ויקהל משה את כל עדת בני ישראל ויאמר אלהם, אלה הדברים אשר צוה יהוה לעשת אתם. (שמות לה, א)

És egybegyűjttette Mózes Izráel fiainak egész gyülekezetét és szólt hozzájuk: Ezek a szavak, amelyeket meghagyott az Örökkévaló, hogy teljesítsétek. (2Mózes 35:1.)

ויקהל משה – És egybegyűjttette (vájákhél) Mózes... – למחרת יום הכפורים – A jom kipurt követő napon, – כשירד מן ההר – amikor lejött a hegyről. ^[1] – והוא לשון הפעיל – A „vájákhél” műveltető alakú [ige], – שאינו אוסף אנשים בידים – hiszen az ember nem szó szerint a kezével gyűjti egybe az embereket, – אלא הן נאספין – hanem azok „összegyűjtetnek” – על פי דבורו – az ő szavára. ^[2] – ותרגומו ואכניש – Onkelosz fordításában ennek helyes verziója: „vöách­nés”, [azaz] „Előidézte, hogy össze­gyűl­je­nek.”

 

ששת ימים תעשה מלאכה וביום השביעי יהיה לכם קדש שבת שבתון ליהוה, כל העשה בו מלאכה יומת. (שמות לה, ב)

Hat napon át legyen munkának végzése, és a hetedik napon legyen nektek szent nap, a nyugalom szombatja, az Örökkévaló tiszteletére; aki ezen a napon munkát végez, ölessék meg! (2Mózes 35:2.)

ששת ימים – Hat napon át... – הקדים להם אזהרת שבת לצווי מלאכת המשכן – A Sátor felépítése előtt figyelmeztette őket a szombatra, – לומר שאינו דוחה את השבת – ezzel jelezve, hogy [a Sátor építése] nem tolja el a szombatot [vagyis nem lehet miatta megszegni a szombatot]. ^[3]

 

לא תבערו אש בכל משבתיכם, ביום השבת. (שמות לה, ג)

Ne gyújtsatok tüzet a ti lakóhelyeiteken sehol szombatnak napján. (2Mózes 35:3.)

לא תבערו אש – Ne gyújtsatok tüzet... [A tűzgyújtás csupán egy a szombat 39 főbb munkavégzési tilalma közül. ^[4] Miért van ez külön megemlítve?] – יש מרבותינו אומרים – Egyes bölcseink azt tartják: – הבערה ללאו יצאת – A tűzgyújtás külön van megemlítve [a szombati munkatilalmak közül, azért, hogy] demonstrálja, [ez nem olyan tiltott munka, amelyért, a többihez hasonlóan, halálbüntetés, égi halálbüntetés vagy vétekáldozat jár, hanem] ez csak egy tiltó parancsolat, [így áthágásáért csupán korbácsolás jár]. – ויש אומרים לחלק יצאת – Mások szerint [azért] szerepel külön, hogy különválassza [egymástól a 39 szombati munkavégzést a tilalomszegésért járó büntetés szempontjából. Vagyis hogy szemléltesse, nem csak az összes munkatilalom együttes áthágása, hanem az egyes munkafajták önálló végzése is büntetést von maga után].

 

ויאמר משה אל כל עדת בני ישראל לאמר, זה הדבר אשר צוה יהוה לאמר. (שמות לה, ד)

És szólott Mózes Izráel fiainak egész gyülekezetéhez a következőképpen: Ez az a dolog, amit megparancsolt az Örökkévaló, elmondani: (2Mózes 35:4.)

זה הדבר אשר צוה ה' – ...ez az a dolog, amit megparancsolt az Örökkévaló... – לי לאמר לכם – [Miért „elmondani”-t parancsolt az Örökkévaló? Hát nem az áll feljebb, ^[5] hogy „Ezek..., amelyeket meghagyott…, hogy teljesítsétek”? Ezt inkább úgy kell érteni, hogy Mózes azt mondja: „Isten] számomra [csak azt parancsolta], hogy elmondjam nektek [hogy ti „teljesítsétek” azt. Vagyis Mózesre nem vonatkozott a Szentély építésének parancsa].

