צו את אהרן ואת בניו לאמר זאת תורת העלה, הוא העלה על מוקדה על המזבח כל הלילה עד הבקר ואש המזבח תוקד בו. (ויקרא ו, ב)

Parancsold meg Áronnak és fiainak, mondván: Ez a törvény az égőáldozatról: az égőáldozat a tűzhelyen, az oltáron legyen egész éjjel reggelig, és az oltár tüze égjen rajta. (3Mózes 6:2.)

צו את אהרן – Parancsold meg (cáv) Áronnak... – אין צו אלא לשון זרוז – Valahányszor „cáv” olvasható [a Szentírásban], az a „sürgetés” kifejezése, – מיד ולדורות – [mind] a közvetlen pillanatra, mind pedig a [jövendő] generációkra vonatkozóan. [Valahányszor a Tóra „cáv”-ot használ („parancsold meg”) és nem „dábér”-t („szolj”) ^[1] vagy „emor”-t („mondd”), ^[2] az három dolgot jelöl: (a) sürgetést; (b) hogy a megparancsolt dolgot azonnal el kell végezni, és (c) hogy ugyanezt az eljövendő nemzedékeknek is meg kell cselekedniük.] – אמר רבי שמעון – Azt mondta Simon rabbi: – ביותר צריך הכתוב לזרז – A Tóra számára különösen fontos sürgetni – במקום שיש בו חסרון כיס – [egy olyan parancs teljesítését], amely anyagi veszteséggel kapcsolatos. [A kohaniták ugyanis anyagi veszteséget szenvednek, mert a ráfordított idő és energia ellenére nem kapnak fizetséget az áldozati szertartások elvégzéséért. Még az égőáldozatból megkapott állatbőrök sem fedezik az elmaradt bevételüket.] ^[3]

 

ופשט את בגדיו ולבש בגדים אחרים, והוציא את הדשן אל מחוץ למחנה אל מקום טהור. (ויקרא ו, ד)

Azután vesse le ruháját, és öltsön más ruhát, és vigye ki a hamut a táboron kívülre, tiszta helyre. (3Mózes 6:4.)

ופשט את בגדיו – Azután vesse le ruháját... – אין זו חובה – Ez nem kötelező, – אלא דרך ארץ – csak így kívánja az illem, – שלא ילכלך בהוצאת הדשן – hogy miközben kiviszi a hamut, ne piszkolja össze – בגדים שהוא משמש בהן תמיד – azt a ruhát, amiben mindig szolgál. – בגדים שבשל בהן קדרה לרבו – Abban a ruhában, amelyben ételt főzött az urának, – אל ימזג בהן כוס לרבו – ne szolgáljon italt fel neki, – לכך ולבש בגדים אחרים – ezért öltsön más ruhát, – פחותין מהן – amely silányabb [az általánosnál].

והוציא את הדשן – ...és vigye ki a hamut... – הצבור בתפוח – ami felhalmozódott [az oltáron] egy „alma” formájában, – כשהוא הרבה – mikor már nagyon sok lett, – ואין מקום למערכה – és nincs hely [az oltáron elhelyezett, tüzet tápláló] farönk halmaz tetején, – מוציאו משם – vigye ki onnan. – ואין זה חובה בכל יום – Ezt nem kötelező minden nap megcsinálni, – אבל התרומה – de az a kevés hamu, amit az oltár mellé helyez [amiről az előző mondatban olvashatunk] – חובה בכל יום – minden nap kötelező.

 

אש תמיד תוקד על המזבח לא תכבה. (ויקרא ו, ו)

Örök tűz égjen az oltáron, ki ne aludjon. (3Mózes 6:6.)

אש תמיד – Örök tűz... – אש שנאמר בה תמיד – Az a tűz is, amiről az van írva: „örök” – היא שמדליקין בה את הנרות – amivel meggyújtották a [menorá] lángjait, – שנאמר בה – ahogy írva van róla: – להעלת נר תמיד – „…örök mécses meggyújtására” ^[4] – אף היא – azt is – מעל המזבח החיצון תוקד – a külső oltárról gyújtották meg.

