó emberek legyenek, hiszen ha „istenféők”, akkor nyilván nem fognak hazudni. Így hát ez inkább annyit jelent, hogy] – אֵלּוּ בַּעֲלֵי הַבְטָחָה – olyan férfiak, akik bírják [a nép] bizalmát, – שֶׁהֵם כְּדַאי לִסְמוֹךְ עַל דִּבְרֵיהֶם – mert méltóak arra, hogy [az emberek] bízzanak szavukban, – שֶׁעַל יְדֵי כֵן יִהְיוּ דִבְרֵיהֶם נִשְׁמָעִין – és ezért hallgatnak is majd rájuk.

שֹׂנְאֵי בָצַע – ...a vagyon megvetői... – שֶׁשּׂוֹנְאִין אֶת מָמוֹנָם – [Azaz] megvetik a saját vagyonukat [is], – בַּדִּין – [ha azt] peres úton [valaki eltulajdoníthatja őlük. Azaz még akkor is, ha jogosan birtokolnak valamit, de azt egy per keretében valaki el tudnáőlük birtokolni – mert például nincs bizonyítható nyoma az adás-vételnek – akkor inkább eleve megválnaől a tárgytól, hogy még véletlenül se kerüljenek gyanúba]. – כְּהַהִיא דְּאָמְרִינָן – Mint ahogy a közmondás is tartja: – כָּל דַּיָּנָא דְּמַפְּקִין מָמוֹנָא מִנֵּיהּ בְּדִינָא – „Az a bíró, akitől elperlik valamely vagyontárgyát, – לַאו דַּיָּנָא הוּא – nem alkalmas [többé] arra, hogy bíró legyen.” [Nehogy ennek okán elferdítsen valamilyen döntéshozatalt.]

שָׂרֵי אֲלָפִים – ...ezrek tisztjeivé... – הֵם הָיוּ שֵׁשׁ מֵאוֹת שָׂרִים – Hatszáz tiszt jutott – לְשֵׁשׁ מֵאוֹת אֶלֶף – [Izrael] hatszázezer [hadköteles férfiára].

שָׂרֵי מֵאוֹת – ...százak tisztjeivé... – שֵׁשֶׁת אֲלָפִים הָיוּ – Hat­ezer volt belőlük.

שָׂרֵי חֲמִשִּׁים – ...ötvenek tisztjeivé... – שְׁנֵים עָשָׂר אֶלֶף – Ti­zen­kétezer.

שָׂרֵי עֲשָׂרוֹת – ...tizek tisztjeivé. – שִׁשִּׁים אֶלֶף – Hatvanezer.

 A harmadik hónapban Izráel fiainak Egyiptom országából való kivonulása után, ezen a napon elérkeztek Szináj sivatagába. (2Mózes 19:1.)

בַּיּוֹם הַזֶּה – ...ezen a napon (bájom háze)... – בְּרֹאשׁ חֹדֶשׁ – A hónap első napján. – לֹא הָיָה צָרִיךְ לִכְתּוֹב אֶלָּא בַּיּוֹם הַהוּא – Elég lett volna annyit írni: „bájom háhu” („azon a napon”); – מַהוּ בַּיּוֹם הַזֶּה – miért [olvasható a szövegben akkor] az, hogy „bájom háze” („ezen a napon”)? – שֶׁיִּהְיוּ דִּבְרֵי תוֹרָה חֲדָשִׁים עָלֶיךָ – [Ez arra tanít,] hogy a Tóra szavainak olyan újaknak kell lenniük, – כְּאִלּוּ הַיּוֹם נִתְּנוּ – mintha [az Örökkévaló] ma adta volna azokat [nekünk].

 Ti láttátok, mit cselekedtem Egyiptommal, hogy felemeltelek benneteket sasszárnyakon, és elhoztalak benneteket magamhoz. (2Mózes 19:4.)

