Biblia

MÓZES HARMADIK KÖNYVE

Ácháré (3Mózes 16–18.)

1. A hetiszakasz tartalmából

2. Szemelvények rabbi Slomó Jicháki - Rási kommentárjából


Ácháré
(3Mózes 16–18.)

1. A hetiszakasz tartalmából

Nádáv és Ávihu halálát követően az Örökkévaló óva int a „szentségbe” való illetéktelen belépéstől. Csupán egyetlen személy, a kohén gádol (a főpap) és ő is csupán egy évben egyetlen egyszer léphet be a Szentély legbelső helyiségébe, hogy ott felajánlja a megszentelt füstölőszert az Örökkévalónak. 3Mózes 16:1–2.

Egy másik jellemzője az engesztelő napi szolgálatnak a sorsvetés, amelynek során eldől, hogy két kecskebak közül melyik áldoztassék fel Istennek és melyiket küldjék el, hogy magával vigye Izrael bűneit a pusztaságba. Ezen kívül még különböző más áldozatok is voltak, amelyek egy részét a vér­rel együtt a kinti oltáron más részének vérét pedig a Szentek Szentjében ajánlották fel. A „kinti” (Szentek Szentélyén kívüli) szolgálatot az egész évi díszes ruhájában végezete a főpap, amikor azonban a Szentek Szentjében lépett egyszerű fehér ruhát öltött. Minden ruhacsere alkalmával meg kellett mosnia kezét és lábát. 3Mózes 16:3–34.

A hetiszakasz óva int attól, hogy állat- és lisztáldozatot a Szentélyen kívül bárhol máshol hozzanak, megtiltja a vér fogyasztását, és részletesen tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek tiltják a vérfertőzést, illetve más hasonlóan tilos nemi érintkezéseket. 3Mózes 17–18.

Ácháré szakasz teljes szövege itt olvasható.


2. Szemelvények rabbi Slomó Jicháki - Rási kommentárjából

וידבר יהוה אל משה אחרי מות שני בני אהרן, בקרבתם לפני יהוה וימתו. (ויקרא טז, א)

És szólt az Örökkévaló Mózeshez, Áron két fiának halála után, midőn közeledtek az Örökkévaló színe elé, és meghaltak. (3Mózes 16:1.)

וידבר ה' אל משה אחרי מות שני בני אהרן וגו'És szólt az Örökkévaló Mózeshez, Áron két fiának halála után... מה תלמוד לומר – Mit akar ez mondani? [Miért fontos tudatni velünk, hogy az itt leírtak a két fiú halála után történtek?]היה רבי אלעזר בן עזריה מושלו משל – Elázár ben Ázárjá rabbi erre egy példázatot szokott mondani – לחולה – egy betegről, – שנכנס אצלו רופא – akihez bemegy egy orvos – אמר לו – és így szól hozzá: – אל תאכל צונן – „Ne egyél hideget – ואל תשכב בטחב – és ne feküdj nyirkos helyen!” – בא אחר – Jön egy másik [orvos]ואמר לו – és azt mondja neki: – אל תאכל צונן – „Ne egyél hideget – ואל תשכב בטחב – és ne feküdj nyirkos helyen, – שלא תמות – nehogy meghalj, – כדרך שמת פלוני – mint ahogy már korábban meghalt x.y.” – זה זרזו יותר מן הראשון – Ez jobban buzdította mint az első, – לכך נאמר – ezért van írva: – אחרי מות שני בני אהרן – „…Áron két fiának halála után”.

 

בזאת יבא אהרן אל הקדש, בפר בן בקר לחטאת ואיל לעלה. (ויקרא טז, ג)

Ezzel menjen be Áron a szentélybe: egy fiatal tulokkal vétekáldozatul és egy kossal égőáldozatul. (3Mózes 16:3.)

בזאת – Ezzel (bözot)... [A „bözot” nyelvtanilag helytelennek tetszik, részint azért, mert Áron több állatot áldozott, s így inkább többes számú mutató névmást – „böéle” (ezekkel) – kellett volna használni.] גימטריא שלו ארבע מאות ועשר – [A „bözot” szó] betűinek együttes számértéke 410, – רמז לבית ראשון – utalás az első Szentély [fennállásának időtartamára, amely 2928-tól 3338-ig (i. e. 832-től 422-ig) állt].

בזאת יבא אהרן וגו' – Ezzel menjen be Áron...ואף זו לא בכל עת – És ezzel sem minden alkalommal, – כי אם ביום הכפורים – hanem [csupán] jom kipurkor, – כמו שמפרש בסוף הפרשה – amint az a szakasz végén kifejtésre kerül: [1] בחדש השביעי בעשור לחדש – „…a hetedik hónapban, a hónap tizedik napján.”

 

כתנת בד קדש ילבש ומכנסי בד יהיו על בשרו ובאבנט בד יחגר ובמצנפת בד יצנף, בגדי קדש הם ורחץ במים את בשרו ולבשם. (ויקרא טז, ד)

A szent lenköntöst vegye fel, lennadrág legyen testén, lenövvel övezze magát, és lensüveget tegyen fejére; ezek a szent ruhák; fürössze meg testét vízben, és vegye fel azokat. (3Mózes 16:4.)

