אם בחקתי תלכו, ואת מצותי תשמרו ועשיתם אתם. (ויקרא כו, ג

Ha törvényeim szerint jártok, és parancsolataimat megtartjátok és teljesítitek. (3Mózes 26:3.)

אם בחקתי תלכו – Ha törvényeim szerint jártok... – יכול זה קיום המצוות – [Ez] netán a parancsolatok teljesítésére [utal]? – כשהוא אומר – [Nem, mert] amikor [az Írás] azt mondja: – ואת מצותי תשמרו – „…és parancsolataimat megtartjátok és tel­je­sí­ti­tek,” – הרי קיום המצוות אמור – íme, említi a pa­ran­cso­la­tok teljesítését. – הא מה אני מקים – [Akkor viszont] hogyan értelmezzük: – אם בחקתי תלכו – „Ha tör­vényeim szerint jártok”? – שתהיו עמלים בתורה – Úgy, hogy erő­fe­szítéseket kell tennetek a Tórában [annak tanulmányozásában]. [A „jártok” egyik helyről a másikra való mozgást jelöl, és egyúttal a tóratanulás folyamatára utal, amelyben az ember folyamatosan halad előre, a megértés egyre kifinomultabb szintjeire.]

ואת מצותי תשמרו – …és parancsolataimat megtartjátok... – הוו עמלים בתורה – Tegyetek erőfeszítéseket a Tórára [annak tanulmányozására], – על מנת לשמור ולקים – hogy [a tanulás segítségével] megtartsátok és teljesítsétek, – כמו שנאמר – amint írva van: ^[1] – ולמדתם אתם ושמרתם לעשתם – „Tanuljátok meg és őrizzétek meg őket, hogy megtegyétek.”

 

ונתתי גשמיכם בעתם, ונתנה הארץ יבולה ועץ השדה יתן פריו. (ויקרא כו, ד)

Akkor Én megadom esőzésteket a maga idejében, és a föld megadja termését, és a mező fája megadja gyümölcsét. (3Mózes 26:4.)

בעתם – …a maga idejében... – בשעה שאין דרך בני אדם – Olyankor, amikor az embereknek nem szokása – לצאת – kimenni [házaikból], – כגון בלילי שבתות – mint például péntek esténként. [Mivel a beköszöntő szombat miatt korlátozottabbak cselekvéseikben.] ^[2]

ועץ השדה – …a mező fája... – הן אילני סרק – Ezek nem gyümölcstermő fák, – ועתידין לעשות פרות – [de ezek is] gyü­möl­csöt teremnek majd az eljövendő [messiási] időkben.

 

ונתתי שלום בארץ ושכבתם ואין מחריד, והשבתי חיה רעה מן הארץ וחרב לא תעבר בארצכם. (ויקרא כו, ו)

És békét adok az országban, lefeküdtök, és senki sem fog fölriasztani; kipusztítom a vadállatokat az országból, és kard nem jár végig országtokon. (3Mózes 26:6.)

ונתתי שלום – És békét adok... – שמא תאמרו – Talán majd azt mondod: – הרי מאכל והרי משתה – Íme, [van] étel, és íme, [van] ital, – אם אין שלום אין כלום – ám ha nincs béke, [akkor] semmi sincs! – תלמוד לומר אחר כל זאת – [Válaszul] a vers azt mondja mindezek után: – ונתתי שלום בארץ – „És békét adok az országban.” – מכאן – Innét [tudjuk], – שהשלום שקול כנגד הכל – hogy a béke felér minden [más áldással], – וכן הוא אומר – és [a vers még azt is] mondja: ^[3] – עושה שלום ובורא את הכל – „Ő teremt békét és teremt mindent.”

וחרב לא תעבר בארצכם – …és kard nem jár végig országtokon. – אין צריך לומר שלא יבואו למלחמה – [Az ellenség] nem csak, hogy nem jön majd háborúzni, – אלא אפלו לעבור דרך ארצכם – de még csak országotokon [sem fog] áthaladni, – ממדינה למדינה – egyik országból a másikba.

 

ואכלתם ישן נושן, וישן מפני חדש תוציאו. (ויקרא כו, י)

És enni fogtok régóta megtakarítottat, és a régit az új elől kitakarítjátok. (3Mózes 26:10.)

ואכלתם ישן נושן – És enni fogtok régóta megtakarítottat... – הפרות יהיו משתמרין – A termény friss marad, – וטובים להתישן – az idő előrehaladtával is megőrzi jó [minőségét], – שיהא ישן הנושן של שלש שנים – [olyannyira,] hogy a három éve tárolt régi [készlet] – יפה לאכל משל אשתקד – fogyaszthatóbb lesz, mint a tavalyi!

וישן מפני חדש תוציאו – …és a régit az új elől kitakarítjátok. – שיהיו הגרנות מלאות חדש – A szérűskertek tele lesznek az új [terméssel], – והאוצרות מלאות ישן – és az élelemraktárak tele lesznek a régóta [megtakarítottal], – והאוצרות מלאות ישן – így ki kell majd ürítenetek az élelem­rak­tá­ra­kat, – למקום אחר – egy másik helyre [víve át a régi termést], – לתת החדש לתוכן – [hogy] újat helyezzetek el bennük.

 

ואם בחקתי תמאסו ואם את משפטי תגעל נפשכם, לבלתי עשות את כל מצותי להפרכם את בריתי. (ויקרא כו, טו)

És ha törvényeimet megvetitek, és ha rendeleteimet megutálja lelketek, úgyhogy nem teljesítitek minden parancsomat, hanem megbontjátok szövetségemet … (3Mózes 26:15.)