לא תכבה – ...ki ne aludjon. [Miért kell ezt itt még egyszer megismételni, amikor az előző mondat már figyelmeztet erre? Azért mert arra akarja az Írás felhívni a figyelmet, hogy] – המכבה אש על המזבח – aki eloltja a tüzet az oltáron, – עובר בשני לאוין – az két tilalmat is áthág.

כל זכר בבני אהרן יאכלנה חק עולם לדרתיכם מאשי יהוה, כל אשר יגע בהם יקדש. (ויקרא ו, יא)

Minden férfi Áron fiai közül egyen belőle, örök járandóság ez nemzedékeiteken át az Örökkévaló tűzáldozataiból; bármi ér hozzájuk, szentté válik. (3Mózes 6:11.)

כל זכר – Minden férfi... – אפלו בעל מום – még azok is, akiknek testi hibájuk van. – למה נאמר – Minek kapcsán van ez írva? – אם לאכילה – Ha azért, hogy megengedje nekik az [áldozati hús] fogyasztását, – הרי כבר אמור – ez már írva van: ^[5] – לחם אלהיו מקדשי הקדשים וגומר – „Istene kenyerét a legszentebből... [eheti]”, – אלא – hanem azért, – לרבות בעלי מומין – hogy hozzátegye: a testi hibával rendelkező kohénok – למחלוקת – is részesülnek az áldozat szétosztásakor [és nem csak ehetnek belőle].

זה קרבן אהרן ובניו אשר יקריבו ליהוה ביום המשח אתו עשׂירת האפה סלת מנחה תמיד, מחציתה בבקר ומחציתה בערב. (ויקרא ו, יג)

Ez Áronnak és fiainak áldozata, amelyet mutassanak be az Örökkévalónak, azon a napon, amikor felkenik őt: egy tized éfá finomlisztet állandó lisztáldozatul, felét reggel és felét este. (3Mózes 6:13.)

זה קרבן אהרן ובניו – Ez Áronnak és fiainak áldozata... – אף ההדיוטות – Az egyszerű kohénok is – מקריבין עשׂירית האיפה – feláldozták az egy tized éfát [lisztáldozatot], – ביום שהן מתחנכין לעבודה – azon a napon, amikor elkezdték szolgálatukat, – אבל כהן גדול בכל יום – de a főpap minden nap, – שנאמר – ahogy írva van: – מנחה תמיד וגומר – állandó lisztáldozatul... [Továbbá írva van:] ^[6] „Az a pap, aki fölkenetik helyette, fiai közül [készítse el] örök törvény szerint”.

 

הכהן המחטא אתה יאכלנה, במקום קדש תאכל בחצר אהל מועד. (ויקרא ו, יט)

A pap, aki vétekáldozattá teszi, egye meg; szent helyen egyék meg, a Találkozás Sátrának udvarában. (3Mózes 6:19.)

המחטא אתה – …aki vétekáldozatnak vétekáldozattá teszi... – העובד עבודותיה – Az, aki végrehajtja a szolgálatot, – שהיא נעשׂית חטאת על ידו – amelynek révén [az áldozat] vétekáldozat lesz.

המחטא אתה יאכלנה – …aki vétekáldozattá teszi, egye meg... – הראוי לעבודה – [Olyan pap,] aki alkalmas a szentélyszolgálat [ellátására]; – יצא טמא – kizárva azt, aki [rituálisan] tisztátalan volt – בשעת זריקת דמים – a vér hintésének idején, – שאינו חולק בבשׂר – ő ugyanis nem kaphat a húsból. – ואי אפשר לומר – Nem lehet azt mondani, – שאוסר שאר כהנים באכילתה – hogy [ez a vers] megtiltja más papoknak, hogy egyenek belőle, – חוץ מן הזורק דמה – azt kivéve, aki a vért hinti, – שהרי נאמר למטה – ugyanis lejjebb az áll: ^[7] – כל זכר בכהנים יאכל אתה – „Minden férfi a papok közül eheti azt.”