עַל כַּנְפֵי נְשָׁרִים – ...sasszárnyakon... – כַּנֶּשֶׁר הַנּוֹשֵׂא גּוֹזָלָיו עַל כְּנָפָיו – Mint a sas, amely szárnyain viszi a fiókáit. – שֶׁכָּל שְׁאָר הָעוֹפוֹת נוֹתְנִים אֶת בְּנֵיהֶם בֵּין רַגְלֵיהֶם – A többi madár a lábai között viszi őket, – לְפִי שֶׁמִּתְיָרְאִין מֵעוֹף אַחֵר שֶׁפּוֹרֵחַ עַל גַּבֵּיהֶם – mert félnek a madaraktól, melyek felettük repülnek, – אֲבָל הַנֶּשֶׁר הַזֶּה אֵינוֹ מִתְיָרֵא אֶלָּא מִן הָאָדָם – de a sas csak az emberől fél, – שֶׁמָּא יִזְרוֹק בּוֹ חֵץ – nehogy az lenyilazzaőt, – לְפִי שֶׁאֵין עוֹף פּוֹרֵחַ עַל גַּבָּיו – mivelőfölötte nem száll más madár. – לְכָךְ נוֹתְנוֹ עַל כְּנָפָיו – Ezért a szárnyaira tesziőket – אוֹמֵר – és így szól: – מוּטָב יִכָּנֵס הַחֵץ בִּי וְלֹא בִּבְנִי – „Inkább érjen a nyíl engem, mint a fiókáimat!” – אַף אֲנִי עָשִׂיתִי כֵן – Én is ugyanígy cselekedtem: ^[5] – וַיִּסַּע מַלְאַךְ הָאֱלֹהִים וְגוֹ' וַיָּבֹא בֵּין מַחֲנֵה מִצְרַיִם וְגוֹ' – „És elvonult Isten angyala... odament Egyiptom tábora és Izrael tábora közé... [és ott volt a felhő]...”. – וְהָיוּ מִצְרַיִם זוֹרְקִים חִצִּים וְאַבְנֵי בְלִיסְטְרָאוֹת – És az egyiptomiak nyilakat őttek, és köveket dobtak, – וְהֶעָנָן מְקַבְּלָם – de a felő elnyelte azokat.

 És felelt az egész nép együttesen, és szóltak: Mindazt, amit az Örökkévaló mondott, meg fogjuk cselekedni! – És Mózes visszavitte a nép szavait az Örökkévalóhoz. (2Mózes 19:8.)

וַיָּשֶׁב מֹשֶׁה אֶת דִּבְרֵי הָעָם וְגוֹ' – ...És Mózes visszavitte a nép szavait... – בְּיוֹם הַמָּחֳרָת שֶׁהוּא יוֹם שְׁלִישִׁי – Másnap, amely a [sziván] hónap harmadika volt, – שֶׁהֲרֵי בְּהַשְׁכָּמָה עָלָה – hiszen [csak] reggel ment fel [Istenhez a hegyre]. – וְכִי צָרִיךְ הָיָה מֹשֶׁה לְהָשִׁיב – De hát, muszáj volt visszavinnie Mózesnek [a nép válaszát az Örökkévalónak]? [Hisz Isten bizonnyal tudta, mit felelt a nép!] – אֶלָּא בָּא הַכָּתוּב – Valójában [a válasz a következő:] a vers célja, – לְלַמֶּדְךָ דֶּרֶךְ אֶרֶץ מִמֹּשֶׁה – hogy helyes viselkedésre oktasson Mózes [példája alapján]; – שֶׁלֹּא אָמַר – mert ő nem azt mondta: – הוֹאִיל וְיוֹדֵעַ מִי שֶׁשְּׁלָחַנִי – „Mivel Az, Aki engem küldött, [úgyis] tudja, – אֵינִי צָרִיךְ לְהָשִׁיב – nem szükséges vissza­tér­nem [hozzá a válasszal].”

 És legyenek készen harmadnapra, mert a harmadik napon leszáll az Örökkévaló az egész nép szeme láttára Szináj hegyére. (2Mózes 19:11.)

וְהָיוּ נְכוֹנִים – ...És legyenek készen... – מֻבְדָּלִים מֵאִשָּׁה – Elkülönítve asszonyaiktól. ^[6]

לַיּוֹם הַשְּׁלִישִׁי – ...harmadnapra... – שֶׁהוּא שִׁשָּׁה בַּחֹדֶשׁ – Amely a [sziván] hónap hatodika. – וּבַחֲמִישִׁי בָּנָה מֹשֶׁה – [A hónap] ötödikén Mózes megépítette – אֶת הַמִּזְבֵּחַ תַּחַת הָהָר – az oltárt a hegy lábánál; – וּשְׁתֵּים עֶשְׂרֵה מַצֵּבָה – valamint a tizenkét emlékoszlopot. – כָּל הָעִנְיָן הָאָמוּר – Az egész eseményt rögzíti – בְּפַרְשַׁת וְאֵלֶּה הַמִּשְׁפָּטִים – a Mispátim hetiszakasz ^[7] . [De hát ez egy későbbi szakasz, hogy lehet akkor, hogy korábban történt? A válasz:] – וְאֵין מֻקְדָּם וּמְאֻחָר בַּתּוֹרָה – a Tórában nem mindig iőrendi sorrendben vannak az események leírva.