להפרכם את בריתי – ...megbontjátok szövetségemet. – כופר בעקר – Ez a lényegnek [az istenhitnek] megtagadása. – הרי שבע עברות – Így követi egymást a hét egymást okozó bűn: – הראשונה גוררת השניה – az első maga után vonja a másodikat – וכן עד השביעית – és így egészen a hetedikig. – ואלו הן – Ezek tehát a következők: – לא למד – 1. nem tanul, – ולא עשה – 2. nem gyakorolja [a micvákat], – מואס באחרים העושים – 3. megveti azokat, akik gyakorolják, – שונא את החכמים – 4. meggyűlöli a bölcseket, – מונע את האחרים מעשות – 5. másokat megakadályoz [a micvák teljesítésében], – כופר במצות – 6. megtagadja a micvákat, – כופר בעקר – 7. megtagadja a lényeget [az istenhitet].

 

ונתתי פני בכם ונגפתם לפני איביכם, ורדו בכם שנאיכם ונסתם ואין רדף אתכם. (ויקרא כו, יז)

És arcomat ellenetek fordítom, és vereséget szenvedtek ellenségeitek előtt; azok uralkodnak majd rajtatok, akik gyűlölnek és megfutamodtok, amikor senki sem üldöz benneteket. (3Mózes 26:17.)

ורדו בכם שנאיכם – …azok uralkodnak majd rajtatok, akik gyűlölnek... – שאיני מעמיד שונאים – Nem támasztok [külső] ellenséget nektek, – אלא מכם ובכם – mert az belőletek, közületek [kerül majd ki]. – שבשעה שאמות העולם עומדים על ישראל – Mert amikor a világ népei Izrael ellen vannak, – אינם מבקשים אלא מה שבגלוי – csupán arra törnek, ami látható, – שנאמר – amint írva van: ^[4] – והיה אם זרע ישראל ועלה מדין ועמלק ובני קדם – „Mert valahányszor Izráel vetett, Midján, Amálék és más keleti törzsek rájuk törtek, – וכו' – stb. – ויחנו עליהם – Ott táboroztak, – וישחיתו את יבול הארץ – és tönkre tették a föld termését.” – אבל בשעה שאעמיד עליכם – Ám amikor [ellenséget] támasztok ellened – מכם ובכם – belőletek, közületek, – הם מחפשים אחר המטמוניות שלכם – azok [rejtett] kincseitekre törnek, – וכן הוא אומר – s íme, azt mondja [az Írás]: ^[5] – ואשר אכלו שאר עמי – „Ti megettétek népem húsát, – ועורם מעליהם הפשיטו וגו' – lenyúztátok róluk a bőrt… [csontjaikat összetörtétek].” [A csontok összetörése a velő kinyerése céljából a rejtett kin­csek­re, a rejtett tartalékokra való áhítozás metaforája.]

ונסתם – …és megfutamodtok... – מפני אימה – pánik­sze­rű­en.

ואין רדף אתכם – …amikor senki sem üldöz benneteket. – מבלי כח – Mert nincs erejük hozzá. [Hiszen az ellenség közületek kerül ki, őket is sújtják majd az itt felsorolt átkok, s ezért nem lesz ereje üldözni titeket. De ti ennek ellenére pánikszerűen fogtok menekülni „előle”.]

 

ושברתי את גאון עזכם, ונתתי את שמיכם כברזל ואת ארצכם כנחשה. (ויקרא כו, יט)

Megtöröm hatalmatok gőgjét, és egeteket vassá és földeteket érccé teszem. (3Mózes 26:19.)

ושברתי את גאון עזכם – Megtöröm hatalmatok gőgjét... – זה בית המקדש – Ez a Szentélyre [utal], – וכן הוא אומר – és [az Írás] még azt is mondja: ^[6] – הנני מחלל את מקדשי – „Én most meggyalázottá teszem Szentélyemet, – גאון עזכם – erős­sé­ge­te­ket, melyre büszkék vagytok.”

ונתתי את שמיכם כברזל ואת ארצכם כנחשה – …és egeteket vassá és földeteket érccé teszem. – זו קשה משל משה – Ez súlyosabb, mint Mózes [átka a Tóra végén] ^[7] , – ששם הוא אומר – mert ott az áll: ^[8] – והיו שמיך אשר על ראשך נחשת וגו' – „És eged, amely fejed fölött van, érccé lesz…,” – שיהיו השמים מזיעין – Mert az ég nedvességet választ ki magából, – כדרך שהנחשת מזיעה – amiképpen a réz [vagyis érc] is nedvességet választ ki magából, – והארץ אינה מזיעה – a föld pedig nem fog nedvességet kiválasztani magából, – כדרך שאין הברזל מזיע – amiképpen a vas sem választ ki nedvességet magából, – והיא משמרת פרותיה – s [így] megóvja a termést [a rothadástól], – אבל כאן השמים לא יהיו מזיעין – de itt, [ebben az átokban,] az ég nem fog nedvességet kiválasztani magából, – כדרך שאין הברזל מזיע – amiképpen a vas sem választ ki nedvességet magából, – ויהא חורב בעולם – és szárazság lesz a világon. – והארץ תהא מזיעה – [Mi több,] a föld nedvességet fog kiválasztani magából, – כדרך שהנחשת מזיעה – amiképpen az érc is nedvességet választ ki magából, – והיא מאבדת פרותיה – és tönkreteszi a termést.

 

ואם תלכו עמי קרי ולא תאבו לשמע לי, ויספתי עליכם מכה שבע כחטאתיכם. (ויקרא כו, כא)

És ha velem járogattok, és nem akartok hallgatni Reám, akkor tovább hozok reátok csapást, hétszeresen, vétkeitek szerint. (3Mózes 26:21.)

