ויקרא אל משה, וידבר יהוה אליו מאהל מועד לאמר. (ויקרא א, א)

És szólította Mózest az Örökkévaló, és szólt hozzá a Találkozás Sátrából, mondván: (3Mózes 1:1.)

אליו – ...hozzá... – למעט את אהרן – de nem Áronhoz. – רבי יהודה בן בתירה אומר – Jehudá ben Bötérá rabbi azt mondja: – י"ג דברות נאמרו בתורה למשה ולאהרן – a Tórában 13 beszéd van leírva úgy, mintha Mózesnek és Áronnak lettek volna elmondva, – וכנגדן נאמרו י"ג מעוטין – és 13 olyan megszólítás van, mely kizárja [Áront], – ללמדך שלא לאהרן נאמרו – tanítva, hogy ez a 13 sem lett Áronnak mondva, – אלא למשה שיאמר לאהרן – csak Mózesnek, hogy ő mondja el Áronnak. – ואלו הן י"ג מעוטין – Ez a 13 kizárásos megszólítás: – לדבר אתו – „…hogy beszéljen vele”, ^[1] – מדבר אליו – „…szót intézett hozzá”, ^[2] – וידבר אליו – „…és beszélt vele”,² – ונועדתי לך – „…találkozom veled”, ^[3] – כלן בתורת כהנים – az összes a Torát kohánim [című Midrás-gyűj­te­mény]­ben található. ^[4]

לאמר – …mondván. – צא ואמר להם דברי כבושין – [Isten Mózeshez:] „Menj és szólj megnyerő szavakat hozzájuk, [mondd nekik:] – בשבילכם הוא נדבר עמי – »A ti érdeketekben beszél velem [az Örökkévaló].«” – שכן מצינו – Ugyanis azt láthatjuk, – שכל ל"ח שנה – hogy a teljes harmincnyolc év alatt, – שהיו ישראל במדבר – amikor Izrael a pusztában [vándorolt], – כמנדים – akár egy kiközösített nép, – מן המרגלים ואילך – a kémek esetétől ^[5] fogva, – לא נתיחד הדבור עם משה – profetikus üzenet nem érkezett Mózeshez, – שנאמר – amint írva van: ^[6] – ויהי כאשר תמו כל אנשי המלחמה למות – „Midőn mind elpusztultak és kihaltak a harcra képesek a nép közül, – וידבר ה' אלי לאמר – szólt hozzám az Örökkévaló mondván.” – אלי היה הדבור – [Vagyis csupán akkor, amikor kihalt a kémek esete idején már felnőtt korú nemzedék,] szólt a beszéd „hozzám”.

– דבר אחר – Egy má­sik magyarázat:: – צא ואמר להן דברי – „Menj, és mondd el nekik szavaimat, – והשיבני אם יקבלום – majd számolj be Nekem, hogy hajlandóak-e elfogadni azokat,” – כמו שנאמר – amint írva van: ^[7] – וישב משה את דברי העם וגומר – „És Mózes visszavitte a nép szavait [az Örökkévalóhoz]...”.

[Mind a két értelmezés alapján általános magyarázatot kapunk a Tórában oly sokszor szereplő „mondván” kifejezésre. Az első értelmezés szerint ez arra szólítja fel Mózest, hogy úgy adja tovább Isten szavait, hogy előtte „megpuhítja” a zsidókat, hogy azok örömmel fogadják azt. A második magyarázat szerint a „mondván” arra utal, hogy Isten várja a zsidó nép válaszát az adott parancsolatra.]

 

וסמך ידו על ראש העלה, ונרצה לו לכפר עליו. (ויקרא א, ד)

És tegye rá kezét az égőáldozat fejére, és kedvesen fogadja tőle, hogy engesztelést szerezzen. (3Mózes 1:4.)

ונרצה לו – ...és kedvesen fogadja tőle [hogy engesz­te­lést szerezzen]. – על מה הוא מרצה לו – Mire nyer engesztelést? – אם תאמר על כריתות ומיתות בית דין – Ha azt mondanád, [olyan bűnre] melyért égi halálbüntetés járna, vagy földi bíróság általi halál, – או מיתה בידי שמים – vagy Ég általi halál, – או מלקות – vagy botütés, – הרי ענשן אמור – azoknak a büntetésük el lett mondva [és az áldozat nem törölheti azt el]. – הא אינו מרצה אלא על עשה – Tehát csak ezért kaphat engesztelést: vagy cselekvő parancsolat áthágásáért, – ועל לאו שנתק לעשה – vagy olyan tiltó parancsolat megszegéséért [amire nincs előírt büntetés, mivel az] jóvátehető egy cselekvő parancsolattal [pl.: a lopás korrigálható azzal, ha visszaadják, amit elvettek ^[8] ].

 

ונתנו בני אהרן הכהן אש על המזבח, וערכו עצים על האש. (ויקרא א, ז)

És tegyenek Áronnak, a papnak fiai tüzet az oltárra, és rendezzék el a fát a tűzön. (3Mózes 1:7.)

ונתנו אש – És tegyenek… tüzet... – אף על פי שהאש יורדת מן השמים – Noha a tűz az Égből száll alá, – מצוה להביא מן ההדיוט – mégis micva [némi tüzet] emberi erővel is [az oltárra hozni], [és nem pusztán az Égből küldött tűzre hagyatkozni].

בני אהרן הכהן – …Áronnak, a papnak fiai... – [Első ránézésre a „pap” megnevezés itt feleslegesnek tűnik, hiszen természetes, hogy Áron pap volt. Ezt inkább úgy kellene értelmeznünk, hogy úgy kell szolgálatát végeznie] כשהוא בכהונו – hogy papi mivoltában [azaz főpapi ruháit viseli]. – הא אם עבד – Mert ha úgy végezi a szolgálatot, – בבגדי כהן הדיוט – [hogy közben] egy egyszerű pap öltözetét viseli, – עבודתו פסולה – akkor szolgálata érvénytelennek minősül.

 

וקרבו וכרעיו ירחץ במים, והקטיר הכהן את הכל המזבחה עלה אשה ריח ניחוח ליהוה. (ויקרא א, ט)

Beleit pedig és lábszárait mossa meg vízben, és égesse el a pap az egészet az oltáron égőáldozatnak, kellemes illatú tűzáldozatul az Örökkévalónak. (3Mózes 1:9.)

עלה – …égőáldozatnak... – לשם עולה יקטירנו – [Égesse el] égőáldozat bemutatásának szándékával. ^[9] [Amikor a pap felrakja az égőáldozat darabjait az oltárra, ezt úgy kell tennie, hogy közben tudatosítja magában, hogy ez égőáldozat és nem valamely másik fajta áldozat.]