 

וכלי חרשׂ אשר תבשל בו ישבר, ואם בכלי נחשת בשלה ומרק ושטף במים. (ויקרא ו, כא)

De a cserépedényt, amelyben főzik, törjék el; ha pedig rézedényben főzték, akkor súrolják meg és öblítsék ki vízzel. (3Mózes 6:21.)

ישבר – …törjék el... – לפי שהבליעה שנבלעת בו נעשׂה נותר – Mert a [falába] felszívódott folyadék „notár”-rá válik, ^[8] – והוא הדין לכל הקדשים – és [annak ellenére, hogy ez a törvény csak itt a vétekáldozatnál van írva, de] ugyanez igaz minden áldozatra.

ומרק – …súrolják meg (umorák)... – לשון תמרוקי הנשים – A kifejezés rokon a „női szépítőszerek”-ben [lévő „támruké” szóval], ^[9] – אשקורי"ר בלעז – franciául escurer (megtisztítani, kifényesíteni).

ומרק ושטף – …súrolják meg és öblítsék ki... – לפלוט את בליעתו – Hogy kibocsássa [magából] a belé felszívódott [folyadékokat]; – אבל כלי חרס – [ami] azonban a cserépedényeket [illeti], – למדך הכתוב כאן – a vers itt arra tanít bennünket, – שאינו יוצא מידי דפיו לעולם – hogy [a felszívódott folyadékok] sosem távoznak azok falából. [Ezért, mivel nem lehet megtisztítani, össze kell törni őket.]

 

וזאת תורת האשם, קדש קדשים הוא. (ויקרא ז, א)

És ez a törvény a bűnáldozatról; legszentebb az.
(3Mó­zes 7:1.)

קדש קדשים הוא – …legszentebb az. – הוא קרב ואין תמורתו קרבה – Őt magát feláldozzák, helyettesítőjét azonban nem áldozzák fel. [Tilos helyettesíteni egy másik állattal olyan állatot, amely már feláldozásra kijelöltetett. ^[10] Ha azonban ezt valaki mégis megteszi, az eredeti állat szent marad, és a helyettesítő állat is az áldozat szentségével bír.¹⁰ Az égőáldozat valamint a békeáldozat esetében nem csak az eredetit, de a helyettesítő állatot is feláldozzák az oltáron. A „legszentebb az” arra utal, hogy a bűnáldozattal kapcsolatban nem ez a helyzet. A helyettesítő állatot szentsége miatt nem lehet munkára fogni, de nem is áldozzák fel az oltáron. Ehelyett engedik legelni addig, amíg valamely hiba, hiányosság ki nem alakul benne. Ezt követően eladják, és a szentsége áthelyeződik az érte kapott pénzösszegre, amelyet aztán önkéntes áldozatok vásárlására használnak fel.]

 

והקטיר אתם הכהן המזבחה אשה ליהוה, אשם הוא. (ויקרא ז, ה)

És égesse el azokat a pap az oltáron, tűzáldozatul az Örökkévalónak; bűnáldozat ez. (3Mózes 7:5.)