 

קחו מאתכם תרומה ליהוה כל נדיב לבו יביאה את תרומת יהוה, זהב וכסף ונחשת. (שמות לה, ה)

Vegyetek a magatokéból áldozatadományt az Örökkévalónak, mindenki, aki nemesszívű, hozza el azt az Örökkévaló ajándékául, aranyat, ezüstöt és rezet... (2Mózes 35:5.)

נדיב לבו – ...aki nemesszívű... – על שם שלבו נודבו – Mivel a szíve az, ami [adakozásra] ösztönzi, – קרוי נדיב לב – „nemesszívűnek” neveztetik.

– כבר פרשתי נדבת המשכן ומלאכתו – A Miskán [építéséhez] tett felajánlásokról és a munkálatokról beszéltem már – במקום צואתם – azon a helyen, ahol megparancsoltattak.

 

את המשכן את אהלו ואת מכסהו, את קרסיו ואת קרשיו את בריחו את עמדיו ואת אדניו. (שמות לה, יא)

A hajlékot, annak sátrát és borítóját, kapcsait, deszkáit, reteszeit, oszlopait és talapzatait. (2Mózes 35:11.)

את המשכן – A hajlékot... [Ez nem jelentheti az egész Sátrat, mert akkor felesleges lenne a továbbiakban a részletezés, hanem] – יריעות התחתונות הנראות בתוכו – ez az alsó kárpitokra [vonatkozik], ^[6] amelyek belülről látszanak, – קרויים משכן – [és ezeket] nevezi itt hajléknak.

את אהלו – ...annak sátrát... – היא אהל יריעות עזים – Ez azokra a kecskeszőr fedőkárpitokra utal, – העשוי לגג – amelyek tetőként szolgálnak. ^[7]

ואת מכסהו – ...és borítóját... – מכסה עורות אילים והתחשים – A kosbőr és a táhás-bőr takarókat. ^[8]

 

את הארן ואת בדיו את הכפרת, ואת פרכת המסך. (שמות לה, יב)

A szent ládát és rudait, a födelet és a védőfüggönyt. (2Mózes 35:12.)

ואת פרכת המסך – ...és a védőfüggönyt (párochet há­má­szách).– פרכת המחיצה – Ez volt az elválasztó függöny. – כל דבר המגן – Bármire, ami oltalomként szolgál, – בין מלמעלה בין מכנגד – akár vízszintesen, akár függőlegesen, – קרוי מסך וסכך – utalhatunk a „mászách” vagy a „szchách” [szóval]. – וכן שכת בעדו – Hasonlóan: ^[9] „...te oltalmazod őt (száchtá) [fentről],” – הנני שך את דרכך – [vagy:] ^[10] „Azért most elrekesztem (szách) az útját [tövissel, ami olyan, mint egy függőleges pajzs].”

 

את השלחן ואת בדיו ואת כל כליו, ואת לחם הפנים. (שמות לה, יג)

Az asztalt és rúdjait és összes felszereléseit és a színkenyeret. (2Mózes 35:13.)

לחם הפנים – ...a színkenyeret. – כבר פרשתי – Már elmagyaráztam, ^[11] [hogy azért nevezték így,] – על שם שהיו לו פנים לכאן ולכאן – mivel két irányban volt arca, – שהוא עשוי כמין תיבה פרוצה – mert olyannak készítették, mint egy nyitott dobozt.

 

ואת מנרת המאור ואת כליה ואת נרתיה, ואת שמן המאור.
(שמות לה, יד)

És a világító menórát, eszközeit és mécseseit és a világítóolajat. (2Mózes 35:14.)

ואת כליה – ...eszközeit... – מלקחים ומחתות – [Azaz] fogóit és merítőkanalait.

נרותיה – ...mécseseit... – לוציי"ש בלעז – Ófranciául loces; – בזיכים שהשמן והפתילות נתונין בהן – A vödröcskék, amelyekbe az olajat és a kanócot helyezték.