ואם תלכו עמי קרי – És ha velem járogattok… (télchu… keri) – רבותינו אמרו – Mestereink azt mondták, [hogy a keri szó azt jelenti,] – עראי במקרה – „ad hoc,” „véletlenül,” – שאינו אלא לפרקים – csupán alkalomszerűen; – כן תלכו עראי במצוות – tehát: ha [csak] alkalomszerűen követitek a parancsolatokat. – ומנחם פרש – Menáchem ^[9] pedig [úgy] ma­gya­rázta ezt, – לשון מניעה – [mint] a „visszatartás” egy kifejezését, – וכן – hasonlóan [mint a következő versben]: ^[10] – הקר רגלך – „Ritkán tedd lábadat [embertársad házába],” – וכן יקר רוח – és ugyanígy: ^[11] „higgadt lelkű.” – וקרוב לשון זה לתרגומו של אונקלוס – Ez [az értelmezés] közel áll az Onkelosz-féle fordításhoz, – לשון קשי – [amelyben ez a szó] a keménység kifejezésére [szolgál]: – שמקשים לבם –„mert ők [a zsidók] megkeményítik a szívüket, – להמנע מהתקרב אלי – tartózkodván attól, hogy közel kerüljenek Hozzám.” [E magyarázat szerint a vers helyes fordítása: „És ha velem daccal jártok …”.]

שבע כחטאתיכם – …hétszeresen, vétkeitek szerint. – שבע פרעניות אחרות – Hét másik büntetés, – במספר שבע – szám szerint hét, – כחטאתיכם – amiképpen a bűneitek [száma is hét]. [Azt ugyanis nem mondhatjuk, hogy Isten hetedíziglen fog büntetni minket egy bűnért. Ez ugyanis igazságtalanság lenne Részéről. Ehelyett mérték szerint büntet, azaz hét bűnért hét büntetést szab ki.]

 

בשברי לכם מטה לחם ואפו עשר נשים לחמכם בתנור אחד והשיבו לחמכם במשקל, ואכלתם ולא תשבעו. (ויקרא כו, כו)

Amikor eltöröm nálatok a kenyér támaszát, tíz asszony süti majd kenyereteket egy kemencében, és visszaadják kenyereteket súly szerint, és esztek, de nem laktok jól. (3Mózes 26:26.)

מטה לחם – …a kenyér támaszát (máté)... – לשון משען – [A „máté” itt] a „támogatás” egy kifejezése, – כמו – hasonló, [mint a következő kifejezésben]: ^[12] – מטה עז – „erős bot.”

בשברי לכם מטה לחם – Amikor eltöröm nálatok a kenyér támaszát… – אשבור לכם כל מסעד אכל – Megtöröm [testetek] minden támaszát, az élelmet. [Ezen a ponton még nem fog titeket az éhség agyongyötörni, mert valami kevés élelmetek még lesz, de megjelenik az éhség.] – והם חצי רעב – Erre [az állapotra utal a próféta ^[13] ] az „éhség veszedelmes nyilai” [fogalommal].

ואפו עשר נשים לחמכם בתנור אחד – …tíz asszony süti majd kenyereteket egy kemencében… – מחוסר עצים – Mert nem lesz elég fátok.

והשיבו לחמכם במשקל – …és visszaadják kenyereteket súly szerint… – שתהא התבואה נרקבת – Mert a mag elrothad, – ונעשית פת נפולת – és a kenyér [így] morzsálódó lesz, – ומשתברת בתנור – és széttöredezik a kemencében. – והן יושבות ושוקלות את השברים – [Az asszonyok] meg ülnek [majd] és méregetik a darabokat, – לחלקם ביניהם – hogy elosszák azokat egymás között.

ואכלתם ולא תשבעו – …és esztek, de nem laktok jól. – זוהי מארה בתוך המעים בלחם – Ez a kenyér átka a gyomorban. – הרי שבע פרעניות – Íme tehát hét büntetés van: – חרב – 1. kard, – מצור – 2. ostrom, – דבר – 3. dögvész, – שבר מטה לחם – 4. a kenyér támaszának eltörése, – חסר עצים – 5. a tüzelőfa hiánya, – פת נפולת – 6. morzsálódó kenyér, – מארה במעים – 7. átok a gyomorban. – ונתתם – Az „és át fogtok adatni [az ellenség kezébe]” – אינה מן המנין – nem számít bele ebbe a számba, – היא החרב – [mert] az [ugyanaz, mint] a „kard”.

 

והשמתי אני את הארץ, ושממו עליה איביכם הישבים בה. (ויקרא כו, לב)

Én elpusztítom az országot, és eliszonyodnak rajta ellenségeitek, akik benne laknak. (3Mózes 26:32.)

והשמתי אני את הארץ – Én elpusztítom az országot... – זו מדה טובה לישראל – Ez [valójában] kedvező Izrael számára, – שלא ימצאו האויבים – mivel ellenségeik [ily módon] nem találnak majd – נחת רוח בארצם – semmi kielégülést az országban, – שתהא שוממה מיושביה – mert az a lakosaitól elhagyatott lesz.

 

ואתכם אזרה בגוים והריקתי אחריכם חרב, והיתה ארצכם שממה ועריכם יהיו חרבה. (ויקרא כו, לג)

És elszórlak benneteket a népek közé, és utánatok ürítem a kardot; országtok elpusztul, és városaitok rommá lesznek. (3Mózes 26:33.)

ואתכם אזרה בגוים – És elszórlak benneteket a népek közé... – זו מדה קשה – Ez kíméletlen lépés, – שבשעה שבני מדינה גולים – mert amikor egy ország lakosai száműzetésbe vonulnak – למקום אחד – egyetlen helyre, – רואים זה את זה ומתנחמין – látják egymást és vigaszt nyernek, – וישראל נזרו כבמזרה – Izrael [azonban] szétszóratik, akár egy gabonarosta által, – כאדם הזורה שעורים בנפה – [éppen úgy,] mint amikor valaki árpát rostál egy szitával, – ואין אחת מהן דבוקה בחברתה – és [ily módon az árpamagok] közül egyetlen egy sem fog odatapadni a másikhoz.