לְעֵינֵי כָל הָעָם – ...az egész nép szeme láttára... – מְלַמֵּד – Ebből megtudjuk, – שֶׁלֹּא הָיָה בָהֶם סוּמָא – hogy nem voltak közöttük vakok, – שֶׁנִּתְרַפְּאוּ כֻּלָּם – mert [a vakok] mindnyájan felgyógyultak [vakságukból]. [Ezt onnan látjuk, hogy az írás kihangsúlyozza „…szeme láttára”, és nem azt mondja például, hogy „…a népőtt”.]

 És leszállott Mózes a hegyről a néphez, és megszentelte a népet, és ők megmosták ruháikat. (2Mózes 19:14.)

מִן הָהָר אֶל הָעָם – ...a hegyről a néphez... [Elég lett volna csupán annyit mondani: „És leszállott Mózes a hegyől” vagy annyit, hogy „…a néphez”? Miért kell mindketőt külön kihangsúlyozni?] – מְלַמֵּד – Ebből megtudjuk, – שֶׁלֹּא הָיָה מֹשֶׁה פּוֹנֶה לַעֲסָקָיו – hogy Mózes nem törődött személyes dolgaival, – אֶלָּא מִן הָהָר אֶל הָעָם – hanem „a hegyről [egyenesen] a néphez [ment].”

 És történt a harmadik napon, midőn felkelt a reggel, voltak mennydörgések és villámlások, és nehéz felhő volt a hegyen, és a harsona hangja igen erős volt, és megdöbbent az egész nép, amely a táborban volt. (2Mózes 19:16.)

בִּהְיוֹת הַבֹּקֶר – ... midőn felkelt a reggel... – מְלַמֵּד שֶׁהִקְדִּים עַל יָדָם – Ebből megtudjuk, hogy [Isten] előbb érkezett, mint ők (a nép), – מַה שֶּׁאֵין דֶּרֶךְ בָּשָׂר וָדָם לַעֲשׂוֹת כֵּן – ami nem megszokott az emberek között, – שֶיְּהֵא הָרַב מַמְתִּין לַתַּלְמִיד – [nevezetesen,] hogy egy tanár várakozzon a diákjára. – וְכֵן מָצִינוּ בִּיחֶזְקֵאל – Valami ehhez hasonlót találunk Jechezkélnél: ^[8] – קוּם צֵא אֶל הַבִּקְעָה וְגוֹ' – „[Az Örökkévaló… ezt mondta nekem:] »Indulj, menj ki a völgybe...« – וָאָקוּם וָאֵצֵא אֶל הַבִּקְעָה – El is indultam, kimentem a völgybe, – וְהִנֵּה שָׁם כְּבוֹד ה' עוֹמֵד – és íme, ott állt már az Örökkévaló dicsősége.”

 És midőn a harsona hangja egyre erősebb lett, Mózes beszélt, az Isten pedig felelt neki a hanggal. (2Mózes 19:19.)

הוֹלֵךְ וְחָזֵק מְאֹד – ...egyre erősebb lett... – מִנְהַג הֶדְיוֹט – Egy átlag [embernél] úgy szokott lenni, – כָּל זְמַן שֶׁהוּא מַאֲרִיךְ לִתְקוֹעַ – hogy minél hosszabb ideig fúj [egy harsonát], – קוֹלוֹ מַחֲלִישׁ וְכוֹהֶה – annak hangja egyre gyengébb és gyengébb lesz. – אֲבָל כַּאן הוֹלֵךְ וְחָזֵק מְאֹד – Itt azonban egyre erősebben lett [a hang]. – וְלָמָּה כָּךְ מִתְּחִלָּה – Miért volt ez így, [hogy gyengén kezdett]? – לְשַׂבֵּר אָזְנֵיהֶם – [Ez azért volt így,] hogy hozzászokjon a fülük – מַה שֶּׁיְּכוֹלִין לִשְׁמוֹעַ – ahhoz, amit [még] képesek voltak meghallani. [Vagyis hogy a fülük fokozatosan hozzászokjon a rendkívüli ereű hanghoz. Isten nem akarta sokkolni őket.]