כתנת בד וגו'...lenköntöst... מגיד – Azt tudhatjuk meg ebből, – שאינו משמש לפנים – hogy nem szolgálhat bent [a Szentek Szentjében] – בשמונה בגדים – a nyolc ruhájában, – שהוא משמש בהם בחוץ – amelyekben kint szolgál, – שיש בהם זהב – mivel azokban arany van. – לפי שאין קטגור נעשה סנגור – Hiszen a „vádló” [az arany, amely az arany borjúra emlékeztet] nem lehet „védő” [a Szentek Szentjében]. – אלא – Hanem – בארבעה – négy darab [ruhá]ban [szolgál a főpap], – ככהן הדיוט – mint az egyszerű kohén, – וכלן של בוץ – melyek mindegyike lenből készül.

קדש ילבש...szent lenköntöst... שיהיו משל הקדש – A Szentély tulajdona kell, hogy legyenek.

ורחץ במים...fürössze meg testét vízben... אותו היום – Azon a napon [jom kipurkor] – טעון טבילה בכל חליפותיו – minden öltözködéskor szükséges volt megmerülnie. – וחמש פעמים – Öt alkalommal – היה מחליף – kellett ruhát váltania – מעבודת פנים לעבודת חוץ – belső munka és külső munka között, – ומחוץ לפנים – illetve külső munka és belső munka között. – ומשנה – Átcserélni – מבגדי זהב לבגדי לבן – az aranyruhákat a lenruhákra – ומבגדי לבן לבגדי זהב – és a lenruhákat az aranyruhákra. – ובכל חליפה – Minden egyes átöltözéskor – טעון טבילה – szükséges volt megmerülnie, – ושני קדושי ידים ורגלים – és kétszer mindkét kezét és lábát megmosnia – מן הכיור – a rézmedencéből.

 

והקריב אהרן את פר החטאת אשר לו וכפר בעדו ובעד ביתו, ושחט את פר החטאת אשר לו. (ויקרא טז, יא)

És mutassa be Áron a vétekáldozat tulkát, amely az övé, és szerezzen engesztelést a maga és házanépe számára; és vágja le a vétekáldozat tulkát, amely az övé. (3Mózes 16:11.)

וכפר בעדו וגו'...és szerezzen engesztelést a maga [és házanépe számára]... ודוי שני – Ez egy második bűnvallomás [azon túl, ami a 6. versben már megemlíttetett,]עליו – magáért – ועל אחיו הכהנים – és testvéreiért, a kohénokért, – שהם כלם קרויים ביתו – mert őket nevezik „háza népének”, – שנאמר – ahogy írva van: [2] בית אהרן ברכו את ה' וגו' – „Áron házanépe áldjátok az Örökkévalót!...”. – מכאן – Innen tudjuk, – שהכהנים – hogy a kohénok [bűneire]מתכפרים בו – az (a főpap áldozata) hozott megbocsátást. – וכל כפרתן – Ez az engesztelés – אינה אלא – csak arra való volt, – על טמאת מקדש – ha tisztátalanul tartózkodtak a Szentélyben, – וקדשיו – vagy ha tisztátalanul [ettek] a szent ételből, – כמו שנאמר – ahogy írva van: [3] וכפר על הקדש מטמאת וגומר – „És szerezzen engesztelést a szentség számára...”.

 

ולקח מלא המחתה גחלי אש מעל המזבח מלפני יהוה ומלא חפניו קטרת סמים דקה, והביא מבית לפרכת. (ויקרא טז, יב)

Vegyen teli serpenyővel izzó parazsat az oltárról az Örökkévaló színe előtt, és egy teli marokkal finomra őrölt fűszeres füstölőszert, és vigye be a függönyön belül; (3Mózes 16:12.)

מעל המזבח – …az oltárról...החיצון – A kinti [oltárról]. [A vers következő szavai: „az Örökkévaló színe előtt,” jelzik, hogy ez arra az oltárra utal, amelynek egy része szentebb helyen található, mint a többi része, ahogyan ezt Rási a következő kommentárjában el is magyarázza. Ez pedig csupán a kinti oltárra igaz, hiszen az aranyoltár teljes terjedelmében a Szentélyben állt.]

מלפני ה' – …az Örökkévaló színe előtt...מצד שלפני הפתח – [A Szentélybe való] bejárat felőli oldaláról, – והוא צד מערבי – és ez a nyugati oldal. [Lásd az előző bekezdést.]

דקה – …finomra őrölt...מה תלמוד לומר דקה – Miért mondja a vers, hogy „finomra őrölt”? – והלא כל הקטרת דקה היא – [Végtére is] nem minden füstölőszer finomra őrölt, – שנאמר – amint írva van: [4] ושחקת ממנה הדק – „És dörzsölj belőle egy részt finomra…”? – אלא שתהא דקה מן הדקה – [Itt] inkább [arról van szó, hogy] a finomnál is finomabbra [őrölt] kell legyen, – שבערב יום הכפורים – mert a jom kipur előtti napon – היה מחזירה למכתשת – vissza kell raknia a mozsárba, [hogy még finomabbra zúzza].

 

וכפר על הקדש מטמאת בני ישראל ומפשעיהם לכל חטאתם, וכן יעשה לאהל מועד השכן אתם בתוך טמאתם. (ויקרא טז, טז)

És szerezzen engesztelést a szentség számára, Izráel fi­ainak tisztátalanságai miatt és bűneik miatt és a vétke­ikért, és így cselekedjék a Találkozás Sátráért, amely ná­luk áll az ő tisztátalanságuk közepette. (3Mózes 16:16.)