ואת שמן המאור – ...a világítóolajat. – אף הוא צריך חכמי לב – Ehhez is bölcsszívű emberek kellettek, ^[12] – שהוא משנה משאר שמנים – mert ez az olaj különbözött a többi olajtól, – כמו שמפורש במנחות – a [Talmud] Mönáchot traktátusában ^[13] kifejtettek értelmében: – מגרגרו בראש הזית – [Ez úgy kellett, hogy készüljön, hogy] hagyni kellet, hogy beérjen az olajfa tetején, – והוא כתית וזך – [és ez után úgy préselték, hogy] kisajtolt és tiszta [legyen].

 

ואת מזבח הקטרת ואת בדיו ואת שמן המשחה ואת קטרת הסמים, ואת מסך הפתח לפתח המשכן. (שמות לה, טו)

És a füstölőszer oltárát és rúdjait és a kenet olaját és a füstölőszereket és a bejárat függönyét a hajlék kapujához. (2Mózes 35:15.)

מסך הפתח – ...a bejárat függönyét... – וילון שלפני המזרח – Az a függöny, amely a [bejárati] keleti oldalon volt, – שלא היו שם קרשים ולא יריעות – ahol nem voltak sem deszkák, sem kárpitok.

 

את קלעי החצר את עמדיו ואת אדניה, ואת מסך שער החצר.
(שמות לה, יז)

Az udvar vászonfalait, oszlopait, talapzatait és az udvar kapujának takaróját. (2Mózes 35:17.)

את עמדיו ואת אדניה – ...oszlopait (ámudáv), talapzatait (ádánehá)... – הרי חצר קרוי כאן – Itt az udvarra – לשון זכר ולשון נקבה – hímneműként és nőneműként is utal az Írás. [Az „ámu­dáv” ו-ja hímnemű rag („oszlopait”), az „ádánehá” ה-je viszont nőnemű rag („talapzatait”).] – וכן דברים הרבה – Számos ilyen kifejezés van [a héberben, amelyre hímneműként és nőneműként is lehet utalni].

ואת מסך שער החצר – ...és az udvar kapujának takaróját. – וילון פרוש לצד המזרח – Ez a függöny a keleti oldalon volt kihúzva, – עשרים אמה אמצעיות של רוחב החצר – Az udvar szélességének középső 20 ámá-nyi részén. – שהיה חמשים רחב – A teljes szélesség ugyanis 50 ámá volt, – וסתומין הימנו לצד צפון ט"ו אמה – amiből 15 ámá-nyi le volt zárva az északi oldalon – וכן לדרום – valamint a déli oldalon, – שנאמר – amint írva van: ^[14]

– וחמש עשרה אמה קלעים לכתף – „Mégpedig tizenöt könyök szőttes vászon az egyik vállon...”.

 

את יתדת המשכן ואת יתדת החצר ואת מיתריהם. (שמות לה, יח)

A hajlék szögeit és az udvar szögeit és köteleiket. (2Mózes 35:18.)

יתדות – ...szögeit... – לתקוע ולקשור בהם סופי היריעות בארץ – Amelyekkel a kárpit végeit a földhöz lehet erősíteni, – שלא ינועו ברוח – hogy ne libegjenek a szélben. ^[15]

מיתריהם – ...és köteleiket. – חבלים לקשור – Kötelek, amelyekkel csomóznak.

 

את בגדי השרד לשרת בקדש, את בגדי הקדש לאהרן הכהן ואת בגדי בניו לכהן. (שמות לה, יט)

A szolgálati ruhákat, szolgálatvégzésre a szentélyben, a szent ruhákat Áronnak, a papnak és fiai ruháit papi szolgálatra. (2Mózes 35:19.)

בגדי השרד – A szolgálati ruhákat... – לכסות הארון והשלחן – Letakarni velük ^[16] a frigyládát, a színkenyerek asztalát, – והמנורה והמזבחות – a menórá-t és az oltárokat, – בשעת סלוק מסעות – amikor útra keltek velük.

 

ויבאו האנשים על הנשים, כל נדיב לב הביאו חח ונזם וטבעת וכומז כל כלי זהב וכל איש אשר הניף תנופת זהב ליהוה. (שמות לה, כב)

És eljöttek a férfiak a nők után, minden áldozatkész szívű ember, elhoztak ékszercsatot, gyűrűt és pecsétgyűrűt és övcsatokat, mindenféle aranytárgyat; és minden férfi azt, amit felajánlott, mint aranyajándékot az Örökkévalónak. (2Mózes 35:22.)

