1. A hetiszakasz tartalmából

 

ויהי ביום השמיני קרא משה לאהרן ולבניו, ולזקני ישראל. (ויקרא ט, א)

És történt a nyolcadik napon, Mózes szólította Áront és fiait és Izráel véneit. (3Mózes 9:1.)

ויהי ביום השמיני – És történt a nyolcadik napon... – שמיני למלואים – A beiktatás [nyolcadik napján]. – הוא ראש חדש ניסן – Ez [a „nyolcadik nap”] niszán hó elsején [volt], – שהוקם המשכן בו ביום – ugyanezen a napon állították fel a Miskán-t, – ונטל עשר עטרות – és ezé [a napé] lett a tíz korona [amelyek mindegyike bizonyos események első vagy legkiemelkedőbb jelentkezését szimbolizálja], ^[1] – השנויות בסדר עולם – amelyről a Széder Olám ^[2] beszél.

ולזקני ישראל – …és Izráel véneit. – להשמיעם – Hogy be­je­lent­se nekik, – שעל פי הדבור – hogy isteni parancsra [történt az,] – אהרן נכנס – [hogy] Áron belépett [a Miskán-ba] – אהרן נכנס – és ott főpapként szolgált, – ולא יאמרו – hogy ne mond­ják majd [az emberek], – מאליו נכנס – hogy [Áron] ön­ha­tal­mú­lag lépett be oda.

 

ויאמר אל אהרן קח לך עגל בן בקר לחטאת ואיל לעלה תמימם, והקרב לפני יהוה. (ויקרא ט, ב)

És mondta Áronnak: Végy egy fiatal borjút vétekáldozatnak és egy kost égőáldozatnak, hibátlanokat, és áldozd az Örökkévaló színe előtt. (3Mózes 9:2.)

קח לך עגל – …Végy egy fiatal borjút... – להודיע – Hogy tudassa [Áronnal], – שכפר לו הקדוש ברוך הוא על ידי עגל זה – hogy Isten megbocsátott neki e borjú révén – על מעשה העגל שעשה – az általa (azaz Áron által) [korábban] készített [arany]borjúval [elkövetett] tettéért. ^[3]

 

ויאמר משה אל אהרן קרב אל המזבח ועשה את חטאתך ואת עלתך וכפר בעדך ובעד העם, ועשה את קרבן העם וכפר בעדם כאשר צוה יהוה. (ויקרא ט, ז)

És mondta Mózes Áronnak: Jöjj közelebb az oltárhoz, és készítsd el vétekáldozatodat és égőáldozatodat, hogy engesztelést szerezz magadnak és a népnek; és készítsd el a nép áldozatát, hogy engesztelést szerezz számukra, amint megparancsolta az Örökkévaló. (3Mó­zes 9:7.)

קרב אל המזבח – …Jöjj közelebb az oltárhoz... – שהיה אהרן בוש – [Ugyanis] Áron szégyellte magát, – וירא לגשת – és félt közelebb menni. – אמר לו משה – Mózes [ezért] így szólt hoz­zá: – למה אתה בוש – Miért szégyenkezel? – לכך נבחרת – [Hi­szen] erre lettél kiválasztva?!

את חטאתך – …vétekáldozatodat... – עגל בן בקר – [Itt nem újabb áldozatokról van szó, hanem az előbb ^[4] említett] fiatal borjúról.

ואת עלתך – …és égőáldozatodat... – האיל – A kost.

קרבן העם – …a nép áldozatát... – שעיר עזים ועגל וכבש – A kecskebakot, a borjút és a juhot. ^[5] – כל מקום שנאמר עגל – Valahányszor „borjú” (égel) áll [a szövegben], – בן שנה הוא – az egy­éves­re [utal], – ומכאן אתה למד – és [ez a szövegértelmezési szabály] innen ^[6] következtethető.

 

ויבא משה ואהרן אל אהל מועד ויצאו ויברכו את העם, וירא כבוד יהוה אל כל העם. (ויקרא ט, כג)

És bement Mózes és Áron a Találkozás Sátrába, és midőn kijöttek, megáldották a népet, és megjelent az Örökkévaló Dicsősége az egész népnek. (3Mózes 9:23.)

ויבא משה ואהרן וגומר – És bement Mózes és Áron... – למה נכנסו – Miért mentek be? – מצאתי בפרשת מלואים – [A következőt] találtam a beiktatásról szóló részben – בבריתא הנוספת על תורת כהנים שלנו – a Torát kohánimhoz [midrás ver­zió­hoz] csatolt brájtá ^[7] -ban: – למה נכנס משה עם אהרן – Miért lé­pett be Mózes Áronnal? – ללמדו על מעשה הקטרת – Hogy meg­tanítsa neki a füstölőszer rítusát. – או לא נכנס אלא לדבר אחר – Vagy netán valami más célból lépett be [vele]? – הריני דן – Íme, [a következőképpen] érvelhetek: – ירידה וביאה טעונות ברכה – [Mind Áronnak az Oltártól való] lejövetelét, ^[8] mind [pedig Mózes­nek és Áronnak a Miskán-ba való] belépését ^[9] a népre el­mon­dott áldás (birkát kohánim) kísérte. ^[10] – מה ירידה מעין עבודה – Amiképpen a lejövetel része a [Szentély-]szolgálatnak, [ahogy Áron lejövetele közvetlenül követi az Oltárnál elvégzett szol­gá­la­tát,] – אף ביאה מעין עבודה – ugyanúgy a belépés [is] része a [Szen­tély-]szolgálatnak. – הא למדת – Ebből tehát következtet­he­tünk: – למה נכנס משה עם אהרן – Miért [azaz milyen Szentély-szol­gálati célból] lépett be Mózes Áronnal? – ללמדו על מעשה הקטרת – Hogy megtanítsa neki a füstölőszer rítusát.