אשם הוא – …bűnáldozat ez. – עד שינתק שמו ממנו – Amíg csak le nem veszik róla ezt a „nevet”. – למד על אשם – Ez olyan bűnáldozattal kapcsolatban tanít bennünket, – שמתו בעליו – amelynek tulajdonosai meghaltak – או שנתכפרו בעליו – vagy amelynek tulajdonosai már engesztelést nyertek [másik áldozat révén, amikor ez az eredeti állat először elveszett], – אף על פי שעומד להיות דמיו – noha [ez az áldozat már nem lesz bemutatva, hanem megvárjuk míg meg nem hibásodik, amikor aztán pénzen megváltható és] az értéke [vagyis az az állat, amelyet az érte kapott pénzből vásároltak] – עולה לקיץ המזבח – égő­ál­do­zat­ként lesz feláldozva a kihasználatlan ^[11] oltáron; ^[12] – אם שחטו סתם – ha annak gondolata nélkül vágta le, [hogy az bűnáldozat,] – אינו כשר לעולה – [akkor] nem alkalmas égő­ál­do­zat céljára, – קודם שנתק לרעיה – mielőtt [fel nem szabadították bűn­áldozati státuszától úgy, hogy] „legeltetésre nem ítélték”. ^[13] [Te­hát ha már egyszer az állatról le lett véve a bűnáldozat ka­te­gó­ria, azáltal, hogy legeltetésre lett ítélve, ettől fogva, ha akár tu­datos szándék nélkül is feláldozzák, az állat már magától égő­ál­dozatnak számít.]

– ואינו בא ללמד – [Ez a kifejezés] nem azt tanítja nekünk – על האשם – a bűnáldozattal kapcsolatban, – שיהא פסול שלא לשמו – hogy az érvénytelen [amikor] nem önmagáért [hanem valamely más áldozat gyanánt áldozzák fel], – כמו שדרשו הוא – amint az „ez” [szót] magyarázták, – הכתוב בחטאת – amely a vétekáldozatról [szóló részben] olvasható, ^[14] – לפי שאשם – ugyanis a bűnáldozattal [kapcsolatban] – לא נאמר בו אשם הוא – [csupán akkor] mondják, hogy „bűnáldozat ez,” – אלא לאחר הקטרת אמורין – miután a kövérjét elégették [az oltáron], – והוא עצמו – míg ugyanakkor maga [a bűnáldozat], – שלא הקטרו אמוריו כשר – még ha a kövérjét nem égették is el, érvényes. [Mivel ebben az esetben a vér az, amely az engesztelést szerzi.]

 

אם על תודה יקריבנו והקריב על זבח התודה חלות מצות בלולת בשמן ורקיקי מצות משחים בשמן, וסלת מרבכת חלת בלולת בשמן. (ויקרא ז, יב)

Ha hálaadásként áldozza, akkor mutasson be a hálaáldozattal kovásztalan kalácsokat olajjal keverve és kovásztalan lepényeket olajjal megkenve és finomlisztből készített forrázott kalácsot, olajjal keverve. (3Mózes 7:12.)

אם על תודה יקריבנו – Ha hálaadásként áldozza... – אם על דבר הודאה – Ha valaki hálát akar adni – על נס שנעשׂה לו – egy vele történt csodáért, – כגון – például olyan, – יורדי הים – aki tengeren kelt át, – והולכי מדבריות – aki sivatagon ment keresztül, – וחבושי בית האסורים – aki a börtönből szabadult ki, – וחולה שנתרפא – vagy aki betegségéből gyógyult fel, – שהן צריכין להודות – ezeknek ugyanis kötelességük hálát adni, – שכתוב בהן – ahogy írva van ^[15] : – יודו לה' חסדו – „Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért – ונפלאותיו לבני אדם – és csodatetteiért, amit tesz az emberekkel. – ויזבחו זבחי תודה – És áldozzanak hálaáldozatokat...!” – אם על אחת מאלה נדר שלמים הללו – Ha a fenti dolgok miatt ajánlja fel ezt a békeáldozatot (slámim), – שלמי תודה הן – akkor az hálaáldozat (sálmé todá), – וטעונות לחם – és tegyen hozzá kenyeret – האמור בענין – ahogy az itt meg van írva. – ואינן נאכלין אלא ליום ולילה – [Ez az áldozat]

csak aznap és az azt követő este ehető, – כמו שמפרש כאן – ahogyan az itt részletezve van. ^[16]

מרבכת – …forrázott... – לחם חלוט ברותחין כל צרכו – A tésztát, amilyen mértékben szükséges, forró vízzel leforrázzák [majd pedig megsütik].