על הנשים – ...a nők után... – עם הנשים – Azaz a nőkkel, – וסמוכין אליהם – közel hozzájuk. [Eleget téve ezáltal a törvénynek, hogy egy nőtől nem fogadható el adomány a férje hozzájárulása nélkül. Ugyanígy a férj sem adhatja oda a felesége ékszereit az asszony hozzájárulása nélkül.]

חח – ...ékszercsatot... – הוא תכשיט של זהב עגול – Kerek aranyékszer, – נתון על הזרוע – amelyet a karon viselnek. – והוא הצמיד – ami nem más, mint a karperec.

וכומז – ...és övcsatokat (chumáz)... – כלי זהב הוא נתון כנגד אותו מקום לאשה – Arany dísz, amelyet a nő a szemérme előtt visel. – ורבותינו פרשו שם כומז – Bölcseink a „chumáz” elnevezést a következőképpen vezették le [mint egy mozaik szó]: – כאן מקום זמה – „kán mákom zimá”, „ez itt a bujaság helye.”

 

וכל איש אשר נמצא אתו תכלת וארגמן ותולעת שני ושש ועזים, וערת אילם מאדמים וערת תחשים הביאו. (שמות לה, כג)

És minden férfi, akinek birtokában volt kékbíbor, pirosbíbor és karmazsin és bisszus és kecskebőr és pirosra festett kosbőr és táhásbőr, mind elhozta. (2Mózes 35:23.)

וכל איש אשר נמצא אתו – És minden férfi, akinek birtokában volt... – תכלת או ארגמן – kékbíbor, vagy pirosbíbor – או תולעת שני או עורות אילים – vagy karmazsin, vagy kosbőr, – או תחשים – vagy táhásbőr, – כלם הביאו – mind elhozta. [Vagyis, még ha csupán csak egy volt neki a felsoroltak közül, akkor is elhozta. Ezt onnan látjuk, hogy az Írás nem azt mondja, hogy „birtokában voltak”, hanem „birtokában volt”, vagyis, még ha csak egy volt is neki, akkor is elhozta.]

 

וכל הנשים אשר נשא לבן אתנה בחכמה, טוו את העזים. (שמות לה, כו)

És minden nő, akit szíve késztetett bölcsességgel, megfonta a kecskéket. (2Mózes 35:26.)

טוו את העזים – ...megfonta a kecskéket. – היא היתה אֻמנות יתרה – Ez egy különleges készséget igénylő mesterség volt, – שמעל גבי העזים היו טוין אותם – ugyanis akkor szőtték meg, amikor az még az állat hátán volt [és ez az oka annak, hogy az Írás nem a „kecskeszőr”-t, hanem a „kecskéket” kifejezést használja. Ez azért volt jó, mert a gyapjú így jobban megtartotta természetes színét].

 

והנשאם הביאו את אבני השהם ואת אבני המלאים, לאפוד ולחשן. (שמות לה, כז)

És a fejedelmek elhozták a Sohám-köveket és a foglalatokba való köveket az éfod és a melldísz számára. (2Mózes 35:27.)

והנשאם הביאו – És a fejedelmek elhozták... – אמר רבי נתן – Azt mondja Nátán rabbi: – מה ראו נשיאים להתנדב בחנֻכת המזבח בתחלה – miért ajánlottak fel [dolgokat] a fejedelmek már kezdetektől az oltár felavatásához, ^[17] – ובמלאכת המשכן לא התנדבו בתחלה – míg a Sátor építéséhez kezdetben nem tettek felajánlásokat? – אלא כך אמרו נשיאים – Mert így szóltak a fejedelmek: – יתנדבו צבור מה שמתנדבים – „A közösség ajánljon fel annyit, amennyit akar, – ומה שמחסרים – és ami még kell, – אנו משלימין אותו – azt mi kiegészítjük”, – כיון שהשלימו צבור את הכל – de a közösség mindent adott, amire szükség volt, – שנאמר – ahogy írva van: ^[18] – והמלאכה היתה דים – „...elég volt az egész munkára...”. – אמרו נשיאים – Erre azt mondták a fe­je­del-
mek: – מה עלינו לעשות – „Mit tehetünk még?”, – הביאו את אבני השהם וגו' –...elhozták a sohám-köveket... – לכך התנדבו בחנֻכת המזבח תחלה – Ezért tették felajánlásukat az oltár felavatásához kezdetben. – ולפי שנתעצלו מתחלה – De mivel lustálkodtak az elején, – נחסרה אות משמם – ezért hiányzik egy betű a nevükből, – והנשאם כתיב – ugyanis a „fejedelmek” szó י (jud) betű nélkül van írva.