מֹשֶׁה יְדַבֵּר – ...Mózes beszélt... [Miért Mózes beszélt? Nem Istentől magától hangzott el a Tízparancsolat? Valójában nem,] – כְּשֶׁהָיָה מֹשֶׁה מְדַבֵּר וּמַשְׁמִיעַ הַדִּבְּרוֹת לְיִשְׂרָאֵל – ugyanis Mózes beszélt, és közvetítette Izraelnek a parancsolatokat – שֶׁהֲרֵי לֹא שָׁמְעוּ מִפִּי הַגְּבוּרָה – ésők azt nem hallották [közvetlenül] a Mindenhatótól, – אֶלָּא אָנֹכִי וְלֹא יִהְיֶה לְךָ – kivéve [az első két parancsolatot]: – „Ánochi...” („Én vagyok…”) és „Lo jihje lö­chá...” („Ne legyen neked…”). – וְהַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא מְסַיְּעוֹ – [A többit azonban Mózes közvetítette és] Isten a segítségére volt, – לָתֵת בּוֹ כֹּחַ – hogy erőt adjon neki – לִהְיוֹת קוֹלוֹ מַגְבִּיר וְנִשְׁמָע – [hogy] erőssé, jól hallhatóvá tegye a hangját.

יַעֲנֶנּוּ בְקוֹל – ...felelt neki a hanggal (bökol). [A „bökol” itt nem azt jelenti, hogy az Ő hangjával, azaz Isten hangjával, hanem inkább azt, hogy a hanggal, azaz Mózes hangjával kapcsolatban, azt illetően.] – יַעֲנֶנּוּ עַל דְּבַר הַקּוֹל – [Isten] felelt neki a hangjával kapcsolatos [problémájára. Vagyis azzal a problémával kapcsolatban, hogy Mózesnek nem volt elég erős, az egész nép számára jól hallható hangja.] – כְּמוֹ – Hasonlóan [vagyis egy másik példa arra, amikor a ב (bö) prefix azt jelenti, hogy „valamivel kapcsolatban, valamit illeően”, Elijáhu próféta esetében, ahol a tűz az ő áldozatát volt hivatott igazolni a Báál hamis prófétáival szemben]: – אֲשֶׁר יַעֲנֶה בָאֵשׁ – „…amelyik feleűzben (báés),” ^[9] – עַל דְּבַר הָאֵשׁ – [ami azt jelenti:] „…a tüzet illetően,” – לְהוֹרִידוֹ – azáltal, hogy [tüzet] bocsát alá.

 És leszállott az Örökkévaló Szináj hegyére, a hegy ormára, és hívta az Örökkévaló Mózest a hegy ormára, és felment Mózes. (2Mózes 19:20.)

וַיֵּרֶד ה' עַל הַר סִינַי – És leszállott az Örökkévaló Szináj hegyére... – יָכוֹל יָרַד עָלָיו מַמָּשׁ – Azt hihetnénk, hogy [az Örökkévaló] szó szerint leszállott a hegyre. – תַּלְמוּד לוֹמַר – A Tóra ezért azt mondja: ^[10] – כִּי מִן הַשָּׁמַיִם דִּבַּרְתִּי עִמָּכֶם – „...hogy az égből szólottam hozzátok.” – מְלַמֵּד – [E két állítás együttesen] arra tanít minket: – שֶׁהִרְכִּין שָׁמַיִם הָעֶלְיוֹנִים וְהַתַחְתּוֹנִים – hogy [az Örökkévaló] aláeresztette a felső és alsó mennyeket, – וְהִצִּיעָן עַל גַּבֵּי הָהָר – és ráterítette azokat a hegyre, – כְּמַצָּע עַל הַמִּטָּה – akár egy takarót egy ágyra, – וְיָרַד כִּסֵּא הַכָּבוֹד עֲלֵיהֶם – és a mennyei Trónus azokra ereszkedett alá.

 És elmondta Isten mindezeket az igéket, mondván. (2Mózes 20:1.)