והריקתי – …utánatok ürítem a kardot... – כששולף החרב – Amikor [egy katona] kirántja kardját, – מתרוקן הנדן – a hüvely kiürül. – ומדרשו – A Mid­rás magyarázata szerint azonban: – חרב הנשמטת אחריכם – Egy kard, amelyet egyszer kirántottak üldözésetekre, – אינה חוזרת מהר – nem tér vissza egyhamar [hüvelyébe], – כאדם שמריק את המים – mint amikor egy ember kiüríti vizét [annak tartályából]; – ואין סופן לחזור – [a víz] sem tér vissza egyhamar [a tartályba].

והיתה ארצכם שממה – …országtok elpusztul... – שלא תמהרו לשוב לתוכה – [És] nem fogtok egyhamar visszatérni belé.

ומתוך כך עריכם יהיו חרבה – S így …városaitok rommá lesznek. – נראות לכם חרבות – [Még] számotokra is feldúltnak tűnnek majd, – שבשעה שאדם גולה מביתו – mert amikor valaki elűzetik házából, – ומכרמו ומעירו – szőlejéből és városából, – וסופו לחזור – [ám tudja,] hogy vissza fog térni, – כאלו אין כרמו וביתו חרבים – [visszatérvén, olybá tűnik neki,] mintha háza és szőleje nem is lenne romokban. – כך שנויה בתורת כהנים – Így szól erről a tanítás a Torát kohánim [midrás]-ban. ^[14]

 

כל ימי השמה תשבת, את אשר לא שבתה בשבתתיכם בשבתכם עליה. (ויקרא כו, לה)

Elpusztulása egész idején nyugszik majd, amennyit nem nyugodott szombatjaitokon, amikor laktatok rajta. (3Mózes 26:35.)

כל ימי השמה – Elpusztulása (hásámá) egész idején... – לשון העשות – [Ez] passzív szerkezet, – ומ"ם דגוש במקום כפל – és a mem-ben „dágés” (hangsúly) van annak a kettőzött [mem-nek] a helyén, – שממה – [amely a] smámá [szóban szerepel]. [Mind a השמה („el van pusztítva”), mind pedig a שממה („pusztulás”) szónak שמם a gyökere. A השמה (hásámá) מ-jében lévő dágés, a gyökér hiányzó מ-je helyett szerepel.]

את אשר לא שבתה – …amennyit nem nyugodott szom­bat­jaitokon… – שבעים שנה של גלות בבל – A babiloni száműzetés hetven éve megfelel – הן היו כנגד שבעים שנות השמטה ויובל – annak a hetven szombat- és jóbélévnek, [amelyeket figyelmen kívül hagytak,] – שהיו בשנים – s [így ezek] olyan évek voltak, – שהכעיסו ישראל בארצם לפני המקום – amelyek során Izrael bosszantotta Istent országában – ארבע מאות ושלשים שנה –[a bölcsek számítása szerint együttvéve] négyszázharminc éven át. – שלש מאות ותשעים היו שני עונם – Háromszázkilencven bű­nös évük volt – משנכנסו לארץ – az országba való belépésüktől – עד שגלו עשרת השבטים – a Tíz törzs száműzetéséig, ^[15] – ובני יהודה הכעיסו לפניו – aztán Júda lakosai [tovább] dühítették Őt – ארבעים שנה – negyven éven át – משגלו עשרת השבטים – a Tíz törzs száműzetésének [idejétől], – עד חרבות ירושלים – Jeruzsálem elpusztításáig, – הוא שנאמר ביחזקאל – amint az írva van Je­chez­kél könyvében: ^[16] – ואתה שכב על צדך השמאלי וגו' – „Azután feküdj a bal oldaladra…, – וכלית את אלה – Ha ezt kitöltötted, – ושכבת על צדך הימני שנית – másodszor feküdj a jobb oldaladra, – ונשאת את עון בית יהודה ארבעים יום – és szenvedd el
Júda házának a büntetését negyven napig.” ^[17] – ונבואה זו נאמרה ליחזקאל – Ezt a próféciát Jechezkél kapta – בשנה החמשית לגלות המלך יהויכין – Jehojáchin király száműzetésének ötödik évében, ^[18] – ועוד עשו שש שנים – és még újabb hat évig voltak [Erec Jiszráélben] – עד גלות צדקיהו – Cidkijáhu király száműzetéséig, – הרי ארבעים ושש – ami kiadja a 46-os [számot, ami a Tíz törzs száműzetésétől számított bűnös évek együttes összege].

– ואם תאמר שנות מנשה חמשים וחמש היו – És ha azt veted fel [a 46-os szám ellen], hogy [csupán a gonosz] Menáse [Júda-béli király] éveinek [száma] ötvenöt volt, ^[19] – מנשה עשה תשובה – [erre azt válaszolom, hogy] Menáse bűnbánatot gyakorolt – שלשים ושלש שנה – harminchárom évig, – וכל שנות רשעו עשרים ושתים – így hát bűnben [eltöltött] éveinek száma összesen [csak] huszon­ket­tő volt, – כמו שאמרו באגדת חלק – amint azt a Chélek kezdetű [talmudi] fejezet aggádikus részé­ben ^[20] állítják [mestereink]; – ושל אמון שתים – ezen felül Ámon [uralkodása] éveinek [száma] kettő, ^[21] – ואחת עשרה ליהויקים – Jehójákimé tizenegy, ^[22] – וכנגדן לצדקיהו – és ugyanennyi Cidkijáhué. ^[23] Tehát, mint ahogyan erről már fentebb szó esett, Júda bűnben eltöltött éveinek száma összesen negyvenhat volt].