 

ובשׂר זבח תודת שלמיו ביום קרבנו יאכל, לא יניח ממנו עד בקר. (ויקרא ז, טו)

És hálaadó békeáldozatának húsát az áldozás napján egyék meg, ne hagyjon belőle reggelig. (3Mózes 7:15.)

ובשר זבח תודת שלמיו – És hálaadó békeáldozatának húsát... – יש כאן רבויין הרבה – Sok további részletre utal ez [ugyanis önmagában elég lett volna, ha annyit ír: „húsát aznap egyék meg”, azzal viszont hogy azt írja: „húsát az áldozás napján egyék meg” több plusz dologra is utal]: – לרבות חטאת ואשם – vonatkozik ez a vétekáldozatra, a bűnáldozatra, – ואיל נזיר – a názir [bűnáldozati] kosára is – וחגיגת י"ד – valamint a [niszán hónap] tizennegyedikén bemutatott [peszách] ünnepi áldozatra, – שיהיו נאכלין ליום ולילה – [amelyek mindegyikét csak] egy napon és egy éjjelen át lehet fogyasztani.

ביום קרבנו יאכל – …az áldozás napján egyék meg... – וכזמן בשׂרה – És a húsára vonatkozó időkorlát – זמן לחמה – az időkorlát a kenyerére [is]. [Azaz egy nap és egy éjjel.]

לא יניח ממנו עד בקר – …ne hagyjon belőle reggelig. – אבל אוכל הוא כל הלילה – De egész éjszaka eheti. – אם כן למה אמרו עד חצות – Ha ez így van, miért mondták [a bölcsek]: éjfélig? – כדי להרחיק האדם מן העברה – [Azért,] hogy megóvják az embert a bűntől [elővigyázatosságukkal].

 

ואם האכל יאכל מבשׂר זבח שלמיו ביום השלישי לא ירצה המקריב אתו לא יחשב לו פגול יהיה, והנפש האכלת ממנו עונה תשא. (ויקרא ז, יח)

Ha pedig ennének békeáldozatának húsából harmadnapon, nem részesül kegyben az, aki bemutatja, és nem lesz beszámítva annak javára, megvetés tárgya lesz, és aki eszik belőle, viselje bűnét. (3Mózes 7:18.)

ואם האכל יאכל וגומר – Ha pedig ennének [békeáldozatának húsából], stb. – במחשב בשחיטה – [Ez arra a személyre utal], akiben a vágás során felmerül a szándék, – לאכלו בשלישי – hogy egyen belőle a harmadik [napon, ami tilos]; – הכתוב מדבר – a vers [erről az esetről] beszél. [És csak erről az esetről mondja azt, hogy „nem lesz beszámítva”, azaz az áldozat érvénytelen.] – יכול אם אכל ממנו בשלישי – Netán, ha a harmadik [napon] eszik belőle, [de ez nem volt szándékában eredetileg, az állat levágásának pillanatában,] – יפסל למפרע – [akkor az áldozat] visszamenőlegesen érvénytelenné válik? – תלמוד לומר – A Tóra éppen ezért kijelenti: – המקריב אתו לא יחשב – „…nem részesül kegyben az, aki bemutatja.” – בשעת הקרבה הוא נפסל – [Tehát, csupán] bemutatásának idején válhat érvénytelenné [a helytelen szándék miatt], – ואינו נפסל בשלישי – de nem válik érvény­telen­né [visszamenőleg] a harmadik [napon való fogyasztás miatt]. – וכן פרושו – És íme a magyarázat: – בשעת הקרבתו – [Az áldozat] bemutatásának idején – לא תעלה זאת במחשבה – ennek nem szabad felmerülnie [a kohén] fejében, [hogy egyen az áldozati húsból a harmadik napon,] – ואם חשב – és ha mégis erre gondolt, – פגול יהיה – akkor „megvetés tárgya lesz.”