אֵת כָּל הַדְּבָרִים הָאֵלֶּה – ...mindezeket az igéket... – מְלַמֵּד – Eből azt tudhatjuk meg, – שֶׁאָמַר הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא עֲשֶׂרֶת הַדִּבְּרוֹת בְּדִבּוּר אֶחָד – hogy az Örökkévaló egy mondatban elmondta mind a tíz parancsolatot, – מַה שֶּׁאִי אֶפְשָׁר לְאָדָם לוֹמַר כֵּן – amit egy ember számára lehetetlen, lenne megtenni. – אִם כֵּן מַה תַּלְמוּד לוֹמַר עוֹד אָנֹכִי וְלֹא יִהְיֶה לְךָ – Ha viszont ez így van, akkor miért részletezi a továbbiakban [a többi parancsolatot] mondván: „Én vagyok [az Örökkévaló Istened…]”, „Ne legyenek [más isteneid…]”? – שֶׁחָזַר וּפֵרַשׁ עַל כָּל דִּבּוּר וְדִבּוּר בִּפְנֵי עַצְמוֹ – Azért mert ezután kezdte ismételni és megmagyarázni a parancsolatokat külön-külön.

לֵאמֹר – ...mondván. [Ez itt nem jelentheti azt, hogy a parancsolatot mondta tovább az Örökkévaló, hiszen az egész zsidó nép jelen volt ezeknél a parancsolatoknál.] – מְלַמֵּד – Ez [inkább] arra tanít minket, – שֶׁהָיוּ עוֹנִין – hogy [a zsidó nép] válaszolt: – עַל הֵן הֵן – a teőleges parancsolatokra: „Így [tesszük]!”, – וְעַל לַאו לָאו – és a tiltókra: „Nem [tesszük]!”.

 Én vagyok az Örökkévaló a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából, a szolgaság házából. (2Mózes 20:2.)

אֲשֶׁר הוֹצֵאתִיךָ מֵאֶרֶץ מִצְרַיִם – ...aki kivezettelek Egyiptom országából... [Mi itt ennek a jelentősége? Az, hogy önmagában] – כְּדַאי הִיא הַהוֹצָאָה – elég a kihozatal is, – שֶׁתִּהְיוּ מְשֻׁעְבָּדִים לִי – ahhoz, hogy szolgáljatok engem.

– דָּבָר אַחֵר – Egy másik magyarázat: – לְפִי שֶׁנִּגְלָה בַּיָּם כְּגִבּוֹר מִלְחָמָה – A tengernél egy eős, harcias Istenként mutatkozott be, – וְנִגְלָה כַּאן כְּזָקֵן מָלֵא רַחֲמִים – itt pedig úgy, mint egy idős, aki telve van irgalommal. – שֶׁנֶּאֱמַר – Mint írva van: ^[11] – וַיִּרְאוּ אֵת אֱלֹהֵי יִשְׂרָאֵל וְתַחַת רַגְלָיו כְּמַעֲשֵׂה לִבְנַת הַסַּפִּיר – „És látták Izrael Istenét; és lábai alatt olyasmi, mint fénő zafírtégla munkája…”, – זוֹ הָיְתָה לְפָנָיו בִּשְׁעַת הַשִּׁעְבּוּד – ez a rabszolgaság idején volt, [amikor Isten felfigyelt a zsidók szenvedéseire, akik száűzetésükben téglákkal építettek] – וּכְעֶצֶם הַשָּׁמַיִם – „…és mint maga az ég, oly tiszta”, – מִשֶּׁנִּגְאֲלוּ – [vagyis boldogság és fény volt Őelőtte] attól fogva, hogy meg lettek váltva [a száműzetésből] – הוֹאִיל וַאֲנִי מִשְׁתַּנֶּה בְּמַרְאוֹת – Mivel máskép jelennek meg, – אַל תֹּאמְרוּ שְׁתֵּי רְשֻׁיוֹת הֵן – nehogy azt higgyétek, hogy két hatalom [azaz két Isten] van: – אָנֹכִי הוּא אֲשֶׁר הוֹצֵאתִיךָ מִמִּצְרַיִם וְעַל הַיָּם – „Én vagyok” ugyanaz, „aki kivezettelek Egyiptom országából”, és aki a tengernél jelent meg.

– דָּבָר אַחֵר – Még egy magyarázat: – לְפִי שֶׁהָיוּ שוֹמְעִין קוֹלוֹת הַרְבֵּה – Mivel sok hangot hallottak, – שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van: ^[12] – אֶת הַקּוֹלוֹת – „...a hangokat”, – קוֹלוֹת בָּאִין מֵאַרְבַּע רוּחוֹת – melyek a négy oldalról jöttek, – וּמִן הַשָּׁמַיִם וּמִן הָאָרֶץ – az égől és a fölől, – אַל תֹּאמְרוּ רְשֻׁיוֹת הַרְבֵּה הֵן – ne mondjátok, hogy több hatalom van!