– דבר אחר – Egy másik magyarázat: – כיון שראה אהרן שקרבו כל הקרבנות – Amikor Áron látta, hogy [már] bemutatták az összes áldozatot – ונעשו כל המעשים – és elvégeztek minden rítust – ולא ירדה שכינה לישראל – és a Söchiná (az Isteni Dicsfény) [még mindig] nem ereszkedett le Izraelnek, – היה מצטער ואמר – elcsüggedt és azt gondolta: – יודע אני שכעס הקדוש ברוך הוא עלי – „Tudom, hogy Isten rám haragszik, – ובשבילי – és miattam, – לא ירדה שכינה לישראל – nem ereszkedett alá a Söchiná Izraelre, [én ugyanis részt vettem az aranyborjú elkészítésében]!” – אמר לו למשה – Azt mondta Mózesnek: – משה אחי – „Testvérem, Mó­zes, – כך עשית לי – hát ezt tetted velem, – שנכנסתי ונתבישתי – hogy beléptem és megszégyenültem?” – מיד נכנס משה עמו – Mó­zes [erre] rögvest belépett vele [együtt], – ובקשו רחמים – és meg­bocsátásért könyörögtek, – וירדה שכינה לישראל – mire [aztán] a Söchiná leereszkedett Izraelre.

ויצאו ויברכו את העם – …kijöttek, megáldották a népet... – אמרו – Azt mondták: – ויהי נעם אדני אלהינו עלינו – „»Legyen velünk Istenünknek, az Örökkévalónak jóindulata…!» ^[11] – יהי רצון שתשרה שכינה – Legyen az az [Ő] akarata, hogy a Söchiná nyugodjék – במעשה ידיכם – kezetek munkáján!” – לפי שכל שבעת ימי המלואים – Mert a beiktatás mind a hét napján – שהעמידו משה למשכן – [amelynek során] Mózes felállította a Miskán-t – ושמש בו – és [kohén-ként] szolgált benne, – ופרקו בכל יום – és le [is] bontotta minden nap, – לא שרתה בו שכינה – a Söchiná nem nyu­godott rajta [a Miskán-on], – והיו ישראל נכלמים – és Izrael szégyenkezett, – ואומרים למשה – mondván Mózesnek: – משה רבנו – „Mesterünk, Mózes! – כל הטרח שטרחנו – Mennyi mindent megtettünk – שתשרה שכינה בינינו – [annak érdekében], hogy a Sö­chiná közöttünk lakozzék, – ונדע – és hogy tudjuk, – שנתכפר לנו – hogy megbocsátást nyertünk – עון העגל – az [arany]­bor­jú­val elkövetett bűnért! [És még mindig nem ereszkedett alá!]” – לכך אמר להם – Ő ezért azt mondta nekik ^[12] : – זה הדבר אשר צוה ה' תעשו – „Ez az, amit megparancsolt az Örökkévaló, hogy cse­le­ked­jétek, – וירא אליכם כבוד ה' – és [ha megteszitek, akkor] meg­je­lenik nektek az Örökkévaló dicsősége”. – אהרן אחי כדאי – Fi­vé­rem, Áron érdemesebb – וחשוב ממני – és [még] nálam [is] fon­tosabb [személy], – שעל ידי קרבנותיו ועבודתו – mert áldozatai és szolgálata révén – תשרה שכינה בכם – a Söchiná közöttetek fog lakozni, – ותדעו שהמקום בחר בו – és ti tudni fogjátok, hogy a Mindentkitöltő őt választotta.”

 

ותצא אש מלפני יהוה ותאכל אותם, וימֻתו לפני יהוה. (ויקרא י, ב)

Ekkor tűz jött ki az Örökkévaló színe elől, és megemésztette őket, és meghaltak az Örökkévaló színe előtt. (3Mózes 10:2.)

ותצא אש – És ekkor tűz jött ki... – רבי אליעזר אומר – Eliezer rabbi azt mondja: – לא מתו בני אהרן – azért haltak meg Áron fiai, – אלא על ידי שהורו הלכה בפני משה רבן – mert törvényt hoztak, [hogy tüzet kell vinni az oltárra] Mózes mesterük jelenlétében [de nem kérték ki az ő véleményét]. – רבי ישמעאל אומר – Jis­máél rabbi azt mondja: – שתויי יין נכנסו למקדש – részegen mentek be a Szentélybe. – תדע – Bizonyíték csendben erre, – שאחר מיתתן – hogy haláluk után – הזהיר הנותרים – [Isten] figyel­mez­tette a többieket, ^[13] – שלא יכנסו שתויי יין למקדש – hogy ne menjenek ittasan a Szentélybe. – משל למלך – Hasonlít ez a király esetéhez – שהיה לו בן בית וכו' – akinek volt egy szolgája, [akit egy nap bizonyos üzletek bejáratánál talált. Indoklás nélkül kivégezte, és egy másik szolgát nevezett ki helyette. Nem tudhatjuk, hogy miért végezte ki az elsőt csupán abból, amit a másodiknak parancsolt, mondván „Ne menjen ezekhez a bizonyos üzletekhez. Innen tudhatjuk, hogy miért végezte ki az elsőt…]”, – כדאיתא בויקרא רבה – amint az olvasható a Vájikrá rábá midrásban. ^[14]

 

ויאמר משה אל אהרן ולאלעזר ולאיתמר בניו ראשיכם אל תפרעו ובגדיכם לא תפרמו ולא תמֻתו ועל כל העדה יקצף, ואחיכם כל בית ישראל יבכו את השרפה אשר שרף יהוה. (ויקרא י, ו)

És szólt Mózes Áronhoz, valamint Eleázárhoz és Itámárhoz, az ő fiaihoz: Fejeteket ne hagyjátok nyíratlanul, és ruhátokat meg ne szaggassátok, hogy meg ne haljatok, és meg ne haragudjék az egész községre; de testvéreitek, Izráel egész háza, sirassák meg a tüzet, melyet gyújtott az Örökkévaló. (3Mózes 10:6.)