 

ויאמר משה אל בני ישראל ראו קרא יהוה בשם, בצלאל בן אורי בן חור למטה יהודה. (שמות לה, ל)

És szólott Mózes Izrael fiaihoz: lássátok, az Örökkévaló elhívta nevén Becálélt, Uri fiát, Hur unokáját, Je­hu­dá törzséből. (2Mózes 35:30.)

חור – ...Hur... – בנה של מרים היה – Mirijám fia volt. ^[19]

 

ולהורת נתן בלבו, הוא ואהליאב בן אחיסמך למטה דן. (שמות לה, לד)

És szívébe adta, hogy másokat is tanítson, ő és Oho­li­áb, Achiszámách fia, Dán törzséből. (2Mózes 35:34.)

ואהליאב – ...és Oholiáb... – משבט דן – Dán törzséből, – מן הירודין שבשבטים – amely a legalacsonyabb volt a törzsek közül, – מבני השפחות – a szolgálónő gyermeke [Bilhá gyereke volt Dán] ^[20] , – והשוהו המקום לבצלאל למלאכת המשכן – de egyenlővé tette őt Isten a Sátor építésekor Becálellel, – והוא מגדולי השבטים – aki az előkelő törzsekből való volt (Jehudából), – לקים מה שנאמר – hogy beteljesüljön, ami írva van: ^[21] – ולא נכר שוע לפני דל – „...nem tüntette ki [Isten] az előkelőt a szegényebbel szemben”.

 

ויאמרו אל משה לאמר מרבים העם להביא, מדי העבדה למלאכה אשר צוה יהוה לעשת אתה. (שמות לו, ה)

...és szólottak Mózeshez, mondván: Sokkal többet hoz a nép, mint amennyi elegendő munka, amelyet el­ren­delt az Örökkévaló, hogy elkészítsék. (2Mózes 36:5.)

מדי העבודה – ...mint amennyi elegendő munka... – יותר מכדי צורך העבודה – Azaz: több [anyagot], mint amennyi szükséges volt a munka elvégzéséhez.

 

ויצו משה ויעבירו קול במחנה לאמר איש ואשה אל יעשו עוד מלאכה לתרומת הקדש, ויכלא העם מהביא. (שמות לו, ו)

És parancsot adott Mózes és ők hírt vittek a táborba, mondván: Férfi vagy nő ne fejtsen ki több munkát a szent adomány hozásában. És a nép abbahagyta az ajándékozást. (2Mózes 36:6.)

ויכלא – ...És a nép abbahagyta... – לשון מניעה – [A „vájikálé”] egy „visszatartást” kifejező szó.

 

והמלאכה היתה דים לכל המלאכה לעשות אתה, והותר.
(שמות לו, ז)

És a munka elegendő volt nekik az egész munkára, hogy elvégezzék, és még maradjon is. (2Mózes 36:7.)

והמלאכה היתה דים לכל המלאכה – És a munka elég volt ne­kik az egész munkára... [A két „munka” kifejezés két külön dologra vonatkozik. Az első:] – ומלאכת ההבאה – a hozás [azaz, a különböző anyagok adakozásának] munkája – היתה דים של עושי המשכן – elegendő volt nekik… azaz a Miskán építői
számára, – לכל המלאכה של משכן – a Miskán összes munká­la­tai­ra [és ez az Írásban található második „munka”], – לעשות אותה ולהותר – hogy elkészítsék, és még maradjon is.