– וְלָמָה אָמַר לְשׁוֹן יָחִיד אֱלֹהֶיךָ – Miért mondja egyes számban: „Istened” [amikor az egész néphez szól]? – לִתֵּן פִּתְחוֹן פֶּה לְמֹשֶׁה – Hogy ürügyet adjon Mózesnek, – לְלַמֵּד סָנֵיגוֹרְיָא בְּמַעֲשֵׂה הָעֵגֶל – és megtanítsa egy mentségre [amire] az aranyborjú elkészítésénél [hivatkozhat majd]. – וְזֶה שֶׁאָמַר – Ezért mondja [kéőbb Mózes]: ^[13] – לָמָה ה' יֶחֱרֶה אַפְּךָ בְּעַמֶּךָ – „Miért lobbanna fel haragod néped ellen?” – לֹא לָהֶם צִוִּיתָ לֹא יִהְיֶה לָכֶם אֱלֹהִים אֲחֵרִים – nem nekik parancsoltad: „Ne legyenek nektek idegen isteneitek” – אֶלָּא לִי לְבַדִּי – csak egyedül nekem [hisz egyes számban van írva].

 Ne legyenek neked idegen isteneid színem előtt! (2Mózes 20:3.)

לֹא יִהְיֶה לְךָ – Ne legyenek neked... – לָמָּה נֶאֱמַר – Miért kellett ezt mondani [ha már egyszer a követkeő versekben azt mondja „Ne készíts magadnak faragott képet…”, illetve „Ne boruljőttük”…]? – לְפִי שֶׁנֶּאֱמַר – Mivel az van írva: ^[14] – לֹא תַעֲשֶׂה לְךָ – „Ne készíts magadnak [faragott képet]...” – אֵין לִי אֶלָּא שֶׁלֹּא יַעֲשֶׂה – ez csak az elkészítést tiltja, – הֶעָשׂוּי כְּבָר מִנַּיִן שֶׁלֹּא יְקַיֵּם – honnan tudjuk, hogy ami már kész azt sem szabad megtartani? – תַּלְמוּד לוֹמַר – Ezért van írva: – לֹא יִהְיֶה לְךָ – „Ne legyenek neked...”. [Tehát három különálló tilalomról van szó: a készítés, az imádás és a birtoklás tilalma.]

 Hat napon át dolgozzál, és végezd el minden munkádat. (2Mózes 20:9.)

וְעָשִׂיתָ כָּל מְלַאכְתֶּךָ – ...és végezd (vöászitá) el minden munkádat... [El tudja-e ténylegesen végezni az ember hat nap alatt minden munkáját?] – כְּשֶׁתָּבֹא שַׁבָּת יְהֵא בְעֵינֶיךָ – Amikor elérkezik a szombat, úgy kell tekintened, – כְּאִלּוּ כָּל מְלַאכְתְּךָ עֲשׂוּיָה – mintha minden munkádat elvégezted volna, – שֶׁלֹּא תְהַרְהֵר אַחַר מְלָאכָה – hogy aztán [a szombat napján] ne a munkádon járjanak a gondolataid.

 A hetedik nap azonban szombat az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát sem te, sem fiad, sem leányod, sem szolgád, sem szolgálónőd, sem barmod, sem az idegen, aki kapuidon belül van. (2Mózes 20:10.)

אַתָּה וּבִנְךָ וּבִתֶּךָ – ...sem te, sem fiad, sem leányod... [Miért szükséges felsorolni „fiad és leányod”? Nekik nem szól a parancs a maguk jogán?!] – אֵלּוּ הַקְּטַנִּים – Ez a kiskorúakra vonatkozik. – אוֹ אֵינוֹ אֶלָּא גְּדוֹלִים – Vagy [netán azt állítanád, hogy] kizárólag a felnőttekre? – אָמַרְתָּ – [De] azt el kell ismerned, – הֲרֵי כְּבָר מֻזְהָרִים הֵם – hogy azoknak már megparancsoltatott [a „Ne végezz semmi munkát” paranccsal]. – אֶלָּא לֹא בָא אֶלָּא לְהַזְהִיר גְּדוֹלִים – Így aztán ez [a parancs] csak azért [hangzik el], hogy figyelmeztesse a felnőtteket – עַל שְׁבִיתַת הַקְּטַנִּים – a kiskorúak [szombati] pihenését illetően. – וְזֶהוּ שֶׁשָּׁנִינוּ – Erre utal az, amit tanultunk: ^[15] – קָטָן שֶׁבָּא לְכַבּוֹת – Egy kiskorúra, aki ajánlkozik, hogy kiolt egy tüzet, – אֵין שׁוֹמְעִין לוֹ – nem szabad odafigyelni, [vagyis nem engedheted meg neki, hogy megtegye,] – מִפְּנֵי שֶׁשְּׁבִיתָתוֹ – mert az ő szombati nyugalmáért [vállalt felelősség] – עָלֶיךָ – téged terhel.