אל תפרעו – …Fejeteket ne hagyjátok nyíratlanul... – אל תגדלו שער – Ne növesszétek meg a hajatokat. – מכאן – [Mivel az Írás fontosnak tartja megtiltani Áronnak és fiainak, hogy fejüket nyíratlanul hagyják,] innét [tanuljuk], – שאבל אסור בתספרת – hogy [normál esetben] a gyászolónak tilos nyiratkoznia, ^[15] – אבל אתם – de [ami] titeket [illet], – אל תערבבו שמחתו של מקום – ne zavarjátok meg a Mindenütt Jelenvaló ünneplését, [ugyanis részükről a gyász külső jelei csökkentenék a Miskán felavatása miatti örvendezést].

ולא תמֻתו – …hogy meg ne haljatok... – הא אם תעשו כן תמותו – Következésképp, ha megteszitek, meghaltok.

ואחיכם כל בית ישראל – …de testvéreitek, Izráel egész háza... – מכאן שצרתן של תלמידי חכמים – Innét [következtetünk arra, hogy a Tóratudósok szenvedése miatt – מֻטלת על הכל להתאבל בה – mindenkinek búslakodnia kell.

 

וידבר משה אל אהרן ואל אלעזר ואל איתמר בניו הנותרים קחו את המנחה הנותרת מאשי יהוה ואכלוה מצות אצל המזבח, כי קדש קדשים הוא. (ויקרא י, יב)

És szólt Mózes Áronhoz, valamint Eleázárhoz és Itámárhoz, az ő megmaradt fiaihoz: Vegyétek a lisztáldozatot, ami megmaradt az Örökkévaló tűzáldozataiból, és egyétek meg azt kovásztalanul az oltár mellett, mert legszentebb ez. (3Mózes 10:12.)

הנותרים – …megmaradt... – מן המיתה – A halálból [meg­ma­radt]. – מלמד – Ez azt tanítja, – שאף עליהם נקנסה מיתה – hogy a halálbüntetés rájuk is ki lett róva – על עון העגל – [Áron] bűne miatt, [hogy elkészítette az arany]borjút, – הוא שנאמר – amint írva van: ^[16] – ובאהרן התאנף ה' מאד – „Áron ellen is föl­ger­jedt az Örökkévaló haragja nagyon, – להשמידו – hogy elpusztítsa őt,” – ואין השמדה אלא כלוי בנים – és az „elpusztítás” csupán a gyermekek halálára utal, – שנאמר – amint írva van: ^[17] – ואשמיד פריו ממעל – „Én mégis elpusztítottam gyümölcseit [az emoritákat] fölül”. – ותפלתו של משה בטלה מחצה – Ám Mózes könyörgése hatálytalanította [az ítélet] felét, – שנאמר – amint írva van: ^[18] – ואתפלל גם בעד אהרן בעת ההוא – „És imádkoztam Áronért is ugyanakkor.”

קחו את המנחה – …Vegyétek a lisztáldozatot... – אף על פי שאתם אוננין – Még ha gyászoló onén ^[19] vagy is, – וקדשים אסורים לאונן – és az áldozati hús tilos egy onén számára.

את המנחה – …a lisztáldozatot... – זו מנחת שמיני – Ez az [avatás] nyolcadik [napjának] lisztáldozata, – ומנחת נחשון – és Náchson lisztáldozata. ^[20]

ואכלוה מצות – …és egyétek meg azt kovásztalanul... – מה תלמוד לומר – Mit tanít [nekünk] ez a vers [hiszen minden más lisztáldozatnál szintén az a törvény, hogy kovásztalanul kell azokat fogyasztani]? – לפי שהיא מנחת צבור – Mivel ez közösségi lisztáldozat, – ומנחת שעה – [ráadásul] olyan lisztáldozat, amely [kizárólag erre] az alkalomra [volt előírva], – ואין כיוצא בה לדורות – és nincs hasonló a [jövendő] nemzedékek számára, – הֻצרך לפרש בה – [a Tórának] szükséges volt ezzel kapcsolatban [egyértelműen] kijelentenie, – דין שאר מנחות – [hogy a szabálya, már ami a kovásztalanságot illeti, megegyezik] a többi lisztáldozat szabályával.

 

ואת חזה התנופה ואת שוק התרומה תאכלו במקום טהור אתה ובניך ובנתיך אתך, כי חקך וחק בניך נתנו מזבחי שלמי בני ישראל. (ויקרא י, יד)

És a lengetés szegyét és az adomány combját egyétek meg tiszta helyen, te és fiaid meg leányaid is veled; mert részedül és fiaid részéül adtam Izrael fiainak békeáldozataiból. (3Mózes 10:14.)