והותר – ...és még maradjon is. – כמו והכבד את לבו – [Ez nem szószerinti felszólításban, hanem ténymegállapításként értendő. Vannak ehhez hasonló más kifejezések is az Írásban] mint például: ^[22] „...keményítse meg [vagyis megkeményítette] (vöháchbéd) szívét,” – והכות את מואב – [vagy:] „...verje meg [vagyis megverte] (vöhákot) a móábiakat.” ^[23]

 

ויעש בצלאל את הארן עצי שטים, אמתים וחצי ארכו ואמה וחצי רחבו ואמה וחצי קמתו. (שמות לז, א)

És elkészítette Becálél a szent ládát sittimfából, két könyök és fél volt a hosszúsága, másfél könyök a szélessége és másfél könyök a magassága. (2Mózes 37:1.)

ויעש בצלאל – És elkészítette Becálél. [De hiszen Be­cál­él­nak volt segítője is: ^[24] „És munkába fogott Becálél és Oholiáb és minden bölcsszívű férfiú...”, akkor viszont miért csak ő van megemlítve itt?] – לפי שנתן נפשו על המלאכה – Mivel szívvel-lélekkel átadta magát a munkának, – יותר משאר חכמים – jobban, mint a többi bölcsszívű férfiú, – נקראת על שמו – [ezért a mun­ka] az ő nevét viseli. ^[25]

 

ויבא את הבדים בטבעת על צלעת המזבח לשאת אתו בהם, נבוב לֻחת עשה אתו. (שמות לח, ז)

És elhelyezte a rudakat a karikákban az oltár oldalain, hogy ezekkel hordhassák; belül tábláktól üregesen készítette. (2Mózes 38:7.)

נבוב לֻחות – ...belül tábláktól üregesen (növuv),... – נבוב הוא חלול – „Növuv” azt jelenti: „üreges.” – וכן ועביו ארבע אצבעות נבוב – Hasonlóan: ^[26] „...vastagságuk négyujjnyi volt, és belül (növuv) üres.”

נבוב לֻחת – … tábláktól üregesen... – הלוחות של עצי שטים לכל רוח – Minden oldalról akácfatáblák vették körül, – והחלל באמצע – [imigyen képezve] középen üreget. [Vagyis az üreges­ség a táblák miatt volt.]

 

ויעש את הכיור נחשת ואת כנו נחשת, במראת הצבאת אשר צבאו פתח אהל מועד. (שמות לח, ח)

És elkészítette a rézmedencét és talapzatát rézből, a táborba gyűlt nők tükreiből, akik ott összesereglettek (hácovot) a találkozás sátorának bejáratánál. (2Mózes 38:8.)

במראת הצבאת – ...a táborba gyűlt nők tükreiből... – בנות ישראל היו בידן מראות – Izrael leányainak voltak tükrei, – שרואות בהן כשהן מתקשטות – amelyekben szépítkezéskor szemlélték magukat. – ואף אותן לא עכבו מלהביא – Még ezeket sem sajnálták elhozni, – לנדבת המשכן – mintegy hozzájárulásként a Miskán számára.