מטמאת בני ישראל – …Izráel fiainak tisztátalanságai miatt…על הנכנסין למקדש בטמאה – Amiért tisztátalan [állapotban] léptek be a Szentélybe, – ולא נודע להם בסוף – [amiről] utána soha nem volt tudomásuk, – שנאמר – amint írva van: – לכל חטאתם – „…és a vétkeikért,” וחטאת היא שוגג – márpedig egy vétek [olyasvalami, ami] nem szándékos.

ומפשעיהם – …és bűneik miatt...אף הנכנסין מזיד בטמאה – [A kecskebak] még [azokért is engesztelést hoz, akik] szándékosan lépnek be tisztátalan [állapotban a Szentélybe]. [Noha a szándékkal vétkező nem hozhat áldozatot, engesztelésül a vétkéért, itt az mégis meghozatik neki; mondanunk sem kell, persze, hogy ehhez valódi bűnbánatot kell tanúsítania.]

וכן יעשה לאהל מועד – …és így cselekedjék a Találkozás Sátráért…כשם שהזה – Amiképpen hintett – משניהם בפנים – kettejük (a tulok és a kecskebak) [vérével] belül (a Szentek Szentjében), – אחת למעלה ושבע למטה – egyszer felfelé és hétszer lefelé, – כך מזה על הפרכת מבחוץ – ugyanúgy hint a szent függönyre (amely a Szentély csarnokát elválasztja a Szentek Szentjétől) kívülről, – משניהם – kettejük [véréből],אחת למעלה ושבע למטה – egyszer felfelé és hétszer lefelé.

השכן אתם בתוך טמאתם – …amely náluk áll az ő tisztátalanságuk közepette.אף על פי שהם טמאים – Noha [rituálisan] tisztátalanok, – שכינה ביניהם – a Söchiná (az Isteni Dicsfény) [mégis] velük van.

 

ורחץ את בשרו במים במקום קדוש ולבש את בגדיו, ויצא ועשה את עלתו ואת עלת העם וכפר בעדו ובעד העם. (ויקרא טז, כד)

És fürössze meg testét vízben szent helyen, és öltse fel ruháit, menjen ki, és készítse el égőáldozatát és a nép égőáldozatát, hogy engesztelést szerezzen a maga és a nép számára. (3Mózes 16:24.)

ורחץ את בשרו וגו' – És fürössze meg testét...למעלה למדנו – Fentebb [5] megtanultuk – מורחץ את בשרו ולבשם – abból, hogy „…fürössze meg testét vízben, és vegye fel azokat,” – שכשהוא משנה – hogy amikor átöltözik – מבגדי זהב לבגדי לבן – arany ruhából fehér ruhába, – טעון טבילה – meg kell merítkeznie, – שבאותה טבילה – mert annál a megmerít­kezés­nél [6] פשט בגדי זהב – előbb levette arany ruháit, – שעבד בהן – amelyekben ellátta – עבודת תמיד של שחר – a mindennapos reggeli áldozat szolgálatot, – ולבש בגדי לבן לעבודת היום – majd magára öltötte a [jom kipur] napi áldozat fehér ruháit, – וכאן למדנו – itt pedig megtanultuk, – שכשהוא משנה – hogy amikor átöltözik – מבגדי לבן לבגדי זהב – fehér ruhából arany ruhába, – טעון טבילה – meg kell merítkeznie.

במקום קדוש – …szent helyen...המקדש בקדשת עזרה – [A külső] udvar szentsége által szentesített [helyen], – והיא היתה בגג בית הפרוה – és ez Párvá termének [7] tetején volt. – וכן ארבע טבילות – És ugyanígy [mind] a négy megmerítkezés, – הבאות חובה ליום – amely kötelező [jom kipur] napján [Párvá termének tetején történt]; – אבל הראשונה היתה בחול – ám az első [megmerítkezés] nem szent helyen történt. [8]

ולבש את בגדיו – …és öltse fel ruháit...שמונה בגדים שהוא עובד בהן – Azt a nyolc ruhát, amelyekben a szolgálatot végzi – כל ימות השנה – az év összes [többi] napján.

ויצא – …menjen ki...מן ההיכל – A Szentély csarnokából – אל החצר – az udvarra, – שמזבח העולה שם – ahol az égőáldozati oltár állt. ועשה את עלתו – …és készítse el égőáldozatát...איל לעולה האמור למעלה – Az égőáldozatnak szánt, fentebb [9] említett kost.

ואת עלת העם – …és a nép égőáldozatát...ואיל אחד לעלה האמור למעלה – És egy kost a fentebb [10] említett égőáldozat céljára: – ומאת עדת בני ישראל וגו' – „És vegyen Izráel fiainak községétől…”.

 

וכפר הכהן אשר ימשח אתו ואשר ימלא את ידו לכהן תחת אביו, ולבש את בגדי הבד בגדי הקדש. (ויקרא טז, לב)

És a pap, akit fölkennek és fölavatnak, hogy pap legyen atyja helyett, az szerezze az engesztelést, az öltse fel a lenruhákat, a szent ruhákat. (3Mózes 16:32.)

וכפר הכהן אשר ימשח וגו' – És a pap, akit fölkennek…, az szerezze az engesztelést...כפרה זו של יום הכפורים אינה כשרה – Ez a jom kipuri engesztelési szolgálat érvénytelen, – אלא בכהן גדול – kivéve, [ha] főpap [végzi el]. – לפי שנאמרה כל הפרשה באהרן – Mivel az egész fejezet Áronról szólt [11] , – הצרך לומר – szükséges elmondani, – בכהן גדול הבא אחריו – hogy az őt követő főpapשיהא כמוהו – [ebből a szempontból] olyan lesz, mint ő.