אשה – …tűzáldozatul... – כשישחטנו – Amikor levágja [az áldozati állatot], – יהא שוחטו לשם האש – a tűz szándékával vágja le. [Vagyis azzal a szándékkal, hogy elégeti a húst és nem csupán megperzseli, vagy megsüti.] – וכל אשה לשון אש – És mindenhol ahol „tűzáldozat” (ise) van írva, az rokonságban van a „tűz”-zel (és); – פואר בלעז – franciául foer.

ניחוח – …kellemes... – נחת רוח לפני – Elégedettség [forrása] az Előttem, – שאמרתי – mert elrendeltem [ennek meghozatalát], – ונעשה רצוני – és akaratom végrehajtatott.

 

ואם מן הצאן קרבנו מן הכשׂבים או מן העזים לעלה, זכר תמים יקריבנו. (ויקרא א, י)

És ha a juhfélékből való az áldozata, akkor a juhokból vagy a kecskékből égőáldozatul hímet áldozzon, hibátlant. (3Mózes 1:10.)

ואם מן הצאן – És ha a juhfélékből... – וי"ו מוסיף על ענין ראשון – Az „és” [szó] az előző témához tartozó kiegészítésre [utal]. – ולמה הופסק – [De akkor] miért volt megszakítás [a szövegrészek között]? [Hiszen ha az „és” sze­re­pe az, hogy összekössön, akkor minden bizonnyal valami meg­sza­kította a két összetartozó szövegrészt. Ez a megszakítás azért történt,] – לתן רוח למשה – hogy Mózesnek jusson ideje – להתבונן בין פרשה לפרשה – elgondolkozni a szakaszok között.

מן הצאן מן הכשבים מן העזים – A juhfélékből… a juhokból vagy a kecskékből. – הרי אלו ג' מעוטין – [A „min”, „-ból/-ből” jelentésű előtag olyan implikált korlátozás, amely min­dig kizár bizonyos dolgokat. Ebben az esetben] három korlátozásra utal: – פרט לזקן – kizárja [az olyan állatot, amely túl] öreg; – ולחולה – amelyik beteg – ולמזהם – és azt [amelyik] mocskos [vagyis izzadt és kellemetlen szagú állat].

 

ואם מן העוף עלה קרבנו ליהוה, והקריב מן התרים או מן בני היונה את קרבנו. (ויקרא א, יד)

És ha madárból való az áldozata, égőáldozatul az Örökkévalónak, akkor gerlicékből, vagy galambfiakból hozza áldozatát. (3Mózes 1:14.)

מן העוף – …madárból (min háof)... – ולא כל העוף – [A fentiekhez hasonlóan a „min”, „-ból/-ből” jelentésű előtag miatt bizonyos madártípusok ki vannak zárva. Tehát „ma­dár­ból”,] de nem mindenfajta madár. – לפי שנאמר תמים זכר – Mivel az áll [a Szentírásban, ^[10] hogy]: „…hímet áldozz, hibát­lant – בבקר בכשׂבים ובעזים – a marhák, juhok vagy a kecskék közül,” – תמות וזכרות – [ebből azt tanuljuk,] hogy a hibátlan és hím mivolt [követelmény] – בבהמה – az [áldozati négylábú] ál­lat­tal szemben, – ואין תמות וזכרות בעופות – ám a hibátlan és hím mivolt [nem követelmény] madarakkal szemben. – יכול אף מחסר אבר – Netán még egy testi hiányos [madár] is [alkalmas áldozati állat lenne]? – תלמוד לומר מן העוף – A Tóra éppen ezért ki­je­len­ti: „madárból.” [Noha a lábasjószágok esetében elfogad­ha­tat­lan fogyaték még elfogadható a szárnyasok esetében, a „-ból” kizárja az olyan madarat, amelynek hiányzik valamely tagja.]

תרים – …gerlicék... – גדולים ולא קטנים – Nagyok, nem kicsik.

בני יונה – …galambfiak... – קטנים ולא גדולים – Kicsik és nem nagyok. [Mivel a „galambfiak” kifejezés kicsikre utal, szemben a „gerlicék”- kel, amelyeknél nem áll, hogy „fiak”.]

מן התרים או מן בני היונה – …gerlicékből vagy galamb­fi­ak­ból... – פרט לתחלת הציהוב – [A „min”, „-ból/-ből” jelentésű előtag itt is korlátoz.] Kizárva ezzel az [olyan öregedő madarakat, amelyek nyaki tollazata] sárgulóban van, – שבזה ושבזה שהוא פסול – amely mindkét kategóriában alkalmatlannak minő­sül, – שגדול הוא אצל בני יונה – mert a galambfiakhoz képest [túl] nagy, – וקטן אצל תורים – a gerlicékhez képest pedig [túl] kicsi.

 

ונפש כי תקריב קרבן מנחה ליהוה סלת יהיה קרבנו, ויצק עליה שמן ונתן עליה לבנה. (ויקרא ב, א)

Ha egy lélek lisztáldozatot mutat be az Örökkévalónak, finomliszt legyen az áldozata; öntsön rá olajat, és tegyen rá tömjént. (3Mózes 2:1.)

ונפש כי תקריב – Ha egy lélek [liszt]áldozatot mutat be… – לא נאמר נפש בכל קרבנות נדבה – Nincs írva: „lélek” semmilyen más felajánlásból tett áldozatnál, – אלא במנחה – csak a lisztáldozatnál, – מי דרכו להתנדב מנחה – mert ki az, aki lisztet ajánl fel? – עני – A szegény. – אמר הקדוש ברוך הוא – Erről azt mondta az Örökkévaló: – מעלה אני עליו – „Úgy fogom tekinteni azt a szegényt, – כאלו הקריב נפשו – mintha a lelkét ajánlotta volna fel!”

 

והביאה אל בני אהרן הכהנים וקמץ משם מלא קמצו מסלתה ומשמנה על כל לבנתה, והקטיר הכהן את אזכרתה המזבחה אשה ריח ניחח ליהוה. (ויקרא ב, ב)

Vigye azt Áron fiaihoz, a papokhoz; vegyen ki tele marokkal a lánglisztből és az olajból, minden tömjénével együtt, és égesse el a pap az emlékeztető részét az oltáron, kellemes illatú tűzáldozatul az Örökkévalónak. (3Mózes 2:2.)