 Mert hat nap alatt alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a tengert és mind, ami benne van, és megpihent a hetedik napon; azért megáldotta az Örökkévaló a szombat napját és megszentelte azt. (2Mózes 20:11.)

וַיָּנַח בַּיּוֹם הַשְּׁבִיעִי – ...és megpihent a hetedik napon... – כִּבְיָכוֹל – Átvitt értelemben – הִכְתִּיב בְּעַצְמוֹ מְנוּחָה – azt írta Önmagáról, hogy megpihent, – לְלַמֵּד הֵימֶנוּ קַל וָחֹמֶר לָאָדָם – hogy következtessünk őle, „a könnyeől a nehezebbre”, ^[16] az emberre [vonatkoztatva], – שֶׁמְּלַאכְתּוֹ בְּעָמָל וּבִיגִיעָה – aki fáradsággal s küszködéssel végzi a munkáját, – שֶׁיְּהֵא נָח בַּשַּׁבָּת – hogy pihennie kell szombaton.

בֵּרַךְ וַיְקַדְּשֵׁהוּ – ...megáldotta… és megszentelte... – בֵּרְכוֹ בַּמָּן – „Megáldotta” a manna által, – לְכָפְלוֹ בַּשִּׁשִּׁי לֶחֶם מִשְׁנֶה – azáltal, hogy kétszer annyit adott belőle pénteken, „dupla kenyeret,” ^[17] – וְקִדְּשׁוֹ בַּמָּן – és „megszentelte” azt a manna által, – שֶׁלֹּא הָיָה יוֹרֵד בּוֹ – amely szombaton nem hullott. ^[18]

 És mind a nép látta a hangokat és a villanó lángokat, a harsona hangját és a füstölgő hegyet. És látta a nép, és megrendült, és megállott a távolban. (2Mózes 20:15.)

וְכָל הָעָם רוֹאִים – És mind a nép látta... – מְלַמֵּד שֶׁלֹּא הָיָה בָהֶם אֶחָד סוּמָא – Ebből megtudjuk, hogy egy sem volt közülük vak. ^[19] – וּמִנַּיִן – És honnét következtetünk arra, – שֶׁלֹּא הָיָה בָהֶם אִלֵּם – hogy nem volt közöttük néma [sem]? – תַּלְמוּד לוֹמַר – [Onnét,] hogy a Tóra azt mondja: ^[20] – וַיַּעֲנוּ כָל הָעָם – „És felelt az egész nép...” – וּמִנַּיִן – És honnét következtetünk arra, – שֶׁלֹּא הָיָה בָהֶם חֵרֵשׁ – hogy nem volt közöttük süket ember [sem]? – תַּלְמוּד לוֹמַר – [Onnét,] hogy a Tóra azt mondja: ^[21] – נַעֲשֶׂה וְנִשְׁמָע – „...megtesszük, és híven meghallgatjuk.”

רֹאִים אֶת הַקּוֹלוֹת – ...látta a hangokat... – רוֹאִין אֶת הַנִּשְׁמָע – Látták azt, amit rendesen hallani [szokott az ember], – שֶׁאִי אֶפְשָׁר לִרְאוֹת – amit látni lehetetlen – בְּמָקוֹם אַחֵר – bármely más esetben.

אֶת הַקּוֹלוֹת – ...a hangokat... [Ez nem a mennydörgés és villámlás, ^[22] vagy a harsona hangjára utal, hanem a parancsolatoknak a hangjára] – הַיּוֹצְאִין מִפִּי הַגְּבוּרָה – amely a Minden­ha­tó­tól jött.

וַיָּנֻעוּ – ...és megrendült (vájánuu)... – אֵין נוֹעַ אֶלָּא זִיעַ – A gyökérszó (noá) [itt] azt jelenti: „remegés” [nem pedig kóborlást és vándorlást, mint Káinnál ^[23] ].