ואשר ימלא את ידו – …és akit fölavatnak...אין לי – Csupán [annyit tudok, hogy a kohén gádol], – אלא המשוח בשמן המשחה – akit olajjal felkentek, [elvégezheti a jom kipuri szolgálatot], – מרבה בגדים מנין – azt azonban honnét tudjuk, [hogy amikor nem áll rendelkezésre a felkenő olaj, vajon elláthatja-e egy főpap hivatalának minden funkcióját,] ha csupán a ruhái jelzik [megkülönböztetett státuszát? [12] תלמוד לומר – Ezért van írva: – ואשר ימלא את ידו וגו' – „…és [akit] felavatnak...” [jelezve, hogy az olajjal való felkenés nélküli felavatás is elégséges].והם כל הכהנים הגדולים – És ezek [vagyis azok a főpapok, akiket csupán több ruhájuk különböztetett meg a többi paptól] mindazok a főpapok, – שעמדו מיאשיהו ואילך – akik Jósijáhu [király uralkodásától] kezdődően látták el hivatalukat, – שבימיו נגנזה צלוחית של שמן המשחה – ugyanis az ő idejében lett elrejtve a felkenő olaj korsója, [amely még Mózes idejéből volt meg] . [13]

לכהן תחת אביו – …hogy pap legyen atyja helyett...ללמד – Ez arra tanít bennünket, – שאם בנו – hogy amennyiben a fia – ממלא את מקומו – képes betölteni atyja helyét, – הוא קודם לכל אדם – akkor mindenki mással szemben előnyt élvez [a főpapi tisztre].

 

איש איש מבית ישראל אשר ישחט שור או כשב או עז במחנה, או אשר ישחט מחוץ למחנה. (ויקרא יז, ג)

Bármely férfiú Izráel házából, aki levág ökröt, vagy juhot, vagy kecskét a táborban, vagy aki levágja a táboron kívül… (3Mózes 17:3.)

אשר ישחט שור או כשב – …aki levág ökröt, vagy juhot...במקדשין הכתוב מדבר – Ez a vers [áldozatnak] szentelt [állatokról] beszél, – שנאמר – amint írva van: [14] להקריב קרבן – „…hogy bemutassa, mint áldozatot.”

במחנה – …a táborban...חוץ לעזרה – A [Szentély vagy a pusztai Sátor] udvarán kívül.

 

ואל פתח אהל מועד לא הביאו להקריב קרבן ליהוה לפני משכן יהוה, דם יחשב לאיש ההוא דם שפך ונכרת האיש ההוא מקרב עמו. (ויקרא יז, ד)

…és nem vitte el a Találkozás Sátrának bejáratához, hogy bemutassa, mint áldozatot az Örökkévalónak az Örökkévaló hajléka előtt, vérnek számíttatik be annak a férfiúnak; vért ontott; írtassék ki az a férfiú népe közül… (3Mózes 17:4.)

דם יחשב – …vérnek számíttatik be annak a férfiúnak…כשופך דם האדם – Mint annak, aki egy [másik] személy vérét ontotta ki, – שמתחיב בנפשו – és ezért életével bűnhődik.

דם שפך – …vért ontott...לרבות – Vonatkozik ez arra [is], – את הזורק דמים בחוץ – aki [a Szentély területén] kívül hinti [az áldozat] vérét. [Ennek a törvénynek a forrása a „vér” szó kétszeres használata a „vérnek számíttatik be” és a „vért ontott” szövegrészekben.]

 

ואלהם תאמר איש איש מבית ישראל ומן הגר אשר יגור בתוכם, אשר יעלה עלה או זבח. (ויקרא יז, ח)

És mondd meg nekik: Akárki Izráel házából a jövevények közül, akik köztük tartózkodnak, aki égőáldozatot, vagy vágóáldozatot mutat be. (3Mózes 17:8.)

אשר יעלה עלה – …aki égőáldozatot mutat be... [Versünkben az „…aki [áldozatot] mutat be” szövegrész nem az áldozati állat levágására utal, ugyanis az áldozati állatok udvaron kívüli levágásának tilalmával már az előző versek foglalkoztak. Ez a rész sokkal inkább az állat tagjainak és szerveinek valamilyen oltáron való feláldozására utal.]לחיב על המקטיר איברים בחוץ – [E vers célja,] hogy azt, aki [egy áldozat] az oltáron feláldozandó részeit [a Szentély udvarán] kívül égeti el, büntethetővé tegye, – כשוחט בחוץ – [ugyanúgy,] mint azt, aki [a Szentély udvarán] kívül vág le [egy áldozati állatot], – שאם שחט אחד – [tanítandó,] hogy ha az egyik levágja, והעלה חברוa társa pedig [áldozatként] felajánlja, – שניהן חיבין – mindketten bűnösek.

 

ואיש איש מבית ישראל ומן הגר הגר בתוכם אשר יאכל כל דם ונתתי פני בנפש האכלת את הדם, והכרתי אתה מקרב עמה. (ויקרא יז, י)

Bármely férfiú Izráel házából és a jövevények közül, aki közöttük tartózkodik, aki eszik bármiféle vért, arcomat majdan az ellen a személy ellen fordítom, aki eszi a vért, és kiirtom őt népe közül. (3Mózes 17:10.)