תאכלו במקום טהור – ...egyétek meg tiszta helyen... – וכי את הראשונים אכלו במקום טמא – Talán a korábban említett áldozatokat tisztátalan helyen is meg lehetett enni? – אלא הראשונים – Inkább [úgy kell ezt értelmezni], hogy a korábban említett áldozatokat, – שהם קדשי קדשים – mivel [az áldozatok közül] a legszentebbeknek számítanak, – הֻזקקו אכילתם במקום קדוש – ezért a szent helyen [a Sátor udvarában] kellett elfogyasztani. –
אבל אלו – Azonban a most említetteket – אין צריכים – nem kellett – תוך הקלעים – a [Sátor] vászonfalán belül [enni], – אבל צריכים הם לאכל תוך מחנה ישראל – viszont a mácháne Jiszráél, [azaz Izrael táborán] belül kellett elfogyasztani. – שהוא טהור מלכנס שם מצרעים – amely „tiszta”, hiszen ide nem jöhettek be a leprások. ^[21] – מכאן – Innen tanuljuk, – שקדשים קלים – hogy a könnyebb szentségű áldozatokat – נאכלין בכל העיר – az egész városon [Jeruzsálemen] belül el lehetett fogyasztani.

וידבר אהרן אל משה הן היום הקריבו את חטאתם ואת עלתם לפני יהוה ותקראנה אתי כאלה, ואכלתי חטאת היום הייטב בעיני יהוה. (ויקרא י, יט)

És szólt Áron Mózesnek: Íme, ma mutatták be vétekáldozatukat és égőáldozatukat az Örökkévaló színe előtt, és ott értek engem ilyesmik; ha én eszem ma a vétekáldozatból, vajon jónak tetszett volna ez az Örökkévaló szemében? (3Mózes 10:19.)

וידבר אהרן – És szólt (vájdábér) Áron... – אין לשון דבור אלא לשון עז – A [Szentírásban használt] „dibur” (szólás) kifejezés mindig keménységet, fejez ki, – שנאמר – amint írva van: ^[22] – וידבר העם וגומר – „És szólt a nép [Isten és Mózes ellen].”

– אפשר משה קצף על אלעזר ועל איתמר – Lehetséges, hogy Mózes megdühödött Elázárra és Itámárra, – ואהרן מדבר – és Áron szólt [azaz válaszolt Mózesnek helyettük]? – הא ידעת שלא היתה אלא מדרך כבוד – Innét tudhatod, hogy ezt csupán tisz­te­let­ből tették. [Azaz csupán az apjuk iránti tiszteletből mulasztottak el válaszolni Mózes korholására.] – אמרו – Azt gondolták: – אינו בדין שיהא אבינו יושב – Nem helyénvaló, hogy az apánk [némán] üljön, – ואנו מדברים לפניו – [míg] mi beszélünk a jelenlétében, – ואינו בדין שיהא תלמיד משיב את רבו – és nem hely­én­való, ha egy tanítvány (Elázár és Itámár) ellentmond a taná­rá­nak (Mózesnek). – יכול – Talán [azért hallgattak], – מפני שלא היה באלעזר להשיב – mert Elázár nem volt képes válaszolni? – תלמוד לומר – Ezért van írva: ^[23] – ויאמר אלעזר הכהן אל אנשי הצבא וגומר – „És Elázár, a pap, mondta a sereg embereinek…,” – הרי כשרצה דבר לפני משה – S nézd csak, amikor akart, beszélt Mó­zes jelenlétében – ולפני הנשיאים – és a [törzsek] fejeinek je­len­létében. – זו מצאתי בספרי של פנים שני – Ezt a Szifré [midrás] egy másik változatában [ami Szifré Zutá (Kis Szifré) néven ismert] találtam.

 

דברו אל בני ישראל לאמר, זאת החיה אשר תאכלו מכל הבהמה אשר על הארץ. (ויקרא יא, ב)

Szóljatok Izrael fiaihoz, mondván: Ez az az élőlény, amelyet ehettek minden barom közül, amely a földön van... (3Mózes 11:2.)

דברו אל בני ישראל – Szóljatok Izráel fiaihoz... – את כלם השוה – [Az Örökkévaló] mindnyájukat (azaz Mózest, Áront, Elázárt és Itámárt) egyenlőnek tekintette, – להיות שלוחים בדבור זה – mint az Ő [Isteni] Parancsolatának hírnökeit, – לפי שהֻשוו בדמימה – mert mindnyájan egyek voltak hallgatásukban, – וקבלו עליהם גזרת המקום מאהבה – és szeretettel fogadták el Isten ítéletét. [Azaz Nádávnak és Ávihunak, Áron fiainak és Mózes unokaöccseinek halálát. ^[24] Mózes és Áron tiltakozás nélkül fogadta el Isten végzését.]