הכהנים וקמץ – …a papokhoz; vegyen ki tele marokkal... – מקמיצה ואילך – [Mivel a „kohánim” szó közvetlenül a „vegyen ki tele marokkal” mellett szerepel, ebből arra lehet következtetni, hogy az eljárás] a teli marokkal való vételtől kezdve – מצות כהנה – micvá [amelyet] a papságnak [kell teljesítenie].

וקמץ משם – …vegyen ki tele marokkal onnét... – ממקום שרגלי הזר עומדות – Arról a helyről, ahova egy nem-kohén még beteheti lábát; – ללמדך שהקמיצה – tanítandó, hogy a teli marokkal való vétel – כשרה בכל מקום בעזרה – a Szentélyi Udvar egész területén érvényes, – אף באחת עשרה אמה – még azon a tizenegy ámá [szélességű területen] is, – של מקום דריסת רגלי ישראל – amelyet az izraeliták [vagyis azok, akik sem nem kohaniták, sem nem léviták] lába taposhat.

מלא קמצו – …tele marokkal... – יכול מבורץ – Netán túlcsordulásig kell tele legyen, – מבצבץ ויוצא לכל צד – hogy minden oldalon túlfolyjon? – תלמוד לומר במקום אחר – A Tóra éppen ezért kijelenti egy másik helyen: ^[11] – והרים ממנו בקמצו – „És vegyen el markában,” – לא יהא כשר אלא מה שבתוך הקמץ – [vagyis] csak a maroknyin belüli [mennyiség] érvényes. – אי בקמצו – Ha [az áll ott, hogy] „markában,” – יכול חסר – [akkor] talán [felajánlható] kevesebb, mint egy tele [maroknyi]? – תלמוד לומר מלא – [Nem, hiszen itt] a versben az áll: „tele”. – הא כיצד – Hogyan [kell végrehajtani] ezt, [hogy megfelelő legyen mindkét idézetnek]? – חופה שלש אצבעותיו על פס ידו – [A pap beletúr a lisztáldozat lisztjébe aztán] ráhajtja három ujját [a mutató-, a középső- és a gyűrűsujját] a tenyerére. [A három behajtott ujja és a tenyere között maradt lisztmennyiség a maroknyi.] – וזהו קמץ במשמע לשון העברית – Ezt jelenti a „maroknyi” a héber nyelvben.

על כל לבנתה – …minden tömjénével együtt... – לבד כל הלבונה יהא הקומץ מלא – [A lisztnek] a tömjénen kívül kell tele maroknyinak lennie.

לבנתה והקטיר – …tömjénével együtt, és füstölögtesse el... – אף הלבונה בהקטרה – [Abból, hogy a tömjén és az elfüstölögtetésre vonatkozó parancs a szövegben egymás mellett szerepel, következtetünk arra, hogy] a tömjént is el kell füstölögtetni. [Különösen tekintettel arra, hogy nincs más kifejezett utalás arra, hogy a tömjénnel mit kell ten­ni.]

מלא קמצו מסלתה ומשמנה – …tele marokkal a lánglisztből és az olajból... – הא אם קמץ – [Ez a megfogalmazás (az „a lánglisztből és olajból” helyett) arra utal, hogy a maroknyi mennyiség kizárólag ezeket az anyagokat tartalmazhatja.] De ha kivette a maroknyit – ועלה בידו גרגיר מלח – és egy szem só került a kezébe – או קרט לבונה – vagy egy darabka tömjén, – פסולה – akkor nem érvényes [a merítés].

אזכרתה – …az emlékeztető részét... – הקמץ העולה לגבוה – A maroknyi, amely felszáll a Magasságoshoz, – הוא זכרון המנחה – a lisztáldozat emlékeztető része, – שבו נזכר בעליה לטובה – mert ennek révén [az Örökkévaló] megemlékezik a tulajdonos jócselekedetéről – ולנחת רוח – és [amellyel kiváltotta az Ő] elégedettségét.

 

ואם מנחה על המחבת קרבנך, סלת בלולה בשמן מצה תהיה. (ויקרא ב, ה)

Ha pedig lábasban készült lisztáldozat az áldozatod, lángliszt legyen olajjal keverve, és kovásztalan legyen. (3Mózes 2:5.)

ואם מנחה על המחבת – Ha pedig lábasban készült... – שאמר – [A vers olyan esetről beszél, amikor az illető] azt mond­ta: – הרי עלי מנחת מחבת – „Kötelezem magam, hogy lábasban készült lisztáldozatot [hozzak].” – וכלי הוא שהיה במקדש – [A lábas] a Szentélyben [használt] edény volt, – שאופין בו מנחה – amelyben megsütötték ezt a lisztáldozatot – על האור בשמן – olajban a tűzön. – והכלי אינו עמוק אלא צף – A lábas nem mély volt, hanem lapos, – ומעשׂי המנחה שבתוכו קשין – és a benne elkészített lisztáldozat ropogós, – שמתוך שהיא צפה – mivel lapos volt – האור שורף את השמן – és a tűz felemésztette az olajat, [amely így nem tudta megpuhítani a lisztáldozat anyagát]. – וכלן טעונות שלש מתנות שמן – Mindegyikhez [vagyis mindhárom fajta lisztáldozathoz] az olaj háromféle alkalmazása szükséges: – יציקה ובלילה – öntés, elkeverés – ומתן שמן בכלי קדם לעשיתן – és az edény kiolajozása a lisztáldozatok elkészítése előtt.

סלת בלולה בשמן – …lángliszt legyen olajjal keverve... – מלמד שבוללן – [Ez] azt tanítja, hogy akkor keveri el [olajjal], – בעודן סלת – amíg még finomliszt [formában van].

 

קרבן ראשית תקריבו אתם ליהוה, ואל המזבח לא יעלו לריח ניחח. (ויקרא ב, יב)

Első termésáldozatul bemutathatjátok azokat az Örökkévalónak, de az oltárra ne kerüljenek kellemes illatul. (3Mózes 2:12.)

קרבן ראשית תקריבו אתם – Első termésáldozatul bemutathatjátok azokat... – מה יש לך להביא מן השאור ומן הדבש – Mit kell hoznod a kovászból és a mézből? – קרבן ראשית – Első termésáldozatot: – שתי הלחם של עצרת – [amely áll:] két [vekni] sávuoti kenyérből, – הבאים מן השאור – amely a kelesztésből való, – שנאמר – amint írva van: ^[12] – חמץ תאפינה – „…ko­vá­szo­san süssék,” – ובכורים מן הדבש – és a mézből hozott

zsengékből, – כמו בכורי תאנים ותמרים – amilyen a füge és a datolya zsengéje.