כל דם – …bármiféle vért...לפי שנאמר – Mivel az áll [a szövegben]: [15] בנפש יכפר – „[a vér az,] ami a lélekben engesztelést szerez,” – יכול לא יהא חיב – azt hihetnénk, [hogy mivel a vers állítása szerint a vér fontossága engesztelést hozó erejében rejlik] csupán akkor bűnös, – אלא על דם המקדשים – [ha áldozatnak] szentelt [állat] vérét [eszi, a többi fajta vér fogyasztása viszont nem számít bűnnek]? – תלמוד לומר – Ezért van írva: – כל דם – „…bármiféle vért.”

ונתתי פני – …arcomat majdan [az ellen a személy] ellen fordítom…פנאי שלי – Figyelmemet. – פונה אני מכל עסקי – Félreteszem minden [egyéb] dolgomat, – ועוסק בו – és vele fogok foglalkozni [hogy megbüntessem].

 

כי נפש הבשר בדם הוא ואני נתתיו לכם על המזבח לכפר על נפשתיכם, כי הדם הוא בנפש יכפר. (ויקרא יז, יא)

Mert a húsnak lelke a vérben van, és én elrendeltem nektek az oltáron, hogy engesztelést szerezzen lelketek számára, mert a vér az, ami a lélekben engesztelést szerez. (3Mózes 17:11.)

כי נפש הבשר – Mert a húsnak lelke...של כל בריה – Minden egyes [élő] teremtmény [testének lelke] בדם היא תלויה – a vérben van [azaz a lélek nem egy fizikai entitás, amely valami más dolognak a belsejében lehetne. Ez tehát inkább azt jelenti, hogy az állat lelke, vagyis az élete] ettől [a vérétől] függ ולפיכך נתתיו על המזבח – és Én ezért azt [az oltárra] engedtem, – לכפר על נפש האדםhogy engesztelést szerezzen az ember lelkének; – תבוא נפש ותכפר על הנפש – jöjjön egy [állati] lélek, és engeszteljen egy [emberi] lélekért!

 

ואיש איש מבני ישראל ומן הגר הגר בתוכם אשר יצוד ציד חיה או עוף אשר יאכל, ושפך את דמו וכסהו בעפר. (ויקרא יז, יג)

És bármely férfiú Izráel fiai közül és a jövevények közül, aki közöttük tartózkodik, aki csapdába ejt prédát: vadat, vagy madarat, melyet enni szabad, bocsássa ki vérét, és födje be porral. (3Mózes 17:13.)

אשר יצוד – …csapdába ejt...אין לי אלא צד – [Ez alapján azt tudom csupán, hogy a parancs vonatkozik] a vadakra [azaz olyan állatokra, amelyeket vadásznak és csapdába ejtenek]. – נצודין ועומדין כגון אוזין ותרנגולין מנין – Honnét tudom, hogy ez vonatkozik a libákra és csirkékre [vagyis a háziállatokra] is? – תלמוד לומר – Ezért van írva: – ציד מכל מקום – „…prédát” [azaz bármit, amit ő prédának tekint, még akkor is, ha az készen áll a számára, és nem kell vadásznia utána] – [azaz] minden esetben. – אם כן למה נאמר אשר יצוד – Ha viszont ez így van, akkor miért mondja [a szöveg]: „aki csapdába ejt”? [Vagyis, ha a „préda” háziállat is lehet, akkor minek vadászatról beszélni egyáltalán?]שלא יאכל בשר – [Tanítandó,] hogy az ember ne egyen húst – אלא בהזמנה הזאת – csak az ehhez hasonló előkészítés után. [Nem ajánlatos, hogy az ember rendszeresen húst egyen, hanem tekintse azt olyan különlegességnek, mint a vadászatból hozott prédát. Az állandó húsfogyasztás és az anyagi javakban való dőzsölés olyan elkényelmesedést eredményezhet, amely miatt az ember a jólétet magától értetődnek veszi, és az élet értékeiről elvonhatja a figyelmét.]

אשר יאכל – …melyet enni szabad...פרט לטמאים – Kivéve a [rituálisan] tisztátalan [állatokat]. [Vagyis, ha valaki egy tiltott (nem kóser) állatot vágott le illetve ejtett el, akkor annak nem kell befedni a vérét.]

 

דבר אל בני ישראל ואמרת אלהם, אני יהוה אלהיכם. (ויקרא יח, ב)

Szólj Izráel fiaihoz, és mondd nekik: Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3Mózes 18:2.)

אני ה' אלהיכם – …Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek... [Ez a kijelentés fölöslegesnek tetszik itt? A válasz:]אני הוא שאמרתי בסיני – Én vagyok az, aki azt mondta a Szinájon: [16] אנכי ה' אלהיך – „Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened…,” – וקבלתם עליכם מלכותי – és ti elfogadtátok uralmamat fölöttetek; – מעתה קבלו גזרותי – ezért hát fogadjátok el rendeleteimet, [amelyek itt következnek]. [Mivel időnként nagyon nehéz tartania magát az embernek az itt következő szexuális kicsapongások elleni tilalmakhoz, Isten itt emlékeztet bennünket arra a feltétel nélküli elkötelezettségre, amellyel Hoz­zá kötöttük magunkat.]רבי אומר – [Jehudá] rabbi, [a Fejedelem,] azt mondja: – גלוי וידוע לפניו – Kinyilatkoztatott és ismert [tény] Ő előtte, – שסופן לנתק – hogy [Izrael] szakítani fog [az Örökkévalóval kötött szövetséggel] – בעריות – a tiltott szexu­ális viszonyok [megszegése által, ugyanis nem-zsidó nőkkel fognak házasodni], – בימי עזרא – Ezrá idejében; [17] לפיכך בא עליהם בגזרה – Ezért [az Örökkévaló] eljött hozzájuk egy rendelettel:

אני ה' אלהיכם – …Én vagyok az Örökkévaló (HáSém), a ti Istenetek (Elohéchem)דעו מי גוזר עליכם – Tudd, ki rendeli [ezt] el neked: – דין לפרע – egy Bíró, aki kiköveteli a büntetést, – ונאמן לשלם שכר – és [aki] becsülettel meg is jutalmaz. [A „HáSém”, az a név, amely Isten könyörületességére utal, míg az „Elohim” az ítélkező Istenre emlékeztet. Az, hogy itt mindkettőt egyszerre használja a Szentírás, arra utal, hogy Isten büntetést és jutalmat egyaránt megbízhatóan mér ki az embernek.]

 

כמעשה ארץ מצרים אשר ישבתם בה לא תעשו, וכמעשה ארץ כנען אשר אני מביא אתכם שמה לא תעשו ובחקתיהם לא תלכו. (ויקרא יח, ג)

Amint cselekednek Egyiptom országában, amelyben laktatok, ti úgy ne cselekedjetek, és amint cselekednek Kánaán országában, ahová beviszlek benneteket, ti úgy ne cselekedjetek, és törvényeik szerint ne járjatok. (3Mózes 18:3.)

כמעשה ארץ מצרים – Amint cselekednek Egyiptom országában.מגיד – Ebből megtudjuk, שמעשיהם של מצרים ושל כנעניםhogy az egyiptomiak és a kánaániták cselekedeteikben – מקלקלים מכל האמות – a legromlottabbak voltak minden nép közül, – ואותו מקום שישבו בו ישראל – és [Egyiptomon belül] az a hely [Gósen], ahol az izraeliták letelepedtek, – מקלקל מן הכל – a legromlottabb volt minden [hely] közül. [Azaz a góseniek, még az egyiptomiak közül is a legelfajzottabbak voltak.]

אשר אני מביא אתכם שמה – …ahová beviszlek benneteket...מגיד – Ebből megtudjuk, – שאותן עממין שכבשו ישראל – hogy azok a népek, akiket az izraeliták meghódítottak, – מקלקלים מכלם – mind közül a legromlottabbak voltak. [Amíg Izrael Egyiptomban lakott, az egyiptomiak, és különösen azok, akik Gósen földjén laktak, a legelfajzottabbak voltak, mivel egészen elmerültek pogány kultuszaik gyakorlásában, remélve, hogy pogány isteneik így örökre rabszolgasorban tartják majd az izraelitákat. Amikor pedig később Izrael elkezdte meghódítani Kánaánt, akkor meg a kánaániták voltak a legelfajzottabbak, mert pogány kultuszaik gyakorlásával remélték kivédeni az izraelita hódítást.]

ובחקתיהם לא תלכו – …és törvényeik szerint ne járjatok.מה הניח הכתוב – Mit hagyott ki a Szentírás, – שלא אמר – amit korábban nem mondott [már] el? [Azokon kívül, amelyeket lentebb egyértelműen megtilt, milyen egyéb tilalmakra utal itt a szöveg?]אלא אלו נימוסות שלהן – Ez a vers inkább a szo­ká­sa­ik­ra utal, – דברים החקוקין להם – dolgokra, amelyek számukra [af­fé­le társadalmi] kötelezettségek, – כגון טרטיאות ואצטדיאות – olyanok, mint [tóratanulás helyett] a színházba és arénába [járás]. – רבי מאיר אומר – Méir rabbi azt mondja: – אלו דרכי האמורי – Ezek az „amoriták szokásai,” – שמנו חכמים – amely­e­ket a bölcsek számba vettek. [18]

 

את משפטי תעשו ואת חקתי תשמרו ללכת בהם, אני יהוה אלהיכם. (ויקרא יח, ד)

Rendeleteimet tegyétek meg, és törvényeimet tartsátok meg, hogy azok szerint járjatok. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3Mózes 18:4.)

את משפטי תעשו – Rendeleteimet tegyétek meg…אלו דברים האמורים בתורה במשפט – Ezek olyan dolgok, amelyek a Tórában rendeletekként említtetnek, – שאלו לא נאמרו – és amelyeket, ha nem lennének megemlítve, – היה כדאי לאמרן – helyénvaló lenne megemlíteni. [A „természetjog” azon tör­vényei, amelyekhez józan emberi belátással is el lehet jutni, és amelyekkel az emberiség zöme egyetért; ilyen például az emberölés és a lopás tilalma.]

ואת חקתי תשמרו – …és törvényeimet tartsátok meg...דברים שהם גזרת המלך – Királyi rendeletek, – שיצר הרע משיב עליהם – amelyek ellen a rossz ösztön kifogásokat hoz fel: – למה לנו לשמרן – Miért kellene betartanunk ezeket? – ואמות העולם – És a világ népei [is] – משיבין עליהם – kifogásokat hoznak fel ellenük: – כגון אכילת חזיר – olyanok [ellen, például], mint amilyen a sertéshús fogyasztását [tiltó törvény], [19] ולבישת שעטנז – a sáátnéz (gyapjú és len keveréke) viselését [tiltó törvény], [20] וטהֳרת מי חטאת – valamint a vörös tehén ham­vaival elkevert víz tisztító [ereje]. [21] לכך נאמר – Ezért mondja [a Tóra]: אני ה' – …Én vagyok az Örökkévaló...גזרתי עליכם – Törvényem kötelez titeket, – אי אתם רשאים להפטר – nem kerülhetitek ki [azokat].