והנפש האכלת ממנו – …és aki eszik belőle... – אפלו בתוך הזמן – Még a szabott időhatáron belül is, – עונה תשא – viselje bűnét. [Még ha végül helyesen, a megszabott időhatáron belül lett is elfogyasztva az áldozati hús, már maga a gondolat, hogy valaki az időhatáron túl egyen belőle, megvetendővé teszi az áldozatot.]

 

וחלב נבלה וחלב טרפה יעשׂה לכל מלאכה, ואכל לא תאכלהו. (ויקרא ז, כד)

Elhullott állatnak faggyúja és széttépett állatnak (tréfá) zsírja földolgozható bármilyen munkára, de semmi esetre se egyetek belőle. (3Mózes 7:24.)

יעשה לכל מלאכה – …földolgozható bármilyen munkára... – בא ולמד על החלב – [Ha a Tóra fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy bármilyen célra felhasználható az evésre tiltott hájat, akkor ez azt jelenti, hogy olyan fajta felhasználást akar engedélyezni, amelyről valaki esetleg azt hihetné, hogy tiltott. Ez] arra tanít a [tiltott] faggyúval kapcsolatban, – שאינו מטמא טמאת נבלות – [hogy az] nem adja át a [nem megfelelően levágott] tetemek tisztátalanságát, [és ezért nem baj, ha például szent tárgyakhoz ér hozzá].

ואכל לא תאכלהו – …de semmi esetre se egyetek belőle. – אמרה תורה – Azt mondja a Tóra: – יבוא אסור נבלה וטרפה – Jöjjön csak a nem rituálisan levágott állat (növélá) és a szétmarcangolt állat (tréfá) tilalma – ויחול על אסור חלב – és adódjék hozzá a tiltott faggyú (chélev) tilalmához, – שאם אכלו – ugyanis ha [valaki] eszik belőle, – יתחיב אף על לאו של נבלה – vétkesnek számít majd a növélá [törvényének] megszegésében is, – ולא תאמר – és nem lehet azt mondani, – אין אסור חל על אסור – [hogy egy] tilalom ne adódhatna hozzá egy másikhoz.

 

והקטיר הכהן את החלב המזבחה, והיה החזה לאהרן ולבניו. (ויקרא ז, לא)

És égesse el a pap a zsírt az oltáron; a szegy pedig legyen Ároné és fiaié. (3Mózes 7:31.)

והקטיר הכהן את החלב – És égesse el a pap a zsírt... – ואחר כך – Majd ezt követően: – והיה החזה לאהרן – a szegy pedig legyen Ároné... – למדנו – [A vers sorrendje] arra tanít bennünket, – שאין הבשׂר נאכל – hogy a húst nem szabad megenni, – בעוד שהאמורים למטה מן המזבח – míg a zsírok még az oltár mellett vannak. [Azaz mielőtt rá nem rakják azokat az oltárra, és el nem égetik.]

 

כי את חזה התנופה ואת שוק התרומה לקחתי מאת בני ישׂראל מזבחי שלמיהם, ואתן אתם לאהרן הכהן ולבניו לחק עולם מאת בני ישׂראל. (ויקרא ז, לד)

Mert a lengetett szegyet és a felemelt combot kivettem Izráel fiaitól békeáldozataikból, és odaadtam Áronnak, a papnak és fiainak örök törvényül Izráel fiaitól. (3Mó­zes 7:34.)

התנופה... התרומה – …lengetett… felemelt... – מוליך ומביא – Oda-vissza mozgatja [horizontálisan mind a négy irányban], – מעלה ומוריד – felemeli és leereszti. [Valójában mind a szegyet, mind pedig a combot lengetik is és fel is emelik, dacára annak, hogy a vers a szegyet „lengetett szegynek”, a combot pedig „felemelt combot” nevezi.]