– צא וחשוב לארבע מאות ושלשים ושש שנה – Menj csak, és számold ki 436 évre – שמטין ויובלות שבהם – a szombat- és jóbélévek számát; – והם שש עשרה למאה – ezek százévenként tizenhatot [tesznek ki], – ארבע עשרה שמטין ושנים יובלות – 14 szombat- és 2 jóbélévet, – הרי לארבע מאות שנה ששים וארבע – ami négyszáz évre [vetítve] összesen 64 [év], – לשלשים ושש שנה חמש שמטות – a [maradék] 36 évre [pedig jut] öt szombatév, – הרי שבעים חסר אחת – [ami tehát összesen] hetven mínusz egy. – ועוד שנה יתרה – [Van azonban] még egy év, – שנכנסה בשמטה – ugyan­is [a száműzetés éve] egy hétéves ciklus kezdete volt, [habár ennek a ciklusnak a szombatévét nem szegték meg, mivel időközben száműzettek, bűneik miatt olybá vétetik, mintha azt is megszentségtelenítették volna,] – המשלמת לשבעים – és [így] összeáll a hetven év. – ועליהם נגזר שבעים שנה שלמים – És elrendeltetett nekik (az izraelitáknak) a teljes hetven évig tartó [száműzetés], – וכן הוא אומר – és ezért van írva: ^[24] – עד רצתה הארץ את שבתותיה וגו' – „Míg az ország le nem tölti szombatjait…, – למלאות שבעים שנה – míg le nem telik a hetven esztendő.”

 

אף אני אלך עמם בקרי והבאתי אתם בארץ איביהם, או אז יכנע לבבם הערל ואז ירצו את עונם. (ויקרא כו, מא)

És Én is járogattam velük, és Én hoztam őket ellenségeik országába, akkor megalázkodik körülmetéletlen szívük, és leróják bűnük büntetését. (3Mózes 26:41.)

והבאתי אתם – ...Én hoztam őket... – אני בעצמי אביאם – Én magam! – זו מדה טובה לישראל – Ez jó a zsidóknak, – שלא יהיו אומרים – hogy ne mondhassák: – הואיל וגלינו בין האמות – „Mivel szétszórattunk a népek között, – נעשה כמעשיהם – cselekedjünk úgy, mint ők!” – אני איני מניחם – Én ezt nem engedem meg nekik, – אלא מעמיד אני את נביאי – hanem elküldőm prófétáimat, – ומחזירן לתחת כנפי – hogy védőszárnyam alatt visszahozza őket, – שנאמר – ahogy írva van: ^[25] – והעלה על רוחכם היו לא תהיה וגו' – „Semmi sem lesz abból, amin ti gondolkoztok... – חי אני וגו' – Életemre mondom, úgymond az Örökkévaló Isten…, – אם לא ביד חזקה וגו' – bizony erős kézzel… [fogok rajtatok uralkodni]”.

 

וזכרתי את בריתי יעקוב, ואף את בריתי יצחק ואף את בריתי אברהם אזכר והארץ אזכר. (ויקרא כו, מב)

Akkor Én megemlékezem szövetségemről Jákobbal és szövetségemről Izsákkal és szövetségemről Ábrahámmal is megemlékezem, és az országról is megemlékezem. (3Mózes 26:42.)

וזכרתי את בריתי יעקוב – Akkor Én megemlékezem szövetségemről Jákobbal... – בחמשה מקומות נכתב מלא – [A Tórában] öt helyen van „teljesen” kiírva [a יעקוב (Jáákov) név, vagyis váv-val a káf és a vét között], ^[26] – ואליהו – Élijáhu [próféta neve] pedig – חסר בחמשה מקומות – öt helyen [szerepel] hiányosan [vagyis a szóvégi váv nélkül, amely ugyancsak rend­hagyó helyesírás]. ^[27] – יעקב נטל אות משמו של אליהו – Jákob elvett egy betűt Élijáhu nevéből – ערבון – [mintegy] zálogként, – שיבוא – hogy [Élijáhu, vagyis Illés próféta, a Messiás előhírnöke] eljön – ויבשר גאלת בניו – és bejelenti [Jákob] gyermekei megváltásának hírét.

וזכרתי את בריתי יעקוב – Akkor Én megemlékezem szövetségemről Jákobbal... – למה נמנו אחורנית – Miért fordított sorrendben említtetnek [az ősatyák]? – כלומר – Mintha azt mondanánk: – כדאי הוא יעקב הקטן לכך – A legfiatalabb, Jákob, [egymaga] is érdemes erre, [hogy az ő érdemeinek köszönhetően váltassanak meg a zsidók];– ואם אינו כדאי הרי יצחק עמו – és ha mégsem méltó [egymaga], íme, ott van vele Izsák; – ואם אינו כדאי הרי אברהם עמו – és ha ő sem [eléggé] méltó, íme, ott van vele Ábrahám, – שהוא כדאי – és ő [bizonyosan] méltó. – ולמה לא נאמרה זכירה – És miért nem említtetik a „megemlékezés” – ביצחק – Izsákkal [kapcsolatban, amiképpen említtetik Jákobbal kapcsolatban, és Ábrahámmal kapcsolatban]? – אלא אפרו של יצחק נראה לפני – Mert Izsák hamvai ^[28] láthatóak Előttem, – צבור ומנח על המזבח – [mintha csak] halomban hevernének az oltáron. [S így semmiféle „megemlékezés” nem szükséges, hiszen azok mindig Előtte vannak és elfelejthetetlenek.]

 

אלה החקים והמשפטים והתורת אשר נתן יהוה בינו ובין בני ישראל, בהר סיני ביד משה. (ויקרא כו, מו)

Ezek a törvények, rendeletek és tanok, melyeket az Örökkévaló rendelt Önmaga és Izrael fiai között, a Szináj hegyén Mózes által. (3Mózes 26:46.)