 

וכל קרבן מנחתך במלח תמלח ולא תשבית מלח ברית אלהיך מעל מנחתך, על כל קרבנך תקריב מלח. (ויקרא ב, יג)

És minden lisztáldozatodat sózd meg sóval, és ne hagyd el a sót, Istened szövetségjelét, lisztáldozatodról; minden áldozatoddal áldozz sót. (3Mózes 2:13.)

מלח ברית – …a sót, [Istened] szövetségjelét... – שהברית כרותה למלח – Mert érvényben van a sóval kötött szövetség – מששת ימי בראשית – a Teremtés hat napja óta, – שהבטחו המים התחתונים – amikor az alsó vizeknek ^[13] megígérte [az Örökkévaló], – לקרב במזבח במלח – hogy só formájában bemutattatnak majd az oltáron – ונסוך המים בחג – és a szukkoti vízöntéskor. ^[14]

על כל קרבנך – …minden áldozatoddal... – על עולת בהמה ועוף – A lábasjószágok és szárnyasok égőáldozataival, – ואמורי כל הקדשים כלן – és általában véve az oltáron elégetett minden áldozatrésszel.

 

ואם זבח שלמים קרבנו, אם מן הבקר הוא מקריב אם זכר אם נקבה תמים יקריבנו לפני יהוה. (ויקרא ג, א)

Ha békeáldozat az áldozata, ha a marhák közül áldoz akár hímet, akár nőstényt, hibátlant áldozzon az Örökkévaló színe előtt. (3Mózes 3:1.)

שלמים – …békeáldozat... – שמטילים שלום בעולם – [Azért nevezik békeáldozatnak,] mert békét hoznak a világba. – דבר אחר – Egy másik magyarázat: – שלמים שיש בהם שלום – „Béke­ál-
do­zat,” mert békések – למזבח – az oltár, – ולכהנים – a papok – ולבעלים – és [az áldozat] tulajdonosai számára [hiszen mindannyian részesülnek az áldozatból, nem úgy, mint a többi áldozat esetén].

 

והקטירו אתו בני אהרן המזבחה על העלה אשר על העצים אשר על האש, אשה ריח ניחח ליהוה. (ויקרא ג, ה)

És égessék el Áron fiai az oltáron az égőáldozattal, amely a fán van, amely a tűz fölött van; kellemes illatú tűzáldozat ez az Örökkévalónak. (3Mózes 3:5.)

על העלה – …az égőáldozattal... – מלבד העולה – [Vagyis] az égőáldozattól külön. – למדנו – [Ez] azt tanítja nekünk, – שתקדים עולת תמיד – hogy a napi égőáldozatnak meg kell előznie – לכל קרבן על המערכה – minden [egyéb] áldozatot [az oltárra helyezett] máglyán. [Mivel a békeáldozatot a napi égőáldozaton kívül, mintegy „ráadásként” hozzák, ez azt jelenti, hogy az égőáldozatnak azt is meg kell előznie.]

 

והקריב מזבח השלמים אשה ליהוה חלבו האליה תמימה לעמת העצה יסירנה, ואת החלב המכסה את הקרב ואת כל החלב אשר על הקרב. (ויקרא ג, ט)

És áldozzon a békeáldozatból tűzáldozatot az Örökkévalónak; a kövérjét a farkát egészen, a hátgerinc táján távolítsa el; a zsírt, amely befödi a beleket, az egész zsírt, amely a beleken van. (3Mózes 3:9.)

חלבו – …a kövérjét... – המבחר שבו – [Vagyis az állat] legkitűnőbb részét; – ומהו זה – és melyik az? – האליה תמימה – a farkát egészen.

לעמת העצה – …a hátgerinc táján... [a vesék mögött] – למעלה מן הכליות היועצות – A tanácsadó vesék fölött. ^[15]

 

אם הכהן המשיח יחטא לאשמת העם, והקריב על חטאתו אשר חטא פר בן בקר תמים ליהוה לחטאת. (ויקרא ד, ג)

Ha a felkent pap vétkezik, bűnére a népnek, akkor el­kö­vetett vétkéért mutasson be egy fiatal, hibátlan tulkot az Örökkévalónak vétekáldozatul. (3Mó­zes 4:3.)

אם הכהן המשיח יחטא לאשמת העם – Ha a felkent pap vétkezik, bűnére a népnek... [Hogyan kell ezt értelmezni? Miért bűne ez a népnek, hiszen nem ők vétkeztek, hanem a főpap?] – מדרשו – A Midrás szerint: – אינו חיב – nem köteles vétekáldozatot hozni, – אלא בהעלם דבר עם שגגת מעשה – csak ha hibás megítéléséből kifolyólag követ el bűnt, – כמו שנאמר לאשמת העם – ahogy írva van:„…bűnére a népnek” [vagyis hasonlít vétke ahhoz, mint amikor az egész nép vétkezik, ahol az van írva:] ^[16] – ונעלם דבר מעיני הקהל – „és a dolog rejtve van a gyülekezet szeme előtt, – ועשו – és ők tettek... [olyat, amit nem szabad...]”. [Tehát csak akkor hoznak áldozatot, ha akaratukon kívül, tévedésből vétkeztek.]

– ופשוטו לפי אגדה – És az egyszerű magyarázat az ágádá alapján: – כשכהן גדול חוטא – mikor a főpap vétkezik, – אשמת העם הוא זה – az a nép bűne, – שהן תלויין בו לכפר עליהם – mert ő hoz kegyelmet rájuk – ולהתפלל בעדם – és ők az ő imájától függnek, – ונעשׂה מקלקל – de ő megromlott.

 

וטבל הכהן את אצבעו בדם, והזה מן הדם שבע פעמים לפני יהוה את פני פרכת הקדש. (ויקרא ד, ו)

És mártsa a pap az ujját a vérbe, és hintsen a vérből hétszer az Örökkévaló színe előtt, a szent függöny felé. (3Mózes 4:6.)

את פני פרכת הקדש – …a szent függöny felé. – כנגד מקום קדשתה – A legszentebb hely felé, – מכון כנגד בין הבדים – pontosan a két rúd közötti hely irányába. ^[17] – ולא היו נוגעים דמים בפרכת – Nem [kellett] érintenie a függönyt, – ואם נגעו נגעו – de ha [véletlenül mégis] hozzáért, hát hozzáért.