 

קח את אהרן ואת בניו אתו ואת הבגדים ואת שמן המשחה, ואת פר החטאת ואת שני האילים ואת סל המצות. (ויקרא ח, ב)

Vedd Áront és vele fiait és a ruhákat és a kenőolajat és a vétekáldozat tulkát és a két kost és a kosarat a kovásztalan kenyérrel. (3Mózes 8:2.)

קח את אהרן – Vedd Áront... – פרשה זו נאמרה – [A Tóra már korábban beszámolt ^[17] a Miskán felállításáról,] ez a rész pe­dig korábban hangzott el, – שבעת ימים קודם הקמת המשכן – hét nap­pal a Miskán felállítása előtt, – שאין מקדם ומאחר בתורה – ugyanis a Tórában nem mindig időrendi sorrendben vannak az események leírva.

קח את אהרן – Vedd Áront... – קחנו בדברים ומשכהו – Vond őt magadhoz [kedves] szavakkal és győzd meg őt. ^[18]

ואת פר החטאת וגומר – …és a vétekáldozat tulkát... – אלו האמורים – Ezek [az áldozatok] ugyanazok, mint amelyek meg voltak említve, – בענין צואת המלואים – az avatási áldozatok parancsola­tá­ban, – בואתה תצוה – a Vöátá töcáve hetiszakaszában. ^[19] – ועכשו ביום ראשון למלואים – Most pedig, az avatási áldozatok első napján – חזר וזרזו – [az Örökkévaló] megismételte [a paran­csokat], hogy serkentse [Mózest] – בשעת מעשה – [a parancs tényleges] teljesítése idején. ^[20]

 

ואת כל העדה הקהל, אל פתח אהל מועד. (ויקרא ח, ג)

És gyűjtsd egybe az egész közösséget a Találkozás Sátrának bejáratánál. (3Mózes 8:3.)

הקהל אל פתח אהל מועד – És gyűjtsd egybe [az egész közösséget] a Találkozás Sátrának bejáratánál... – זה אחד מן המקומות – Ez egyike azoknak a [Szentírásban említett] helyeknek, – שהחזיק מעט את המרבה – ahol a kicsi magába fogadta a sokaságot. [Azaz a Találkozás Sátrának bejáratánál lévő kis terület képes volt befogadni „az egész közösséget”.]

 

ויאמר משה אל העדה, זה הדבר אשר צוה יהוה לעשׂות. (ויקרא ח, ה)

És mondta Mózes a közösségnek: Ez az, amit parancsolt az Örökkévaló, hogy meg kell tenni. (3Mózes 8:5.)

זה הדבר – ...Ez az... – דברים שתראו – A dolgok, amit látni fogtok, – שאני עושׂה לפניכם – hogy megteszek tielőttetek, – צוני הקדוש ברוך הוא לעשות – az Örökkévaló parancsára teszem, – ואל תאמרו – és ne mondjátok, – לכבודי – hogy a magam tiszteletére, – ולכבוד אחי – vagy a testvérem tiszteletére – אני עושה – teszem.

– כל הענין הזה דפרשת המלואים – Az egész avatási szertartás menetét – פרשתי בואתה תצוה – elmagyaráztam már a Vöátá tö­cáve szakaszában. ^[21]

 

ויצק משמן המשחה על ראש אהרן, וימשח אתו לקדשו. (ויקרא ח, יב)

És öntött a kenőolajból Áron fejére, és felkente őt, hogy megszentelje. (3Mózes 8:12.)

ויצק וימשח – És öntött… és felkente... – בתחלה יוצק על ראשו – Először öntött [némi olajat] a fejére, – ואחר כך נותן בין ריסי עיניו – majd odakent [egy keveset] a szemöldökei közé, – ומושך באצבעו מזה לזה – majd az ujjával elkente [az olajat] egyiktől a másikig.