זאת החיה – …Ez az az élőlény (háchájá)... – לשון חיים – [Annak ellenére, hogy általában a „chájá” kifejezés az emlős vadakra vonatkozik, itt ez minden élőlényre értendő, mivel itt a „chájá” kifejezés] jelentése olyan, mint a „chájim” (élet) szó. – לפי שישראל דבוקים במקום – Mivel Izrael Istenhez kötött – וראויין להיות חיים – és érdemes arra, hogy [spirituális értelemben] éljen, – לפיכך הבדילם מן הטמאה – ezért [az Örökkévaló] el­ha­tá­rol­ta őket a [rituális] tisztátalanságtól – וגזר עליהם מצוות – és pa­ran­csolatokat rótt rájuk, – ולאֻמות העולם לא אסר כלום – a [nem-zsidó] népeknek ugyanakkor nem tiltott meg semmit. – משל – [Ez] hasonló – לרופא שנכנס לבקר את החולה וכו' – ahhoz az orvoshoz, aki eljött meglátogatni egy beteget, stb., – כדאיתא במדרש רבי תנחומא – ahogyan az Tánchumá rabbi midrásában olvasható. ^[25]

זאת החיה – ...ezek azok az állatok... – מלמד – Arra utal, – שהיה משה אוחז בחיה – hogy Mózes megfogta az állatot – ומראה אותה לישראל – és megmutatta Izraelnek: – זאת תאכלו – ezt edd, – וזאת לא תאכלו – ezt ne edd! – את זה תאכלו וגו' – [Írva van lejjebb]: ^[26] „Ezeket ehetitek...” – אף בשרצי המים – [Arra tanít, hogy] a vizek állataiból is – אחז מכל מין ומין – fogott minden fajtából egyet – והראה להם – és megmutatta nekik; – וכן בעוף – és ugyanígy a szárnyasokból is: – ואת אלה תשקצו מן העוף – „És ezeket utáljátok a madarak közül...” ^[27] ; – וכן בשרצים – és a csúszómászókból: – וזה לכם הטמא – „És ezek a tisztátalanok nektek...” ^[28] .

זאת החיה... מכל הבהמה – …Ez az az élőlény… minden barom közül… – מלמד שהבהמה – Innen következtetünk arra, hogy [a „chájá” itt nem az állatokat jelenti, hanem egy általános kifejezés minden „élőlényre”. Így tehát] az állatok – בכלל חיה – az „élőlények” kategóriájába tartoznak.

 

מבשרם לא תאכלו ובנבלתם לא תגעו, טמאים הם לכם. (ויקרא יא, ח)

Húsukból ne egyetek és dögüket ne érintsétek, tisztátalanok azok nektek. (3Mózes 11:8.)

מבשרם לא תאכלו – Húsukból ne egyetek... – אין לי אלא אלו – Csupán ezeket tudom, [azaz e vers alapján csupán azt tudom, hogy az itt felsorolt tisztátalan állatokra, amelyek a tisztaság jelei közül csak eggyel rendelkeznek, vonatkozik biztosan ez a tilalom,] – שאר בהמה טמאה – [de mi a helyzet] a többi [rituálisan] tisztátalan állattal, – שאין לה שום סימן טהֳרה – amelyek nem rendelkeznek a tisztaság (azaz a megengedettség) semmilyen jegyével? – מנין – Honnét tudom, [hogy ez a törvény rájuk is alkalmazandó]? – אמרת קל וחמר – Mondhatnád: „a könnyebb­ről a nehezebbre” módszerrel levezethető: ^[29] – ומה אלו – Ha ezek [az állatok], – שיש בהן קצת סימני טהֳרה אסורות וכו' – amelyek rendelkeznek a tisztaság bizonyos jegyeivel, tiltottak, [akkor azok, amelyek a tisztaság semmilyen jegyével nem rendelkeznek, nyilvánvalóan tiltottak].

מבשרם – Húsukból... – על בשרם באזהרה – Tilos a húsuk [fogyasztása], – ולא על עצמות וגידין וקרנים וטלפים – [de nem tilos felhasználni] a csontjaikat, inaikat, szarvaikat és karmaikat, [mert ezekre nem vonatkozik ez a tilalom].

ובנבלתם לא תגעו – …dögüket ne érintsétek... – יכול יהו ישראל מֻזהרים על מגע נבלה – Netán az izraelitáknak [vagyis a nem-kohanitáknak] tilos dögöket érinteniük? – תלמוד לומר – Ezért van írva: ^[30] – אמר אל הכהנים וגו' – „Szólj a papokhoz…,” [amely megtiltja a papoknak a halotti tisztátalanságot] – כהנים מֻזהרין ואין ישראל מֻזהרין – a papoknak tehát tilos, az izraelitáknak [azonban] nem tilos. – קל וחמר מעתה – Akkor bizonyos: – ומה טמאת מת חמורה – Ha egy [emberi] holttest [rituális] tisztátalansága, amely komoly [mértékű], – לא הזהיר בה אלא כהנים – csupán a kohaniták számára tilos, – טֻמאת נבלה קלה – akkor egy [állati] dög tisztátalansága, amely kevésbé komoly [mértékű], – לא כל שכן – mennyivel inkább [biztos, hogy nem tilos a nem-kohaniták számára]. – ומה תלמוד לומר לא תגעו – [Akkor hát miért] mondja a vers: „…ne érintsétek”, [amikor pedig rájuk nem vonatkozik a tilalom]? – ברגל – [Ez] a [zarándok] ünnepek idejére [vonatkozik]. [Noha az izraelitáknak az év nagy részében nem kell távol tartaniuk magukat a legtöbb tisztátalanságtól, peszách, sávuot és szukkot ünnepén mégis óvatosabbnak kell lenniük, mert ilyenkor áldozati ételekkel kerülnek kapcsolatba, vagy belépnek a Templom-hegyre, vagy magába a Szentélybe.]

 

ואת אלה תשקצו מן העוף לא יאכלו שקץ הם, את הנשר ואת הפרס ואת העזניה. (ויקרא יא, יג)

És ezeket utáljátok a madarak közül, ne legyenek fogyasztva azok, undokságok: a sas, az ölyv és a keselyű… (3Mózes 11:13.)