– והיה מואס משה בהן – Mózes pedig visszataszítónak találta ezeket [a tükröket], – מפני שעשוים ליצר הרע – mivel azok az aljas (?) hajlamok stimulálására szolgálnak. – אמר לו הקדוש ברוך הוא – Isten így szólt hozzá: – קבל – Fogadd el [azokat], – כי אלו חביבין עלי – mert ezek kedvesebbek számomra – מן הכל – bármi másnál, – שעל ידיהם העמידו הנשים – mert ezek révén támasztották az asszonyok – צבאות רבות במצרים – [utódok] hatalmas se­regeit Egyiptomban. – כשהיו בעליהן יגעים – Amikor férjeik ki­fá­radtak – בעבודת פרך – a gyötrelmes robottól, – היו הולכות – [az asszonyok] mentek, – ומוליכות להם מאכל ומשתה – ételt-italt hoz­tak nekik – ומאכילות אותם – és jóllakatták őket. – ונוטלות המראות – Majd fogták a tükröket – וכל אחת רואה עצמה עם בעלה במראה – és mindegyikük nézegetni kezdte magát a férjével a tü­körben, – ומשדלתו בדברים לומר – és ilyen szavakkal csá­bít­gat­ták [férjüket]: – אני נאה ממך – „Nézd csak! Én szebb vagyok, mint te,” – ומתוך כך מביאות לבעליהם לידי תאוה – így ébresztgetve fér­jük vágyát, – ונזקקות להם – majd együtt háltak velük. – ומתעברות ויולדות שם – Megfogantak és szültek. – שנאמר – Mint írva van: ^[27] – תחת התפוח עוררתיך – „...az almafa alatt ébresz­tet­tem fel [szenvedélyedet].” – וזה שנאמר – Így [értendő az], ami írva van: – במראת הצבאת – „A hácovot tükreiből.” [A midrási ma­gyarázat szerint a „hácovot” szó nem csak egy főnév, mely­nek jelentése: „a gyűlt [nők]”, hanem ige is, amely rokon a „cö­váot” (seregek) szóval, s azt jelenti: „akik seregeket hoztak létre”, azaz „seregnyi utódot hoztak a világra”.]

– ונעשה הכיור מהם – Ezekből készült a medence, – שהוא לשום שלום – mert az arra szolgál, hogy békét teremtsen – בין איש לאשתו – férfi és felesége között, – להשקות ממים שבתוכו – azáltal, hogy inni adnak a vizéből – למי שקנא לה בעלה – annak [az asszonynak], akinek férje figyelmeztette, [hogy ne tartóz­kod­jék kettesben egy bizonyos férfival,] – ונסתרה – de az [a feleség] ennek ellenére bezárkózott [azzal a másik férfival]. ^[28]

– ותדע לך שהן מראות ממש – Tudható, hogy ezek tényleges tükrök voltak, [azaz, hogy a medence ezekből az Izrael leányai által adományozott réztükrökből készült és nem az Izrael fiai által adományozott tetemesebb rézkészletből,] – שהרי נאמר – mivel írva van: ^[29] – ונחשת התנופה שבעים ככר וגו' – „A felajánlott réz pedig hetven kikár-nyi volt... – ויעש בה וגו' – Ebből készítette [a találkozás sátora bejáratának talapzatát, a rézoltárt és réz rácsozatát és az oltár összes edényeit]”, – וכיור וכנו לא הֻזכרו שם – a medence és talapzata viszont nincs megemlítve ezen a helyen. – למדת – Ebből tudható, – שלא היה נחשת של כיור – hogy a medence reze nem – מנחשת התנופה – az [Izrael fiai által] adományozott rézből volt. – כך דרש רבי תנחומא – Tánchumá rabbi magyarázta ezt így. ^[30]

– וכן תרגם אונקלוס – Onkelosz is így fordítja: – במחזית נשיא – „az asszonyok mechzöját-jából”, – והוא תרגום של מראות – amely szó a „tükrök” arámi [megfelelője], – מירוריי"ש בלעז – franciául [pedig] mireors. – וכן מצינו – Hasonlót találunk: ^[31] – והגליונים – „És a tükröket...,” – מתרגמינן ומחזיתא – amelynek [arámi] fordítása: umechzöjátá.

אשר צבאו – ...akik ott összesereglettek... – להביא נדבתן – hogy elhozzák hozzájárulásukat.

 

ומסך שער החצר מעשה רקם תכלת וארגמן ותולעת שני ושש משזר, ועשרים אמה ארך וקומה ברחב חמש אמות לעֻמת קלעי החצר. (שמות לח, יח)

És az udvar bejáratának takarója hímzőmunka volt, kék­bíborból, pirosbíborból, karmazsinból és sodrott bisszusból, és húsz könyök volt a hossza és magassága, szélességben öt könyök, megfelelően az udvar vász­­nainak. (2Mózes 38:18.)

לעֻמת קלעי החצר – ...megfelelően az udvar vásznainak. – כמדת קלעי החצר – [Jelentése:] Az udvar függönykárpitjai méreteinek megfelelően [öt könyök szélességben, és nem tíz könyök a Sátor kapujának vásznaihoz hasonlóan]. ^[32]