 

והוציא את כל הפר אל מחוץ למחנה אל מקום טהור אל שפך הדשן ושׂרף אתו על עצים באש, על שפך הדשן ישרף. (ויקרא ד, יב)

És az egész tulkot vigye ki a táboron kívülre, tiszta helyre, a hamu lerakodó helyére, és égesse el fán, a tűzben; a hamu lerakodóján égessék el. (3Mózes 4:12.)

אל מקום טהור – …tiszta helyre... – לפי שיש מחוץ לעיר – Mivel van a városon kívül – מקום מוכן לטמאה – egy tisztátalanságnak [vagyis tisztátalan dolgoknak] fenntartott hely, – להשליך אבנים מנגעות – ahová [például] a poklosság sújtotta köveket szórták, ^[18] – ולבית הקברות – meg amelyet temető céljára [különítettek el], – הצרך לומר מחוץ למחנה זה – [a versnek] ki kellett hangsúlyozni, hogy ez „…a táboron kívülre,” – שהוא חוץ
לעיר – ami [egyben] a [Jeruzsálem] városon kívül [is] van, – שיהא המקום טהור – olyan hely kell, hogy legyen, amely tiszta.

מחוץ למחנה – …a táboron kívülre... – חוץ לשלש מחנות – A három táboron kívülre, [azaz a Találkozás Sátrának tábora, a léviták tábora és a többi izraelita tábora,] – ובבית עולמים – és az Örök Ház [azaz a Jeruzsálemi Szentély] [idejé]ben – חוץ לעיר – [ez azt jelentette, hogy] a városon kívülre [ami a párhuzama a sivatagi három tábornak], – כמו שפרשוהו רבותינו – ahogyan azt mestereink magyarázták – במסכת יומא ובסנהדרין – a [Talmud] Jomá ^[19] és Szánhedrin ^[20] traktátusában.

אל שפך הדשן – …a hamu lerakodóján... – מקום ששופכין בו הדשן – Azon a helyen, ahová a hamut öntik, – המסלק מן המזבח – [miután] eltávolították az oltárról, – כמו שנאמר – amint írva van: ^[21] – והוציא את הדשן אל מחוץ למחנה – „…és vigye ki a hamut a táboron kívülre.”

על שפך הדשן ישרף – …a hamu lerakodóján égessék el. – שאין תלמוד לומר – Noha a versnek [ezt] nem kellett volna [külön] kiemelnie, [hogy „a hamu lerakodóján”, mivel ez már említve volt egyszer a vers első felében,] – אלא ללמד – hacsak nem azt tanítandó, – שאפלו אין שם דשן – [hogy a tulkot el lehet ott égetni], még ha nincs is ott hamu. [Ha a helyen rendszerint hamu van, de akkor éppen üres, attól még használható az égetéshez.]

 

וטבל הכהן אצבעו מן הדם, והזה שבע פעמים לפני יהוה את פני הפרכת. (ויקרא ד, יז)

És mártsa a pap az ujját a vérbe, és hintsen belőle hétszer az Örökkévaló színe előtt; a függöny felé. (3Mózes 4:17.)

את פני הפרכת – A függöny felé. – ולמעלה הוא אומר – [De] fentebb az áll [a szövegben]: ^[22] – את פני פרכת הקדש – „…a szent függöny felé.” – משל למלך – Ez hasonlítható ahhoz a királyhoz, – שסרחה עליו מדינה – aki ellen fellázadt az ország. – אם מעוטה סרחו – Ha [csupán] a kisebbség lázadt fel [ellene], – פמליא שלו מתקימת – udvara [vagyis uralma] továbbra is fennáll. – ואם כלם סרחו – De ha az egész ország fellázadt, – אין פמליא שלו מתקימת – udvara többé nem létezik. – אף כאן – Itt is [hasonlóról van szó]. – כשחטא כהן משיח – Amikor a felkent kohén [azaz a főpap] vétkezett, – עדין שם קדשת המקום על המקדש – a hely szent­sé­ge rajta marad a Szentélyen, – משחטאו כלם חס ושלום – amikor [azonban], Isten ments, mindnyájan vétkeznek, – נסתלקה הקדשה – a szentség eltávozik.

 

ואת כל חלבו ירים ממנו, והקטיר המזבחה. (ויקרא ד, יט)

Az egész zsírt vegye le róla és égesse el az oltáron. (3Mó­zes 4:19.)

ואת כל חלבו ירים – Az egész zsírt vegye le róla... – אף על פי שלא פרש כאן – Annak ellenére, hogy itt nem részletezi külön – יותרת ושתי כליות – a májon lévő hártyát és a két vesét [amit be kell mutatni], – למדין הם – ezt megtanulhatod, – מועשׂה לפר כאשר עשׂה וגומר – abból, ami írva van: ^[23] „És úgy tegyen a tulokkal, ahogy tett [a vétekáldozat tulkával]”. – ומפני מה לא נתפרשו בו – És miért nincs ez itt részletezve? – תנא דבי רבי ישמעאל – Így magyarázták Jismáél rabbi tanházában: – משל למלך – „Ez hasonlít egy királyhoz, – שזעם על אוהבו – aki meg­ha­ragszik valakire, akit szeret, – ומעט בסרחונו – és ezért elaprózza bűnét – מפני חבתו – az iránta érzett szeretete miatt.”

 

אשר נשׂיא יחטא, ועשׂה אחת מכל מצות יהוה אלהיו אשר לא תעשׂינה בשגגה ואשם. (ויקרא ד, כב)

Amikor a fejedelem vétkezik, és tévedésből áthágja az Örökkévaló, az ő Istene parancsolatainak egyikét, amit nem szabad tenni, és vétekbe esik... (3Mózes 4:22.)

אשר נשׂיא יחטא – Amikor a fejedelem vétkezik... – לשון אשרי – [Az „amikor” szó a héberben „áser”, ami ebben az összefüggésben szokatlan] ez dicséretet is jelent [mivel ugyanabból a gyökből származik]. – אשרי הדור – Dicséretes az a nemzedék, – שהנשׂיא שלו נותן לב להביא כפרה – akinek a fejedelme beismeri, és áldozatot hoz – על שגגתו – a nem szándékos vétkéért, – קל וחמר – annál is inkább, – שמתחרט על זדונותיו – hogy megbánja szándékos vétkét.

 

וסמך ידו על ראש השעיר ושחט אתו במקום אשר ישחט את העלה לפני יהוה, חטאת הוא. (ויקרא ד, כד)

És tegye rá kezét a bak fejére, és vágja le azon a helyen, ahol levágják az égőáldozatot, az Örökkévaló színe előtt; vétekáldozat ez. (3Mózes 4:24.)

