Szólj Áronhoz és mondd neki: Midőn meggyújtod a mécseseket,
a menóra előrésze felé világítson a hét
mécses. (4Mózes 8:2.)
...Midőn meggyújtod... Miért van egymás után a Menóra és a törzsfők [oltáravatásának] fejezete?
Mert amikor Áron látta, hogyan avatják fel
[az oltárt] a törzsfők, rosszul esett neki,
hogy sem ő, sem törzse nem volt a felavatók
között, ezért azt mondta neki az Örökkévaló:
a te feladatod fontosabb mint az övéké,
mert te fogod meggyújtani és tisztítani
a mécseseket.
Ez az ami szól a levitáknak: Huszonöt évestől felfelé
menjen be szolgálatot teljesíteni a találkozás
sátrának munkájában. (4Mózes 8:24.)
Ez az ami szól a levitáknak... Csak az évek száma teheti alkalmatlanná őket, de a testi
hibák nem [szemben a kohénokkal].
...Huszonöt évestől felfelé... Egy másik helyen pedig azt mondja: „harminc évestől felfelé”.
Hogy lehet ez? [Egy levita] 25 éves korában
kezdi tanulni a szolgálat törvényeit [a
Szentélyben], öt évig tanulja azt és harminc
évesen kezd dolgozni. Innen vezetjük le,
ha egy tanuló öt év alatt nem ér el jó eredményeket,
a későbbiekben sem lesz eredményes.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez Szináj sivatagában a
második évben, miután kivonultak Egyiptom
országából, az első hónapban, mondván: (4Mózes 9:1.)
...az első hónapban... A könyv eleje azonban Ijár havában
történt [a második hónapban]. Ebből vezetjük
le, hogy a Tórában leírt események nem mindig
kronológiai sorrendben követik egymást.
De miért nem kezdte a könyv ezzel a résszel?
Mert ez a rész szégyen Izraelnek, ugyanis
a negyven évnyi sivatagi tartózkodás alatt,
csupán ezt az egy peszáchi áldozatot hozták.
És szólt Mózes Hobábhoz, a midjanita Reuél, Mózes apósa
fiához: Mi elindulunk a hely felé, amelyről
az Örökkévaló ezt mondta: azt adom majd
nektek; gyere velünk és mi jót teszünk veled,
mert az Örökkévaló jót ígért Izraelnek.
(4Mózes 10:29.)
...Mi elindulunk a hely felé... rögtön, és három napon belül be is megyünk arra a földre.
Mert ennél az első utazásnál azért indultak,
hogy bemenjenek Izrael földjére, csak ezután
vétkeztek a „panaszkodók”. És miért veszi magát
Mózes a többiekhez? Mert még nem történt
meg felőle az ítélet [hogy nem mehet be]
és úgy gondolta, hogy ő is be fog menni.
Emlékszünk a halra, amelyet ingyen ettünk Egyiptomban,
az uborkára, a dinnyére, a póréhagymára,
a vöröshagymára és a fokhagymára. (4Mózes 11:5.)
...amelyet ingyen ettünk Egyiptomban... Ha azt mondod, hogy az egyiptomiak adtak nekik ingyen
halat, nemde az van írva: „szalmát nem adnak nektek”.
Ha szalmát nem adtak nekik ingyen, halat
talán ingyen adtak? Akkor miért van írva:
„ingyen”: mert „ingyen” volt a micváktól
[még nem volt rajtuk Isten parancsolatainak
járma].
És leszállt az Örökkévaló felhőoszlopban és megállt a
sátor ajtajánál és hívta Áront és Mirijámot
és kimentek ők ketten. (4Mózes 12:5.)
...felhőoszlopban... Egyedül jött. Mert Ő nem úgy viselkedik, mint egy hús-vér király, aki nagy
hadsereggel megy háborúzni, és kevés emberrel
békét kötni, az Örökkévaló szokása, hogy
egyedül megy háborúzni, ahogy írva van:
„Az Örökkévaló a háború ura”, és ha békét köt, akkor
megy nagy hadsereggel, ahogy írva van: „Isten szekere sok tízezernyi”.
...és kimentek ők ketten. Miért hívta ki és választotta el őket Mózestől? Mert egy ember jelenlétében
csak néhány érdemét említjük de mindet felsoroljuk,
amikor nincs jelen. Így találjuk Nóénál
is, amikor nem volt jelen, akkor: „Noé igaz,
feddhetetlen férfiú volt”, előtte pedig: „téged
láttalak igaznak színem előtt”. Egy másik magyarázat:
hogy Mózes ne halja Áron megrovását.