וַיַּעַמְדוּ מֵרָחֹק – ...és megállott a távolban. – הָיוּ נִרְתָּעִין לַאֲחוֹרֵיהֶם שְׁנֵים עָשָׂר מִיל – Tizenkét mil-nyit ^[24] hőköltek hátra, [a tíz parancsolat mindegyikének elhangzásakor] – כְּאוֹרֶךְ מַחֲנֵיהֶם – annyit amennyi a táboruk hossza volt, – וּמַלְאֲכֵי הַשָּׁרֵת בָּאִין – és az őrangyalok jöttek – וּמְסַיְּעִין אוֹתָן לְהַחֲזִירָם – és segítették őket vissza[térni], – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van: ^[25] – מַלְכֵי צְבָאוֹת – „A Se­re­gek Urának angyalai – יִדּוֹדוּן יִדּוֹדוּן – noszogatták őket előre ap­ránként...”.

 És ne menj fel lépcsőkön oltáromra, nehogy pőreséged fel legyen fedve rajta. (2Mózes 20:23.)

וְלֹא תַעֲלֶה בְמַעֲלֹת – És ne menj fel lépcsőkön... – כְּשֶׁאַתָּה בּוֹנֶה כֶּבֶשׁ לַמִּזְבֵּחַ – Amikor majd rámpát építesz az oltárhoz, – לֹא תַעֲשֵׂהוּ מַעֲלוֹת מַעֲלוֹת – ne lépcsősorként alakítsd ki azt, – אשקלונ"ש בְּלַעַז – [amelyet] ófranciául eschelons-nak [hívnak], – אֶלָּא חָלָק יִהְיֶה וּמְשֻׁפָּע – hanem legyen inkább lapos és lejtős.

אֲשֶׁר לֹא תִגָלֶּה עֶרְוָתְךָ – ...nehogy pőreséged fel legyen fedve rajta. – שֶׁעַל יְדֵי הַמַּעֲלוֹת – Mert a lépcsőfokok miatt – אַתָּה צָרִיךְ לְהַרְחִיב פְּסִיעוֹתֶיךָ – hosszítanod kellene lépteiden [ez által felfedve olyan testrészeket, amelyek amúgy el vannak fedve]. – וְאַף עַל פִּי שֶׁאֵינוֹ גִּלּוּי עֶרְוָה מַמָּשׁ – És még ha ez nem is len­ne tényleges felfedése a mezítelenségnek, – שֶׁהֲרֵי כְתִיב – hiszen írva van: ^[26] – וַעֲשֵׂה לָהֶם מִכְנְסֵי בָד – „És készíts számukra [a kohanitáknak] gyolcs alsóruhákat,” – מִכָּל מָקוֹם הַרְחָבַת הַפְּסִיעוֹת – a lépések meghosszabbítása [révén a kohanita] mégis – קָרוֹב לְגִלּוּי עֶרְוָה הוּא – [elég] közel kerül mezítelenségének felfedéséhez, – וְאַתָּה נוֹהֵג בָּם מִנְהַג בִּזָּיוֹן – minek révén tiszteletlenül viseltetik [az oltár kövei iránt]. – וַהֲרֵי דְּבָרִים קַל וָחֹמֶר – E dolgokból „a könnyeből a nehezebbre” módszerrel16 levezethető: – וּמָה אֲבָנִים הַלָּלוּ שֶׁאֵין בָּהֶם דַּעַת – Ha e kövekkel [kapcsolatban], amelyek nem érzékelnek, – לְהַקְפִּיד עַל בִּזְיוֹנָן – hogy megsértődhessenek meggyalázásuk miatt, – אָמְרָה תוֹרָה – a Tóra azt mondta, – הוֹאִיל וְיֵשׁ בָּהֶם צֹרֶךְ – hogy mivel szükség van rájuk, – לֹא תִנְהַג בָּהֶם מִנְהַג בִּזָּיוֹן – ne bánj velük tiszteletlenül, – חֲבֵרְךָ – akkor em­bertársad [esetében], – שֶׁהוּא בִּדְמוּת יוֹצֶרְךָ – aki Teremtőd hasonlatosságát [viseli magán], ^[27] – וּמַקְפִּיד עַל בִּזְיוֹנוֹ – és megsértődik, ha megalázzák, – עַל אַחַת כַּמָּה וְכַמָּה – mennyivel inkább [vigyáznod kell, nehogy tiszteletlenül bánj vele].