במקום אשר ישחט את העלה – …azon a helyen, ahol levágják az égőáldozatot… – בצפון – [Az Oltár] észak felőli oldalánál, – שהוא מפרש בעולה – ami ki is mondatik az égőáldozattal kapcsolatban. ^[24]

חטאת הוא – …vétekáldozat ez. – לשמו כשר – [Mivel a vers kihangsúlyozza: „vétekáldozat ez”, ezért csak akkor, amikor] ilyen céllal [áldoztatik fel], érvényes [az áldozat]; – שלא לשמו פסול – amikor nem ilyen céllal, [vagyis ha az áldozatot végző pap másféle áldozatra gondol, amikor elvégezi a rítust, akkor az] nem érvényes.

 

או נפש אשר תגע בכל דבר טמא או בנבלת חיה טמאה או בנבלת בהמה טמאה או בנבלת שרץ טמא, ונעלם ממנו והוא טמא ואשם. (ויקרא ה, ב)

Avagy ha valaki érint bármely tisztátalan dolgot, vagy tisz­tátalan vadnak dögét, vagy tisztátalan baromnak dö­gét, vagy tisztátalan csúszómászónak dögét, de nem tu­dott róla és ő tisztátalan lett és bűnbe esett… (3Mó­zes 5:2.)

או נפש אשר תגע וגומר – Avagy ha valaki érint bármely tisztátalan dolgot... – ולאחר הטמאה הזו יאכל קדשים – És e tisztátalanságot követően áldozati ételt eszik – או יכנס למקדש – vagy belép a Szentélybe, – שהוא דבר – ami olyan dolog, – שזדונו כרת – amelynek szándékos megsértése az égi halálbüntetését vonja maga után. [A versben nincs szó szent étel fogyasztásáról vagy a szentélybe való belépésről azt követően, hogy valaki tisztátalanná vált, mivel azonban a vers így végződik: „…és bűnbe esett,” ez arra utal, hogy valaki bűnt követett el. Tisztátalanná válni önmagában nem bűn, ám tisztátalan állapotban szent ételt fogyasztani, vagy belépni a Szentélybe nagy bűn.] – במסכת שבועות נדרש כן – A [Talmud] Sövuot traktátusa ^[25] [ezt a verset] így magyarázza.

ונעלם ממנו – …de nem tudott róla... – הטמאה – Arról, hogy tisztátalanná vált.

ואשם – …és bűnbe esett. – באכילת קדש – Amiért szent áldozati ételt evett, – או בביאת מקדש – vagy belépett a Szen­tély­be [miközben tisztátalan volt].

 

והביא אתם אל הכהן והקריב את אשר לחטאת ראשונה, ומלק את ראשו ממול ערפו ולא יבדיל. (ויקרא ה, ח)

És vigye el ezeket a paphoz, és áldozza először a vétekáldozatra valót; csípje le a fejét nyakszirtjénél, de ne válassza el. (3Mózes 5:8.)

והקריב את אשר לחטאת ראשונה – …áldozza először a vétekáldozatra valót... – חטאת קודמת לעלה – A vétekáldozat [mindig] megelőzi az égőáldozatot. – למה הדבר דומה – Mihez lehetne ezt hasonlítani? – לפרקליט שנכנס – Egy ügyvéd [esetéhez], aki bement [a palotába], – לרצות – hogy kegyelmet eszközöljön ki [a kliense számára]. – רצה פרקליט – [Ha] az ügyvéd kieszközölte a kegyelmet, – נכנס דורון אחריו – bejöhet utána az ajándék. [Vagyis az égőáldozat mintegy ajándék Istennek.]

ולא יבדיל – …de ne válassza el [teljesen a fejet]. – אינו מולק אלא סימן אחד – Csupán egy szervet [a nyelőcsövet vagy a légcsövet] csípjen el.

ערף – …nyakszirt... – הוא גבה הראש – Ez a fej azon fenti része, – המשפיע לצד הצואר – amely a nyak felé hajlik.

מול ערף – …nyakszirtjénél... – מול – Közel [a fej há­tul­já­nak azon részéhez], – הרואה את הערף – amely „látja” a nyakat, – והוא אורך כל אחורי הצואר – azaz a nyak hátuljának teljes hossza [de a tarkó már nem].

 

וכפר עליו הכהן על חטאתו אשר חטא מאחת מאלה ונסלח לו, והיתה לכהן כמנחה. (ויקרא ה, יג)

És engesztelést szerez számára a pap vétkén, melyet vétkezett ezek egyike ellen, és bocsánatot nyer; és legyen a papé, mint lisztáldozat. (3Mózes 5:13.)

על חטאתו אשר חטא – …vétkén (ál chátáto), melyet vétkezett... – כאן שנה הכתוב – Itt a vers megváltozott [a ki­fe­je-
zésmódja], – שהרי בעשירות ובדלות נאמר מחטאתו – ugyanis a gazdag és a szegény [áldozatokkal] kapcsolatban „vétkéből” említtetik, ^[26] – וכאן בדלי דלות נאמר על חטאתו – [míg] itt a legszegényebbekkel kapcsolatban „vétkén” említtetik. – דקדקו רבותינו מכאן – Mestereink azt vezették le ebből [az eltérésből], – שאם חטא כשהוא עשיר – hogy ha akkor vétkezett, amikor gazdag volt – והפריש מעות לכשׂבה או שׂעירה – és félretett pénzt egy bárányra vagy egy kecskére, – והעני – és [ezt követően] szegényedett el, – יביא ממקצתן שתי תורים – [akkor csupán] két gerlicét kell hoznia [a félretett pénz] egy részéből, [mivel most, amikor bemutatni készül az áldozatot, már szegény]. – הפריש מעות לשתי תורים – [Ha] két gerlicére tett félre pénzt – והעני – és [ezt követően] szegényedett el, – יביא ממקצתן עשׂירית האיפה – [akkor csupán] egy tized éfá lisztet ^[27] kell hoznia [a félretett pénz] egy részéből. – הפריש מעות לעשׂירית האיפה – [Ha] pedig félretett pénzt egy tized éfá [lánglisztre], – והעשיר – majd meggazdagodott, – יוסיף עליהן – akkor ki kell egészítenie – ויביא קרבן עשיר – és egy gazdag embertől [megkövetelhető] áldozatot kell hoznia, [mivel most, amikor bemutatni készül az áldozatot, már gazdag]. – לכך נאמר כאן על חטאתו – Ezért áll itt az: „vétekáldozatán,” [azaz vétekáldozatán felül. „…ál chátáto” annyit jelent, hogy „vétkén”, de azt is jelentheti, hogy „vétekáldozatán”.]