 

וישחט ויקח משה את הדם ויתן על קרנות המזבח סביב באצבעו ויחטא את המזבח, ואת הדם יצק אל יסוד המזבח ויקדשהו לכפר עליו. (ויקרא ח, טו)

És levágta; és Mózes vette a vért és tett belőle az oltár szarvaira köröskörül az ujjával, és megtisztította az oltárt; és kiöntötte a vért az oltár talapzatára, és megszentelte, hogy engesztelést szerezzen neki. (3Mózes 8:15.)

ויחטא את המזבח – …és megtisztította az oltárt... – חטאו וטהרו – Megtisztította és purifikálta – מזרות – minden idegen [szent­ségtelen] dologtól, – להכנס לקדשה – [hogy] beléphessen a szentség [állapotába].

ויקדשהו – …és megszentelte... – בעבודה זו – Ezzel a szol­gá­lattal, – לכפר עליו – …hogy engesztelést szerezzen neki. – מעתה כל הכפרות – [Ez nem azt jelenti, hogy engesztelést sze­rezzen az oltár megszentelése által, hanem hogy] mostantól fog­va minden engesztelés [meghozható legyen].

 

ויקח משה אתם מעל כפיהם ויקטר המזבחה על העלה, מלאים הם לריח ניחח אשה הוא ליהוה. (ויקרא ח, כח)

És Mózes levette azokat tenyereikről, és elégette az oltáron az égőáldozattal együtt; felavatásra valók kellemes illatul, tűzáldozat az Örökkévalónak. (3Mózes 8:28.)

ויקטר המזבחה – …és elégette az oltáron… – ויקטר המזבחה – Mózes látta el [a Szentélyszolgálatot] – משה שמש כל שבעת ימי המלואים – az avatás mind a hét napján – בחלוק לבן – fehér ruhában. [Mózest különleges megtiszteltetés érte: egyrészt szolgálhatott, noha nem volt kohanita, másrészt fehér ruhában végezhette a szolgálatot, akár a főpap, amikor jom kipurkor belép a Szentek Szentjébe. ^[22] ]

על העלה – …az égőáldozattal együtt... – אחר העלה – [Tulajdonképpen] az égőáldozatot követően. – ולא מצינו – Nem találunk [olyan helyet], – שוק של שלמים קרב – [ahol] a békeáldozati combot bemutatják [azaz elégetik az Oltáron] – בכל מקום חוץ מזה – máshol, mint itt, [ennél az áldozatnál].

 

כאשר עשׂה ביום הזה, צוה יהוה לעשׂת לכפר עליכם. (ויקרא ח, לד)

Amint tették ezen a napon, úgy parancsolta az Örökkévaló, hogy tegyék, hogy engesztelést szerezzenek számotokra. (3Mózes 8:34.)

צוה ה' לעשׂות – …úgy parancsolta az Örökkévaló, hogy tegyék... – כל שבעת הימים – Mind a hét napon. – ורבותינו דרשו – Mestereink pedig így magyarázták: לעשׂת – …hogy tegyék... – זה מעשׂה פרה – Ez a vörös tehén [elégetésének] rítusára [utal]. ^[23] לכפר – …hogy engesztelést szerezzenek... – זה מעשׂה יום הכפורים – Ez a jom kipuri szertartásra [utal], – וללמד – azt tanítandó nekünk, – שכהן גדול – hogy a főpapnak – טעון פרישה קודם יום הכפורים שבעת ימים – Jom Kipur előtt hét napra el kell különülnie, – וכן הכהן השורף את הפרה – és ugyanígy annak a papnak is, aki a vörös tehenet elégeti.

 

ויעשׂ אהרן ובניו, את כל הדברים אשר צוה יהוה ביד משה. (ויקרא ח, לו)

És Áron és fiai elvégezték mindazokat a dolgokat, amelyeket parancsolt az Örökkévaló Mózes által. (3Mózes 8:36.)

ויעשׂ אהרן ובניו – És Áron és fiai elvégezték... – להגיד שבחן – Elmondták dicsőítésüket, – שלא הטו ימין ושמאל – hogy nem tértek el sem jobbra, sem balra.