לא יאכלו – …ne legyenek fogyasztva... – לחיב את המאכילן לקטנים – [Miért van szenvedő alakban írva? Azért] hogy büntethető legyen az is, aki kiskorúakat etet meg velük – שכך משמעו – Mert a következő a dolog implikációja: – לא יהו נאכלין על ידך – Ne egye azt senki általad. – או אינו – Vagy talán nem is [így van], – אלא לאסרן בהנאה – [hanem inkább] csupán megtiltja [a vers az embernek], hogy bármi hasznot [húzzon] belőlük? – תלמוד לומר – Ezért van írva: ^[31] – לא תאכלו – „Ne egyél…”; – באכילה אסורין – [vagyis] nem lehet megenni azokat, – בהנאה מֻתרין – de hasznot [húzni belőlük] megengedett. [Vagyis el lehet adni a húsukat, és fel lehet használni a bőrüket, a tollukat, stb.]

– כל עוף שנאמר בו – Bármely szárnyasnak, amelyről az áll [a Szentírásban]: – למינה – „löminá” („faja szerint” nőnemben), ^[32] – למינו – „lömino” („faja szerint” hímnemben) ^[33] – למינהו – [vagy] „löminéhu” („faja szerint” hímnemben – egy másik formában), ^[34] – יש באותו המין – vannak faján belül – שאין דומין זה לזה – olyan [alfajok], amelyek nem hasonlítanak egymásra – לא במראיהם ולא בשמותם – akár küllemükben, akár nevükben, – וכֻלן מין אחד – mégis mind egy fajhoz tartoznak. [És ezért van az, hogy egyes versekben hol szerepel a „faja szerint” kifejezés, hol meg nem.]

 

אך את זה תאכלו מכל שרץ העוף ההלך על ארבע, אשר לו כרעים ממעל לרגליו לנתר בהן על הארץ. (ויקרא יא, כא)

De ezeket ehetitek mindazon szárnyas csúszó-mászók közül, amelyek négyen járnak, amelyeknek szökőszáraik vannak a lábuk fölött, hogy szökdécseljenek velük a földön… (3Mózes 11:21.)

על ארבע – …négyen járnak… – על ארבע רגלים – négy lábon.

ממעל לרגליו – …a lábuk fölött... – סמוך לצוארו יש לו כמין שתי רגלים – A nyakához közel van két lábszerű [szerve] – לבד ארבע רגליו – a négy [valódi] lábán kívül, – וכשרוצה לעוף ולקפץ מן הארץ – és amikor repülni akar és elrugaszkodni a földtől, – מתחזק באותן שתי כרעים ופורח – erőt gyűjt e két [lábszerű szerv] által, és repül. – ויש הרבה – Sok [ilyen rovar] van, – כאותן שקורין לנגושטא – mint [például] azok, amelyeket langosta-nak neveznek (sáska ófranciául), – אבל אין אנו בקיאין בהן – de mi nem [annyira] vagyunk ismerői ezeknek, [azaz nincs kellő szakértelmünk, hogy eldöntsük, melyek ehetők közülük és melyek nem,] – שארבעה סימני טהֳרה נאמרו בהם – mert [noha] a tisztaság [vagyis a megengedettség] négy jele meg van határozva velük kapcsolatban: – ארבע רגלים וארבע כנפים וקרסֻלין – négy láb, négy szárny és a végtagok, – אלו כרעים הכתובים כאן – amelyek az itt említett [ugró]lábak, – וכנפיו חופין את רֻבו – és a szárnyainak takarniuk [kell] a [test] java részét, – וכל סימנים הללו מצוים באותן שבינותינו – mindeme sajátosságok megtalálhatók a környezetünkben élő efféle [rovaroknál], – אבל יש שראשן ארך – ám vannak azok, amelyeknek hosszú a fejük – ויש שאין להם זנב – és van olyan is, amelynek nincs farka, – וצריך שיהא שמו חגב – illetve kikötés az is, hogy „chágáv” ^[35] kell, hogy legyen a neve, – ובזה אין אנו יודעים – és ezt illetően nincs kellő tudásunk, – להבדיל ביניהם – hogy különbséget tudjunk tenni közöttük.

 

לכל הבהמה אשר הוא מפרסת פרסה ושסע איננה שסעת וגרה איננה מעלה טמאים הם לכם, כל הנגע בהם יטמא. (ויקרא יא, כו)

Minden barom, amely hasadt patájú, de nem kettéhasadt és nem kérődző, tisztátalan nektek, bárki érinti azt, tisztátalan legyen. (3Mózes 11:26.)

מפרסת פרסה ושסע איננה שסעת – Minden barom, amely hasadt patájú, de nem kettéhasadt... – כגון גמל – Például a teve, – שפרסתו סדוקה למעלה – amelynek patája felül hasított, – אבל למטה היא מחֻברת – alul viszont összefüggő. – כאן למדך – Ez azt tanítja neked, – שנבלת בהמה טמאה – hogy egy [rituálisan] tisztátalan állat teteme – מטמאה – tisztátalanságot okoz, – ובענין שבסוף הפרשה – és a szakasz vége ^[36] – פרש על בהמה טהורה – elmagyarázza a [rituálisan] tiszta állatok [tetemére] vonatkozó [szabályt].

 

וכל אשר יפל עליו מהם במתם יטמא מכל כלי עץ או בגד או עור או שק כל כלי אשר יעשה מלאכה בהם, במים יובא וטמא עד הערב וטהר. (ויקרא יא, לב)

És mindaz, amire hull valami közülük holtuk után, tisztá­talan legyen: akár faedény, vagy ruha, vagy bőr, vagy zsák, bármely edény, amivel munkát végeznek, vízbe té­tessék, és tisztátalan legyen estig, azután tiszta. (3Mó­zes 11:32.)