והתורת – ...tanok... [többes számban!] – אחת בכתב – Az Írott tan – ואחת בעל פה – és a Szóbeli tan. – מגיד – Itt adja tudtunkra [a Tóra], – שכלם נתנו למשה בסיני – hogy mindkettő a Szinájnál adatott Mózesnek.

 

ואם מבן חמש שנים ועד בן עשרים שנה והיה ערכך הזכר עשרים שקלים, ולנקבה עשרת שקלים. (ויקרא כז, ה)

És öt évestől húsz évesig legyen a férfiszemély becsértéke húsz sékel, a nőé tíz sékel. (3Mózes 27:5.)

ואם מבן חמש שנים – És öt évestől... – לא שיהא הנודר קטן – Nem mintha a fogadalomtevő kiskorú lehetne, – שאין בדברי קטן כלום – hiszen a kiskorú szavai nem bírnak jogerővel, – אלא גדול שאמר – [ez] inkább [arra az esetre utal, amikor] egy felnőtt kijelenti: – ערך קטן זה שהוא בן חמש שנים – „Ennek a kis­ko­rúnak – aki [legalább] öt éves – a felértékelését [és ki­fi­ze­té­sét a Szentély számára] – עלי – magamra veszem.”

 

ואם מבן ששים שנה ומעלה אם זכר והיה ערכך חמשה עשר שקל, ולנקבה עשרה שקלים. (ויקרא כז, ז)

És hatvan évestől felfelé, ha férfiszemély, akkor legyen a becsérték tizenöt sékel, a nőé pedig tíz sékel. (3Mózes 27:7.)

ואם מבן ששים שנה וגו' – És hatvan évestől felfelé... – כשמגיע לימי הזקנה – Az öregkor elértével – האשה קרובה – a nő [gazdasági értéke] megközelíti – להחשב כאיש – a férfiét; – לפיכך האיש פוחת בהזדקנו – ezért a férfi, megöregedvén, elveszíti – יותר משליש בערכו – [gazdasági] ér­té­ké­nek több mint egyharmadát, – והאשה אינה פוחתת אלא שליש מערכה – [míg] a nő [csupán] egyharmadát veszíti el [gazdasági] értékének. – דאמרי אינשי – Ahogyan mondani szokták: – סבא בביתא – „Az idős férfi a házban – פחא בביתא – [olyan, mint] a törött holmi a házban; – סבתא בביתא – [míg] az idős asszony a házban – סימא בביתא – [olyan, mint] a kincs a házban, – וסימנא טבא בביתא – és jó jel a házban.”

 

לא יחליפנו ולא ימיר אתו טוב ברע או רע בטוב, ואם המר ימיר בהמה בבהמה והיה הוא ותמורתו יהיה קדש. (ויקרא כז, י)

Ne változtassa meg, és ne cserélje ki a jót rosszal, vagy a rosszat jóval; és ha mégis kicserélne barmot barommal, akkor mind a kettő, az és amire cserélte, legyen szent. (3Mózes 27:10.)

טוב ברע – …a jót rosszal... – תם – A hibátlan [állatot] – בבעל מום – olyanra, amelyen hiba van.

או רע בטוב – …vagy a rosszat jóval... – וכל שכן טוב בטוב – És természetesen a jót jóval – ורע ברע – vagy a rosszat rosszal [is tilos kicserélni].

 

ואם משדה אחזתו יקדיש איש ליהוה והיה ערכך לפי זרעו, זרע חמר שערים בחמשים שקל כסף. (ויקרא כז, טז)

És ha birtokának földjéből szentel valaki egy részt az Örökkévalónak, akkor legyen a becslés a vetéséhez képest: egy chómer árpának vetése ötven ezüst sékel. (3Mózes 27:16.)

והיה ערכך לפי זרעו – …akkor legyen a becslés a vetéséhez képest… – ולא כפי שויה – Nem az értékéhez képest. – אחת שדה טובה ואחת שדה רעה – Akár jó, akár hitvány a termőföld, – פדיון הקדשן שוה – szentségük megváltása megegyezik: – בית כור שעורים בחמשים שקלים – egy kor-nyi ^[29] árpamaggal bevethető területet ötven ezüstsékelért. – כך גזרת הכתוב – Ez a Tóra rendelete [különösebb magyarázat nélkül].

– והוא שבא לגאֳלה – Mindez arra vonat­kozik, aki jön, hogy visszavásárolja [a földjét] – בתחלת היובל – a jóbél [ciklus] kezdetén. [Vagyis az ilyen méretű földterület akkor ér teljes 50 sékelt, amikor a gazdálkodó egy teljes jóbélcikluson át termelhet rajta.] – ואם בא לגאֳלה באמצעו – [Ám] ha a közepén jön, [vagyis a jóbélciklus éveinek multával,] hogy visszavásárolja, – נותן לפי החשבון סלע ופנדיון לשנה – évi egy szelá [vagyis egy sékel] és egy pundjon [egy negyvennyolcad sékel] arányának megfelelően fizet. – לפי שאינה הקדש – Mert csupán annyi évig szent, – אלא למנין שני היובל – amennyi a jóbél [ciklusból hátra van].

– שאם נגאלה הרי טוב – Ha [a tulajdonos] kiváltja, rendben; – ואם לאו הגזבר מוכרה – ha nem, a [Szentély] kincstárnoka eladja azt – בדמים הללו – ezért az árért [vagyis évi egy sékel és egy pundjonért] – לאחר – másvalakinek, – ועומדת ביד הלוקח עד היובל – és [a föld] a vevő birtokában marad a jóbélig, – כשאר כל השדות המכורות – mint más földek is, amelyeket eladtak. – וכשהיא יוצאה מידו – És amikor [a föld] távozik [a vevő] birtokából, – חוזרת לכהנים של אותו משמר – visszatér azon a papi szolgálat ^[30] kohanitáinak [birtokába], – שהיובל פוגע בו – amely­nek idején a jóbél[év] kezdetét veszi, – ומתחלקת ביניהם – és közöttük [vagyis e szolgálati csoport kohanitái között] osztatik fel.