 

ואם נפש כי תחטא ועשׂתה אחת מכל מצות יהוה אשר לא תעשׂינה, ולא ידע ואשם ונשׂא עונו. (ויקרא ה, יז)

És ha valamely személy vétkezik és tesz valamit az Örökkévaló parancsolatai ellen, egyet közülük, amit nem szabad tenni, de ő nem tudja, és bűnbe esik, és viseli bűnét… (3Mózes 5:17.)

ולא ידע ואשם והביא – …de ő nem tudja, és bűnbe esik…, akkor vigyen… – הענין הזה מדבר – Ez a rész olyasvalakiről beszél, – במי שבא ספק כרת לידו – aki olyan helyzetbe kerül, amelyben ha cselekszik lehet, hogy égi halálbüntetést érdemel, – ולא ידע אם עבר עליו אם לאו – és nem tudja, hogy vétkezett-e, vagy sem, – כגון – mint például [egy olyan esetben, ahol] – חלב ושמן לפניו – [tiltott] faggyú és [engedélyezett] zsír [-darabok voltak] előtte. – וכסבור ששתיהן התר ואכל את האחת – Azt hitte, mindkettő engedélyezett, és megevett egyet. – אמרו לו אחת של חלב היתה – Aztán azt mondták neki: „Az egyik kövérje [darab] tiltott volt,” – ולא ידע – és ő nem tudta, – אם זו של חלב אכל – hogy vajon a tiltott kövérjét ette-e meg. – הרי זה מביא אשם תלוי – Ez a személy [ilyen esetben] egy kétséges vétekáldozatot hoz, – ומגן עליו – [amely] védelmezi őt – כל זמן שלא נודע לו שודאי חטא – egészen addig, amíg nem tudja biztosan, hogy vétkezett-e, – ואם יודע לו לאחר זמן – és ha egy idő múltán kiderül számára, [hogy vétkezett,] – יביא חטאת – [akkor] hoz egy [rendes] vétekáldozatot.

ולא ידע ואשם ונשׂא עונו – …de ő nem tudja, és bűnbe esik, és viseli bűnét. – רבי יוסי הגלילי אומר – A galileai Joszé rabbi azt mondja: – הרי הכתוב ענש את מי שלא ידע – Lásd, a Szentírás megbüntette [vagyis felelőségre vonta] azt, aki nem volt tudatában [hogy vétkezett], – על אחת כמה וכמה – mennyivel inkább – שיעניש את מי שידע – meg fogja [tehát] büntetni azt, aki tudatában van [elkövetett vétkének].

– רבי יוסי אומר – Joszé rabbi azt mondja: – אם נפשך לידע – Ha szeretnéd megtudni – מתן שכרן של צדיקים – az igazak jutalmának [mértékét], – צא ולמד מאדם הראשון – menj és vond le a tanulságot Ádámtól, az első embertől, – שלא נצטוה אלא על מצות לא תעשׂה – aki csupán [egyetlen] tiltó parancsot kapott, – ועבר עליה – és azt is áthágta; – ראה כמה מיתות נקנסו – és nézd csak, mennyi halál méretett ki – עליו ולדורותיו – neki és utódainak. ^[28] – וכי איזו מדה מרבה – És vajon [Istennek] melyik mértéke nagyobb, – של טובה או של פרענות – a jutalomé, avagy a büntetésé? – הוי אומר מדה טובה – Azt kell, hogy mondd: a jutalomé. ^[29] – אם מדת פרענות המעטה – Ha a büntetés mértéke a kisebb [a kettő közül], – ראה כמה מיתות נקנסו – akkor nézd csak, mennyi halál méretett ki – לו ולדורותיו – neki és utódainak, – מדה טובה המרבה – [és ebből kiszámolhatod] a jutalom nagyobb mértékét – היושב לו מן הפגולין – [annak számára], aki tar­tóz­ko­dik a pigul [bűnétől] ^[30] – והנותרות – vagy a notár [bűnétől], ^[31] – והמתענה ביום הכפורים – vagy aki böjtöl jom kipurkor. – על אחת כמה וכמה שיזכה לו – Mennyivel nagyobb érdemet szerez majd magának – ולדורותיו ולדורות דורותיו – és utódainak és utódai utódainak – עד סוף כל הדורות – a nemzedékek végezetéig.

– רבי עקיבא אומר – Akiva rabbi azt mondja: – הרי הוא אומר – Íme, azt mondja [a Szentírás]: ^[32] – על פי שנים עדים או שלשה וגומר – „Két tanú, vagy három tanú vallomása alapján...” – אם מתקימת העדות בשנים – Ha a vallomás érvényes két [tanúval], – למה פרט לך הכתוב בשלשה – miért beszél a vers „három”-ról? – אלא להביא שלישי להחמיר עליו – Hogy a harmadikkal is szigo­rú­an bánjon – ולעשׂות דינו כיוצא באלו – és a rá kirótt törvény is ugyanaz legyen, [mint a másik kettőé,] – לענין ענש והזמה – a hamis tanúskodás tilalma és annak bebizonyulásakor a büntetés

tekintetében. ^[33] – אם כך ענש הכתוב – Ha az Írás bünteti – לנטפל לעוברי עברה – azt, aki bűnelkövetőkhöz csatlakozik, – כעוברי עברה – [méghozzá] olyan [szigorúan], ahogyan azokat, akik ténylegesen elkövetik a bűnt, – על אחת כמה וכמה שישלם שכר טוב – mennyivel inkább fogja jutalmazni – לנטפל לעושׂי מצוה – azt, aki egy micvá teljesítőihez csatlakozik, – כעושׂי מצוה – egyenlő mértékben, azokkal, akik maguk teljesítették a mic­vá-t.

– רבי אלעזר בן עזריה אומר – Elázár ben Ázárjá rabbi azt mondja: – כי תקצר קצירך בשׂדך – [Írva van:] ^[34] „Midőn learatod aratásodat a meződön – ושכחת עמר בשדה – és ott felejtesz egy kévét a mezőn”; – הרי הוא אומר – íme azt mondja [utána]: – למען יברכך וגומר – „azért hogy megáldjon téged...”. – קבע הכתוב ברכה – A vers áldást ígér – למי שבאת על ידו מצוה – annak, aki micvát cselekszik – בלא ידע – [akár még] tudta nélkül [is]. – אמור מעתה – Ebből arra következtethetsz: – היתה סלע צרורה בכנפיו – Ha egy szelá [pénzérme] bele volt kötve [a ruhája] sarkába – ונפלה הימנו – és az kihullott onnét, – ומצאה העני ונתפרנס בה – és egy nincstelen ráakadt, és élelmet vásárolt belőle magának, – הרי הקדוש ברוך הוא קובע לו ברכה – íme, Isten áldásban részesíti őt (aki a pénzt elvesztette).