במים יובא – …vízbe tétessék... – ואף לאחר טבילתו טמא הוא לתרומה – És még bemerítését követően is tisztátalan trumá-nak – עד הערב – estig, – ואחר כך – és azt követően pedig – וטהר – tiszta – בהערב השמש – lesz, amint a nap lenyugszik.

 

וכל כלי חרש אשר יפל מהם אל תוכו, כל אשר בתוכו יטמא ואתו תשברו. (ויקרא יא, לג)

És minden cserépedény, amelybe azokból valami beleesik, minden, ami benne van, tisztátalan legyen, az edényt pedig törjétek el. (3Mózes 11:33.)

אל תוכו – …beleesik... – אין כלי חרס מטמא – Cserépedény nem válik tisztátalanná, – אלא מאוירו – csakis a belső felülete révén [és ehhez még csak nem is kell érintenie az edény belső falát. Ellentétben másfajta edényekkel, amelyek tisztátalanná válhatnak, akkor is, ha csak a külsejükhöz ér hozzá a tisztátalan].

כל אשר בתוכו יטמא – …minden, ami benne van, tisztátalan legyen... – הכלי חוזר ומטמא – Az edény pedig tisztátalanná tesz – מה שבאוירו – bármit, ami a belsejében van. [Vagyis mihelyst egy tisztátalanság (egy tumá) belekerült az edény belsejébe és azt tisztátalanná tette, maga az edény viszi át a tisztátalanságot bármire, ami benne volt, még akkor is, ha az a valami nem került érintkezésbe a tumá-val.]

ואתו תשברו – …az edényt pedig törjétek el. – למד – [Ez] azt tanítja, hogy – שאין לו טהֳרה במקוה – [a cserépedényeket] nem lehet megtisztítani a mikvé-ben. ^[37]

 

אך מעין ובור מקוה מים יהיה טהור, ונגע בנבלתם יטמא. (ויקרא יא, לו)

Azonban a forrás és a kút, amelyben víz gyűlik össze, tiszta lesz, de aki érinti dögüket, tisztátalan legyen. (3Mózes 11:36.)

אך מעין ובור מקוה מים – Azonban a forrás és a kút, amelyben víz gyűlik össze... – המחֻברים לקרקע – olyan, ami a földhöz kötődik, – אין מקבלין טֻמאה – [annak vize] nem lesz tisztátalan. – ועוד יש לך ללמוד – Még azt is tanulhatjuk [innen], – יהיה טהור – hogy tiszta lesz, – הטובל בהם – az, aki megmerítkezik benne – מטמאתו – [hogy megszabaduljon] tisztátalanságától.

ונוגע בנבלתם יטמא – ...de aki érinti dögüket, tisztátalan legyen. – אפלו הוא בתוך מעין ובור – Még akkor is, ha egy forrásban, vagy kútban van, – ונוגע בנבלתם – és hozzáér tetemükhöz – יטמא – tisztátalan lesz. – שלא תאמר קל וחמר – És ne alkalmazd itt a könnyebbről a nehezebbre való következtetés elvét, mondván:²⁹ – אם מטהר את הטמאים מטמאתם – ha [a forrás és a kút] megtisztítja a tisztátalanokat tisztátalanságukból, – קל וחמר שיציל את הטהור מלטמא – annál inkább megmenti a tisztát attól, hogy tisztátalan legyen. – לכך נאמר – Hiszen írva van emiatt: – ונגע בנבלתם יטמא – „…de aki érinti dögüket, tisztátalan legyen.”

וכל השרץ השרץ על הארץ, שקץ הוא לא יאכל. (ויקרא יא, מא)

És minden csúszó-mászó (háserec hásoréc), amely mozog a földön, undokság az, ne legyen fogyasztva. (3Mózes 11:41.)

השרץ על הארץ – …amely mozog a földön... – להוציא את היתושין שבכליסין ושבפולין – [Ez] kizárja a borsóban és babban [kifejlődött] bogarakat – ואת הזיזין שבעדשים – és a lencse kukacait, – שהרי לא שרצו על הארץ – mert [ezek] nem a földön jöttek létre, – אלא בתוך האכל – hanem az élelemben, – אבל משיצאו לאויר ושרצו – ám mihelyst kijöttek a levegőre és nyüzsögni [kezdenek a földön], – הרי נאסרו – tiltottá válnak.

לא יאכל – …ne legyen fogyasztva. – לחיב על המאכיל – [Ez azért van szenvedő alanyban írva,] hogy büntethető legyen az is, aki [másokat] etet meg vele, – כאוכל – ugyanúgy, mint az, aki [maga] eszik [ilyet].

– ואין קרוי שרץ אלא דבר נמוך – A „serec” [szó] kizárólag olyan [élőlényt] jelöl, amely alacsony, – קצר רגלים – rövidek a lábai, – שאינו נראה אלא כרוחש ונד – és amely csúszó-mászónak látszik.

 

כי אני יהוה אלהיכם והתקדשתם והייתם קדשים כי קדוש אני, ולא תטמאו את נפשתיכם בכל השרץ הרמש על הארץ. (ויקרא יא, מד)

Mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, szenteljétek meg magatokat, hogy szentek legyetek, mert szent vagyok Én; meg ne tisztátalanítsátok lelketeket semmi csúszó-mászó által, amely mászik a földön. (3Mózes 11:44.)