– זהו המשפט האמור – Ez a kijelentett törvény – במקדיש שדה – azt illetően, aki megszentelt egy földterületet, – ועכשו אפרשנו על סדר המקראות – most pedig elmagyarázom mindezt a versek sorrendjében.

 

ואם אחר היבל יקדיש שדהו וחשב לו הכהן את הכסף על פי השנים הנותרת עד שנת היבל, ונגרע מערכך. (ויקרא כז, יח)

De ha a jóbél után szenteli földjét, akkor számítsa neki a pap az árat a jóbél évéig hátralévő évekhez képest, és az vonassék le a becslésből. (3Mózes 27:18.)

ואם אחר היבל יקדיש – De ha a jóbél után szenteli földjét… – וכן אם הקדישה משנת היובל – Vagyis, ha [valamikor] jóbél éve után szentelte azt, – ונשתהה ביד גזבר – és a [Szentély] kincs­tár­nokának tulajdonában marad [hosszabb időre], – ובא זה לגאֳלה אחר היובל – és ez jön, hogy kiváltsa azt a jóbél után [valamelyik évben],

וחשב לו הכהן את הכסף על פי השנים הנותרת – …akkor számítsa neki a pap az árat a jóbél évéig hátralévő évekhez képest… – כפי חשבון – az aránynak megfelelően. – כיצד – Hogy is van ez? – הרי קצב דמיה של ארבעים ותשע שנים – Figyeld meg, hogy [a Tóra a kiváltás] árát negyvenkilenc évre – חמשים שקל – ötven sékelben állapította meg. – הרי שקל לכל שנה – Ez évi egy sékelt jelent, – ושקל יתר על כלן – plusz egy sékelt a teljes [időszakra]. – והשקל ארבעים ושמונה פנדיון – Egy sékel az negyvennyolc pundjon, – הרי סלע ופנדיון לשנה – tehát ez egy sékelt és egy pundjont jelent évente, – אלא שחסר פנדיון אחד לכלן – mínusz egy pundjont a teljes [időszakra]. – ואמרו רבותינו – Bölcseink állítása szerint – שאותו פנדיון – a [hiányzó] pundjon – קלבון לפרוטרוט – jutalék a pénzváltás után. – והבא לגאול – [Vagyis] aki jön, hogy megváltsa [a földet], – יתן סלע ופנדיון לכל שנה – évi egy sékelt és egy pundjont [kell] adjon – לשנים הנותרות עד שנת היובל – a jóbélig hátralévő évekre.

ונגרע מערכך – …és az vonassék le a becslésből. – מנין השנים – Azon évek száma [szerint], – שמשנת היובל – amelyek a jóbél [évétől] – עד שנת הפדיון – a kiváltás évéig [számoltatnak].

 

אך כל חרם אשר יחרם איש ליהוה מכל אשר לו מאדם ובהמה ומשדה אחזתו לא ימכר ולא יגאל, כל חרם קדש קדשים הוא ליהוה. (ויקרא כז, כח)

Azonban semmilyen felajánlás, amit valaki felajánl az Örökkévalónak, abból, ami az övé, em­berből, baromból, vagy birtokának földjéből, ne adas­sék el, és ne váltassék meg; minden felajánlás a legszentebb az, az Örökkévalónak. (3Mó­zes 27:28.)

אך כל חרם וגו' – Azonban semmilyen felajánlás... – נחלקו רבותינו בדבר – Bölcseink között véleménykülönbség volt ezzel a dologgal kapcsolatban. – יש אומרים – Egyesek szerint – סתם חרמים – a simán felajánlott dolgok – להקדש – a Szentély kincstárát illetik. – ומה אני מקים – [Akkor viszont] hogyan értelmezem [a következő verset]: ^[31] – כל חרם בישראל לך יהיה – „Minden felajánlás Izráelben a tied legyen.” – בחרמי כהנים – Ez azokra a felajánlásokra utal, amelyeket [kifejezetten] a kohaniták [számára tettek], – שפרש ואמר – amely [esetekben a felajánló] egyértelműen kijelentette: – הרי זה חרם לכהן – „Íme, ez egy felajánlás a kohén számára.” [Amikor azonban ilyen meghatározás nem hangzik el, a felajánlás a Szentély kincstárát illeti.] – ויש שאמרו – Mások meg azt mondják: – סתם חרמים לכהנים – A simán tett felajánlások a kohén-t illetik.

לא ימכר ולא יגאל – …ne adassék el és ne váltassék meg… – אלא ינתן לכהן – Hanem adassék a kohanitának. – לדברי האומר – Annak a véleménye szerint, aki azt mondja: – סתם חרמים לכהנים – „A simán tett felajánlások a kohén-t illetik,” – מפרש מקרא זה – ez a vers úgy magyaráztatik, – בסתם חרמים – mint ami a simán tett felajánlásokra [utal], – והאומר – és [aszerint], aki azt mondja: – סתם חרמים לבדק הבית – „A simán tett felajánlások a Szentély fenntartási [kincstárát] illetik,” – מפרש מקרא זה – ez a vers úgy magyaráztatik, mint ami – בחרמי כהנים – azokra a felajánlásokra [utal], [amelyek kifejezetten] a kohanitáknak [lettek felajánlva], – שהכל מודים – mert abban mindenki egyetért, – שחרמי כהנים – hogy a kohaniták­nak [tett] felajánlásokat – אין להם פדיון – nem lehet megváltani, – עד שיבאו ליד כהן – amíg nem kerülnek a kohén kezébe, [mivel akkor ő már azt tehet vele, amit akar, tehát akár el is adhatja,] – וחרמי גבה – [míg ugyanakkor] a Legmagasabbnak [azaz Istennek vagy a Szentély kincstárának tett] felajánlásokat – נפדים – meg lehet váltani.