ללכת בהם – …hogy azok szerint járjatok...אל תפטר מתוכם – Nem kerülhetitek ki azokat, – שלא תאמר – nehogy azt gondoljátok: – למדתי חכמת ישראל – „Megtanultam Izrael bölcsességét, – אלך ואלמד חכמת האמות – most megyek és megtanulom a [nem-zsidó] népek bölcsességét.” [Ezek a törvények arra hívják fel a figyelmünket, hogy a Tóra tanulmányozása sohasem ér végét, hiszen vannak olyan szabályok, amelyeknek megértése végtelen elmélyülést igényel.]

 

איש איש אל כל שאר בשרו לא תקרבו לגלות ערוה, אני יהוה. (ויקרא יח, ו)

Bármely férfiú közületek ne közeledjenek vérrokonához, hogy fölfedje mezítelenségét; Én vagyok az Örökkévaló. (3Mózes 18:6.)

לא תקרבו – …ne közeledjenek (tikrövu)...להזהיר – Ez [a nyelvtanilag ide nem illő többesszám] figyelmezteti – הנקבה כזכר – a nőt a férfihez hasonlóan, – לכך נאמר לשון רבים – és ezért van többes számban megfogalmazva.

אני ה' – …Én vagyok az Örökkévaló.נאמן לשלם שכר – Aki becsülettel jutalmazza [azokat, akik erre rászolgálnak.] [22]

 

ערות אחותך בת אביך או בת אמך מולדת בית או מולדת חוץ, לא תגלה ערותן. (ויקרא יח, ט)

Leánytestvérednek mezítelenségét, atyád leányáét vagy anyád leányáét, akár otthon született, akár máshol, ne fedd föl mezítelenségüket. (3Mózes 18:9.)

בת אביך – …atyád leányáét...אף בת אנוסה במשמע – Még azt sem, aki [úgy féltestvéred, hogy az atyád által] megerőszakolt [nő] leánya.

מולדת בית או מולדת חוץ – …akár otthon született, akár máshol...בין שאומרים לו לאביך – Akár azt mondják atyádnak: – קים את אמה – „Gondoskodj [erről a nőről, lányodnak] anyjáról [mint feleségedről],” [vagyis amikor leánytestvérednek anyja háláchikusan lehetne felesége apádnak,]ובין שאומרים לו הוצא את אמה – akár azt mondják neki: „Küldd el az anyját,” [azaz amikor leánytestvérednek anyja háláchikusan nem lehet felesége apádnak,]כגון ממזרת או נתינה – mint egy [házasságtörésből született] törvénytelen gyerek [23] vagy egy nötiná [24] [esetében].

 

ערות בת אשת אביך מולדת אביך אחותך הוא, לא תגלה ערותה. (ויקרא יח, יא)

Atyád felesége leányának mezítelenségét, atyád szülöttje, leánytestvéred ő, ne fedd föl mezítelenségét. (3Mózes 18:11.)

ערות בת אשת אביך – Atyád felesége leányának mezítelenségét...למד – [Ez] azt tanítja nekünk, – שאינו חיב – hogy nem büntetendőעל אחותו – azért, ha [feleségül veszi] a leánytestvérét, – משפחה ונכרית – [aki] egy [kánaánita] szol­gá­ló­tól, vagy egy nem-zsidó nőtől [született]; – לכך נאמר בת אשת אביך – ezért mondja [a szöveg]: „Atyád felesége leányának…,” – בראויה לקדושין – [utalva ezzel] egy [zsidó] házasságra alkalmas [feleségül vehető nőre]. [Zsidó házassági kötelék nem állhat fenn zsidó férfi és nem-zsidó nő, vagy kánaánita szolgáló között. Ha egy férfinak van egy ilyen nőtől született leánya, arra a leányra nem vonatkozik a versünkben megfogalmazott tilalom. Mindazonáltal a tilalom vonatkozik arra a nőre, akivel az ember apja nem léphet frigyre, ám aki feleségül mehet egy másik zsidóhoz, ilyenek például a közeli rokonok. Természetesen ettől függetlenül a nem zsidó nőtől született lánytestvérre vonatkozik a nem zsidókkal való házasság tilalma. [25] ]

 

ערות כלתך לא תגלה, אשת בנך הוא לא תגלה ערותה. (ויקרא יח, טו)

Menyed mezítelenségét föl ne fedd, fiad felesége ő, föl ne fedd mezítelenségét. (3Mózes 18:15.)

אשת בנך הוא – …fiad felesége...לא אמרתי – Ezt csupán [arra az esetre vonatkozóan] mondtam, – אלא בשיש לבנך אישות בה – amikor a fiadnak [legális] házastársi viszonya van vele, [csupán ebben az esetben tiltott számodra. A „fiad felesége ő” valójában tehát azt jelenti, hogy „törvényes felesége”].פרט לאנוסה – [Tehát] ez nem vonatkozik [a fiad által] megerőszakolt nőre, – ושפחה ונכרית – [kánaánita] szolgálóra, vagy nem-zsidó nőre.

 

ואשה אל אחתה לא תקח, לצרר לגלות ערותה עליה בחייה. (ויקרא יח, יח)

t a leánytestvére mellé el ne végy, hogy vetélkedést gerjessz, fölfedvén mezítelenségét mellette az ő életében. (3Mózes 18:18.)