כי אני ה' אלהיכם – Mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek... – כשם שאני קדוש – Amiképpen Én szent vagyok, – שאני ה' אלהיכם – mert Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, – כך והתקדשתם – úgy szenteljétek meg magatokat ti [is], – קדשו את עצמכם למטה – váljatok szentté alant [azaz ebben a világban…

והייתם קדשים – …hogy szentek legyetek... [Az itt olvasható megfogalmazás nem csak felszólításként, hanem jövőidőként is értendő, ugyanis valóban szentek lesztek,] – לפי שאני אקדש אתכם למעלה – mivel Én megszentellek titeket Fent – ובעולם הבא – és az Eljövendő Világban, [viszonzásul azért, hogy megszentelitek magatokat ebben a világban.]

ולא תטמאו וגו' – …meg ne tisztátalanítsátok lelketeket… – לעבור עליהם בלאוין הרבה – [Miért szerepel ez még egyszer? Azért] hogy megszegése sok tiltó parancsolat áthágásával járjon; – וכל לאו מלקות – minden tiltó parancsolat pedig korbácsolással [jár]. – וזהו שאמרו בגמרא – És ez az, ami a Talmudban áll: ^[38] – אכל פוטיתא לוקה ארבע – [Ha] megevett egy putitá-t (kagylót vagy vízi hüllőt), négy [sorozat korbácsolást] kap, ^[39] – נמלה לוקה חמש – [ha megevett] egy hangyát, öt [sorozat korbácsolást] kap, ^[40] – צרעה לוקה שש – [ha egy] darazsat, hat [sorozat korbácsolást] kap. ^[41]

 

כי אני יהוה המעלה אתכם מארץ מצרים להית לכם לאלהים, והייתם קדשים כי קדוש אני. (ויקרא יא, מה)

Mert Én vagyok az Örökkévaló, aki felhozott benneteket Egyiptom országából, hogy legyek a ti Istenetek; legyetek tehát szentek, mert szent vagyok Én. (3Mózes 11:45.)

כי אני ה' המעלה אתכם – Mert Én vagyok az Örökkévaló, aki felhozott benneteket... – על מנת – azzal a feltétellel, – שתקבלו מצוותי העליתי אתכם – hogy magatokra veszitek parancsolataimat. – דבר אחר – Egy másik magyarázat: – כי אני ה' המעלה אתכם – Mert én vagyok az Örökkévaló, aki felhozott benneteket… – בכֻלן כתיב – mindenhol az van írva: ^[42] – הוצאתי – „kihoztalak”, – וכאן כתיב – itt pedig: – המעלה – „aki felhozott”. – תנא דבי רבי ישמעאל – Így tanították Jismáél rabbi tanházában: – אלמלי לא העליתי את ישראל ממצרים – „Ha csak azért hoztam volna fel Izraelt Egyiptomból, – אלא בשביל שאין מטמאין בשרצים – mert nem tisztátalanítják meg magukat a csúszómászókkal – כשאר אֻמות – ahogy azt más népek tették – דים – már az is elég lenne. – ומעליותא היא לגביהו – Ez Izrael fontosságának a jele”. – זהו לשון מעלה – Ezért szerepel itt a „felhozni” ige.

 

להבדיל בין הטמא ובין הטהר, ובין החיה הנאכלת ובין החיה אשר לא תאכל. (ויקרא יא, מז)

Hogy különbséget tegyetek a tisztátalan és a tiszta között, az állat között, amelyet szabad enni és az állat között, melyet nem szabad enni. (3Mózes 11:47.)

להבדיל – Hogy különbséget tegyetek… – לא בלבד השונה – Nem csupán azért, hogy felmondjátok [ezeket a tanításokat], – אלא שתהא יודע ומכיר – de ismernetek és felismernetek kell [ezeket az élőlényeket], – ובקי בהן – és jártasságra kell szert tennetek velük kapcsolatban.

בין הטמא ובין הטהר – …a tisztátalan és a tiszta között... – צריך לומר – Szükséges-e hangsúlyozni [a különbséget] – בין חמור לפרה – egy szamár és egy szarvasmarha között; – והלא כבר מפרשים הם – nem eleve egyértelmű-e? – אלא – [A Tóra itt] sokkal inkább arra [a különbségre utal], – בין טמאה לך – amely aközött van, ami tisztátalan számodra – לטהורה לך – és aközött, ami tiszta számodra, – בין נשחט חציו של קנה – [egy olyan állat] között, amelynek félig vágták át a légcsövét [és ezért tiltott] – לנשחט רֻבו – és [egy olyan között], amely [légcsövének] nagyobb részét vágták át [és ezért engedélyezett].

ובין החיה הנאכלת – …az állat között, amelyet szabad enni. – צריך לומר – Szükséges-e hangsúlyozni [a különbséget] – בין צבי לערוד – a szarvas és a vadszamár között? – והלא כבר מפרשים הם – Nem nyilvánvaló-e ez már az Írásból? – אלא – [A Tóra itt] inkább [különbséget akar tenni] azok között, – בין שנולדו בה סימני טרפה – amelyeknél olyan jellegzetességek [azaz olyan szervi fogyatékosságok] alakultak ki, [amelyek az állatot] tiltottá [teszik], – כשרה – [ám] az [mégis] kóser, – לנולדו בה סימני טרפה – valamint [azok között], amelyeknél olyan jellegzetességek alakultak ki, [amelyek az állatot] tiltottá [teszik], – פסולה – és az [emiatt valóban] nem kóser.