 

נפש כי תחטא ומעלה מעל ביהוה, וכחש בעמיתו בפקדון או בתשׂומת יד או בגזל או עשק את עמיתו. (ויקרא ה, כא)

Ha valamely személy vétkezik és hűtlenséget követ el az Örökkévaló ellen, úgyhogy letagadja felebarátjának valamely rábízott, vagy kezébe letett tárgyat, vagy rabolt, vagy megfosztotta felebarátját… (3Mózes 5:21.)

נפש כי תחטא – Ha valamely személy vétkezik. – אמר רבי עקיבא – Azt mondta Akiva rabbi: – מה תלמוד לומר – Mire akar utalni, amikor az van írva, hogy – ומעלה מעל בה' – „…hűtlenséget követ el az Örökkévaló ellen”? [Hát nem embertársa ellen követ el vétket?] – לפי שכל המלוה והלוה – Mivel mindenki, aki kölcsönad, vagy kölcsönvesz, – והנושא והנותן – vagy üzletel – אינו עושׂה אלא בעדים ובשטר – kizárólag tanúkkal és okirattal teszi azt, – לפיכך בזמן שהוא מכחש – ezért, amikor letagadja [az ügylet létrejöttét], – מכחש בעדים ובשטר – [akkor] tagadja a tanúk és az okirat [tanúbizonyságát], – אבל המפקיד – ám amikor valaki őrizetbe helyez [valamit] – אצל חברו – a felebarátjánál, – אינו רוצה שתדע בו נשמה – [akkor sok esetben a tulajdonos] nem akarja, hogy bárki is tudomást szerezzen erről, , – אלא שלישי שביניהם – kivéve a köztük lévő Harmadikat [azaz Istent. Ugyanis titokban akarja tartani rejtett tartalékait.] – לפיכך בזמן שהוא מכחש – Így aztán, amikor tagadja [az ügyletet], – מכחש בשלישי שביניהם – [akkor] a köztük lévő Harmadikat tagadja.

בתשומת יד – …kezébe letett... – ששם בידו ממון – [Letagadja], hogy pénzt adott volna át neki, – להתעסק או במלוה – befektetés vagy kölcsön céljából.

או בגזל – …vagy rabolt... – שגזל מידו כלום – [Letagadja], hogy ellopott tőle valamit.

או עשק – …vagy megfosztotta... – הוא שכר שכיר – Ez egy bérmunkás bérének [visszatartására utal].

 

או מכל אשר ישבע עליו לשקר ושלם אתו בראשו וחמשתיו יסף עליו, לאשר הוא לו יתננו ביום אשמתו. (ויקרא ה, כד)

…vagy bármit azokból, amikre hazugul esküszik, fizesse meg a teljes fejet, és ötödeit tegye hozzá; annak adja meg, akié, azon a napon, amikor bűnösnek találtatott. (3Mózes 5:24.)

בראשו – …teljes fejet... – הוא הקרן – Ez maga a tőke, – ראש הממון – [Amit úgy is szoktunk nevezni, mint] a pénz „feje”. ^[35]

וחמשתיו – …és ötödeit... – רבתה תורה חמשיות הרבה לקרן אחת – [Miért van ez többes számban írva? Hát nem csak egy ötödöt kell hozzá tenni?] A Tóra többszöri ötödöket számíthat egy tőke után, – שאם כפר בחמש – ugyanis ha az illető tagadta [hogy köteles lenne megfizetni] az egy ötödöt, – ונשבע – erre [hamisan] meg is esküdött, – והודה – [majd később mégis] elismerte [hogy fizetni tartozik], – חוזר ומביא חמש על אותו חמש – [akkor] egy újabb ötödöt kell hoznia az után az ötöd után, [azaz egy ötöd ötödét, tehát egy huszonötödöt,] – וכן מוסיף והולך – és ez így folytatódik, – עד שיתמעט הקרן שנשבע עליו – amíg le nem csökken a tőke [értéke], amellyel kapcsolatban esküszik, – פחות משוה פרוטה – és kevesebb nem lesz, mint egy prutá [ami a legkisebb pénznem]. ^[36]

לאשר הוא לו – …annak adja meg, akié... – למי שהממון שלו [Miért nem az áll „annak adja meg, akinek tartozik”? Azért, mert például abban az esetben, ha az illető már nem él, akkor az örököseinek kell azt megadni, és nem hivatkozhat arra, hogy az „akinek tartozik” már nem él. Tehát:] Annak, akié a pénz.

Korbánot – A főbb áldozatok	A bűnök, melyekért az áldozat vezekelt	1. Bűnös gondolatok esetén 2. Nem szándékosan nem teljesített micva esetén 3. Bűn, melyet egy tevőleges micvával helyre lehet hozni	A minchá vezeklés hasonló az olá-hoz (lásd fentebb)	semmi; ez az áldozat boldogságot fejez ki	nem szándékosan elkövetett bűnért	1. Ásám gezélot pénzlopás 2. Ásám möilot a Szentélyből származó tárgy profáncélú használata 3. Ásám táluj olyan bűn esetén, melyért amúgy a chátát áldozatot kellene felajánlani, de kétséges az elkövetése	a Minden áldozatnak egy része az oltárra került. b Kivéve a minchát szolet.
	Szentségi szintje	legszentebb	legszentebb	kevésbé szent	legszentebb	legszentebb
	Felajánlott vagy kötelező	felajánlott	felajánlott	felajánlott	kötelező	kötelező
	Ki és mikor ehette meg az áldozatota	senki (teljes egészében az oltárra került)	egy részét a kohaniták ették meg a Szentélyben	egy részét a kohaniták és az áldozók ették meg Jeruzsálemben	egy részét a kohaniták ették meg a Szentélyben	egy részét a kohaniták ették meg a Szentélyben
	Használt állatok és hozzávalók	bika, kos vagy kecske; galamb vagy vadgerle	liszt, vízb, olaj, lövoná-fűszer, só	ökör vagy tehén; kos vagy jerke; kecske, és kenyerek a sálmé todára	kecske vagy jerke	kos
	Áldozat típusai	Olá (égő-áldozat)	Minchá (lisztáldoz.)	Slámim (béke-áldozat)	Chátát (vétek-áldozat)	Ásám (bűn-áldozat)