כל חרם קדש קדשים הוא – …minden felajánlás a leg­szen­tebb az... – האומר – Az, aki azt mondja, – סתם חרמים לבדק הבית – [hogy] a simán tett felajánlások a Szentély fenn­tar­tási [alapját] illetik, – מביא ראיה מכאן – [ezt szó szerint értelmezi és] innen hoz bizo­nyí­tékot. – והאומר – Aki pedig azt mondja, – סתם חרמים לכהנים – a simán tett felajánlások a kohanitákat illetik, – מפרש – úgy magyarázza, [hogy ez a mondat]: – כל חרם קדש קדשים הוא לה' – „…minden felajánlás a legszentebb az”, – ללמד – azt tanítja, – שחרמי כהנים – hogy a kohanitáknak lehet felajánlást tenni – חלים על קדשי קדשים – [nem csak a nem-szent, hanem] még a legszentebb áldozati, – ועל קדשים קלים – [és ugyanígy] az enyhébb szentségű áldozati állatokból [is].

[Ha viszont áldozati állatról van szó, akkor miben áll a felajánlás, hisz az amúgy is az oltárra kerül?] – ונותן לכהן – [Így tehát mit] ad a kohén-nek? – כמו ששנינו במסכת ערכין – [A választ] a [Talmud] Áráchin traktátusában tanultuk: ^[32]

– אם נדר – Ha [a most felajánlott állatot] általános fogadalmi felajánlás [által adták korábban áldozatnak, amely esetben a fo­ga­da­lom­tevő teljes felelősséggel tartozik a fogadalom teljesítéséért,] – נותן דמיהם – [akkor az állat] teljes árát oda kell adja [a kohénnak. Hiszen az állatnak értéke van a számára, mert ha elveszne másikat kellene hoznia].

– ואם נדבה – Ha [viszont a most felajánlott állatot] egy konkrét tárgyi felajánlás [által szánták korábban áldozatnak, amely esetben a felajánlott tárgy elvesztésével megszűnik a fogadalomtevő felelőssége,] – נותן את טובתה – [akkor csak az állat] haszonértékét kell, hogy adja [a kohénnak. Hiszen az állatnak a számára már amúgy sincs értéke, mert ha elveszne, nem kellene másikat hoznia. A haszon értéke pedig annyi, amennyit egy ember adna azért, hogy bemutasson egy másik ember által már áldozatnak felajánlott állatot].

מאדם – …emberből... – כגון שהחרים עבדיו – [Ha] például a [kánaánita] rabszolgáit ajánlotta fel, – ושפחותיו הכנענים – vagy a kánaánita szolgálóit [akiknek a teste fölött is rendelkezik, és ezért felajánlhatja őket, nem úgy a héber szolgákat és szolgálókat, mert ezeknek a szolgálatát csupán adott időre „bérli”].

 

ואם גאל יגאל איש ממעשרו, חמשיתו יסף עליו. (ויקרא כז, לא)

És ha valaki meg akar váltani valamit a tizedéből, ötödét toldja hozzá. (3Mózes 27:31.)

ממעשרו – …a saját tizedéből... – ולא ממעשר חברו – De nem a zsidó felebarátja tizedéből. – הפודה מעשר של חברו – Az, aki megváltja zsidó felebarátja [második] tizedét, ^[33] – אין מוסיף חמש – nem told hozzá egy ötödöt. – ומה היא גאלתו – És mi ­vég­re ez a megváltás? – יפדנו – Azért váltja meg, – כדי להתירו באכילה בכל מקום – hogy lehetővé tegye [annak] fogyasztását bár­mely helyen, – והמעות יעלה – és felviszi [a tized meg­vál­tá­sá­ért kapott] pénzt – ויאכל בירושלים – Jeruzsálembe, ahol elfogyasztja [az ezért a pénzért vásárolt élelmet], – כמו שכתוב – amint írva van: ^[34] – ונתת בכסף וגו' – „Akkor tedd pénzzé…”.

 

לא יבקר בין טוב לרע ולא ימירנו, ואם המר ימירנו והיה הוא ותמורתו יהיה קדש לא יגאל. (ויקרא כז, לג)

Ne válogassa meg jó-e, rossz-e, és ne cserélje el; ha pedig elcserélné, legyen az és amire kicserélte szent, nem váltható meg. (3Mózes 27:33.)

לא יבקר וגו' – Ne válogassa meg... – לפי שנאמר – Mivel írva van: ^[35] – וכל מבחר נדריכם – „És minden fogadalmaitok színe-javát [vigyétek Jeruzsálembe],” – יכול יהא בורר ומוציא את היפה – netán ki kellene válogatnia a legszebbeket, hogy azt vigye el, [és nem csupán csak fogni és elvinni minden tizedik állatot, amely kijön a karámból]? – תלמוד לומר – A Tóra ezért azt mondja [itt], hogy: – לא יבקר בין טוב לרע – „Ne válogassa meg jó-e, rossz-e…;” – בין תם בין בעל מום חלה עליו קדשה – szentség száll rá akkor is, ha ép, akkor is, ha hibás; – ולא שיקרב בעל מום – nem mintha fel lehetne ajánlani [áldozatként] hibásat, – אלא יאכל בתורת מעשר – ám a tized törvénye szerint fogyasztható, – ואסור לגזז ולעבד – s [imígyen] tilos megnyírni vagy dolgoztatni.