אל אחתה – …leánytestvére mellé...שתיהן כאחת – Ket­te­jü­ket egyszerre. [Vagyis csupán akkor vedd el a másikat, miután az egyik, akit korábban elvettél, már nem él.]

לצרר – …hogy vetélkedést gerjessz (licror)...לשון צרה – Ez a kifejezés bosszantásra [vonatkozik]; – לעשות את זו צרה לזו – [azaz úgy is mondhatnánk:] hogy az egyik bosszúság [26] legyen a másik számára.

בחייה – …az ő életében...למדך – [Ez] azt tanítja neked, – שאם גרשה – hogy [még akkor is] ha elvált tőle, – לא ישא את אחותה – ne vegye el a nővérét – כל זמן שהיא בחיים – mind­ad­dig, amíg [felesége] még él.

 

ולא תקיא הארץ אתכם בטמאכם אתה, כאשר קאה את הגוי אשר לפניכם. (ויקרא יח, כח)

Hogy ne hányjon ki benneteket az ország, midőn beszennyezitek azt, amint kihányta a népet, amely előttetek volt. (3Mózes 18:28.)

ולא תקיא הארץ אתכם – Hogy ne hányjon ki (völo táki) benneteket az ország...משל לבן מלך – Egy példázat: [Hasonlatos ez] egy király fiához, – שהאכילוהו דבר מאוס – akinek valami gusztustalan ételt adtak enni, – שאין עומד במעיו – ami nem maradt meg a gyomrában, – אלא מקיאו – hanem kihányta. – כך ארץ ישראל – Izrael országa is ilyen: – אינה מקימת עוברי עברה – nem állhatja [határai között] a bűnösöket. – ותרגומו – Onkelosz pedig [úgy fordítja azt, hogy „völo táki”, hogy]: – ולא תרוקן – „völo trokén”, – לשון רקון – ami „kiürítés”-t jelentő kifejezés, – מריקה עצמה מהם – [azaz az ország] kiüríti őket magából. 

 



[1] 3Mózes 16:29.

[2] Zsoltárok 135:19.

[3] 3Mózes 16:16.

[4] 2Mózes 30:36.

[5] A 4. versben.

[6] Amelyet a 4. vers említ.

[7] Párvá terme a Szentély területén volt. A Talmud (Jómá 35a) kifejti, hogy Párvá egy perzsa „mágus” volt. Rábénu Chánánél szerint Párvá annyira szerette volna látni azt, ahogyan a főpap végrehajtja a jom kipuri szolgálatot, hogy alagutat fúrt a Szentély alá. Amikor a papok felfedezték Párvát az alagútban, megölték, amiért illetéktelenül behatolt a Szentélybe. Ennek ellenére azonban, elhibázottan módon kifejezett rajongásának elismeréséül, a Szentély egyik épületét róla nevezték el.

[8] Ez a megmerítkezés tulajdonképpen minden olyan személy számára kötelező volt, aki be kívánt lépni a külső udvarba.

[9] A 3. versben.

[10] Az 5. versben.

[11] Minden egyes esetben Áron van megnevezve, mint a kohén, aki a jom kipuri szentélyszolgálatot végzi; lásd a következő verseket: 2., 3., 6., 8., 9., 11., 21., 23.; és csupán később, a 32. versben esik említés olyan kohén-ről, aki őt követi.

[12] Egy főpapot két dolog különböztet meg az egyszerű papoktól: az, hogy felkenték, és az, hogy nyolc darabból álló szolgálati ruhát visel, szemben az egyszerű papok négy ruhájával.

[13] Lásd még 2Krónikák 35:3., Talmud Jomá 52b.

[14] 4. vers. Versünket Rási Ákivá rabbi véleményének (Talmud Chulin 17a.) megfelelően magyarázza. Jismáél rabbi ugyanakkor úgy értelmezi ezt a verset, mint ami olyan állatokra is utal, amelyek nem lettek áldozati célra szentelve. Az ő véleménye szerint a negyven éven át tartó pusztai vándorlás alatt az izraeliták kizárólag úgy fogyaszthattak húst, ha azt a pusztai szentély területén először levágták, és áldozatként bemutatták. A versben – az előbbiekkel összhangban – az áll, hogy senki sem vághat le ökröt, juhot, vagy kecskét, hacsak nem áldozati célból.

[15] A következő versben.

[16] 2Mózes 20:2.

[17] Amint az Ezrá 9-10-ben olvasható.

[18] A Talmud (Sábát 67a-b.) felsorol számos különféle babonás gyakorlatot, amely ebbe a kategóriába esik.

[19] 3Mózes 11:7.

[20] Uo. 19:19.

[21] 4Mózes 19:5-9.

[22] Rási itt azért ismétli meg ezt a megjegyzését a nemi bűnöktől való tartózkodással kapcsolatban, hogy megtanítsa nekünk: azt, aki ellenáll a kísértésnek, ugyanúgy megjutalmazza ezért az Örökkévaló, mintha egy tevőleges parancsolatot teljesített volna. (Gur Árjé)

[23] Uo. 23:3.

[24] Gibeonita asszony lánya. Lásd Jósuá 9:27.

[25] 5Mózes 7:3.

[26] Cárá: társ feleség vagy rivális, aki örökké verseng a férje kitüntetett figyelméért.

 

 
 
   
© 2004 Lubavitch of Hungary, All rights reserved.