Biblia:
Mindazt
a parancsolatot, amelyet én a mai napon
neked parancsolok, tartsátok meg, hogy megtegyétek,
azért, hogy éljetek és sokasodjatok, bemenjetek
és elfoglaljátok az országot, amelyről megesküdött
az Örökkévaló őseiteknek. (5Mózes 8:1.)
Rási:
Mindazt
a parancsolatot... [Az első magyarázat:] szó szerint. Egy ágádá pedig így magyarázza: [egész parancsolatot,
vagyis] ha elkezdtél egy micvát, fejezd
is be, mert csak annak a nevéhez fűződik
[a micvá], aki befejezi azt, ahogy írva
van: „József csontjait, melyeket Izrael
fiai hoztak fel Egyiptomból, Schemben temették
el.” (Józsuá 24:32.). Nemde Mózes egyedül foglalkozott
vele, hogy felhozza azokat?! De mivel ő
már nem tudta befejezni és Izrael fejezte
be, az ő nevükhöz fűződik.
Biblia:
És
leborultam az Örökkévaló színe előtt, mint
először, negyven nap és negyven éjjel; nem
ettem kenyeret és nem ittam vizet, minden
bűnötök miatt, amelyet elkövettetek, cselekedvén
azt, ami rossz az Örökkévaló szeme előtt,
hogy ingereljétek Őt. (5Mózes 9:18.)
Rási:
És
leborultam az Örökkévaló színe előtt, mint
először, negyven nap... Ahogy
írva van: „most felmegyek az Örökkévalóhoz,
talán engesztelést szerezhetek vétketekért.”
(2Mózes
32:30.). Abban a felmenetelben [másodszor]
negyven napig időztem ott, Áv hónap 29-én lett vége, mivel Támuz
18-án ment fel. Azon a napon [Áv
29-én Isten] megkegyelmezett Izraelnek,
és azt mondta Mózesnek: „Faragj ki magadnak
két kőtáblát...” (uo.
34:1.). Ezután még [harmadszor] negyven
napig volt fent, aminek a vége Jom Kipur napjára esett. Azon a napon örömmel
kegyelmezett meg Isten Izraelnek és azt
mondta Mózesnek: „Megbocsátottam szavad
szerint” (4Mózes
14:20.). Ezért lett ez a nap [Jom
Kipur] kijelölve a megbocsátás és könyörület
napjának. És honnan tudjuk, hogy [Isten]
teljesen kiengesztelődött? Mert írva van
a második tábla készítésének negyven napján:
„Én pedig álltam a hegyen, a korábbi napok
szerint” (5Mózes
10:10.). – [ebből az összehasonlításból
azt tanulhatjuk:] ahogy az elsőnél nem haragudott
[hiszen az még az aranyborjú készítése előtt
volt], a utolsónál sem haragudott. Innen
pedig azt tanulhatod: a középső [negyven
napos] időszakban viszont haragudott.
Biblia:
Abban
az időben mondta nekem az Örökkévaló: Faragj
ki magadnak két kőtáblát, olyanokat, mint
az elsők voltak, és jöjj fel hozzám a hegyre
és készíts magadnak egy ládát fából. (5Mózes 10:1.)
Rási:
...Faragj
ki... és csak azután ...készíts magadnak egy ládát fából. De
én először készítettem a ládát (uo.
3.), hiszen hova tenném a kőtáblákat, mikor
lejövök és a kezeimben lesznek? Ez nem az
a láda, amelyet Becálél készített, mivel
a Sátor építésével csak Jom Kipur után foglalkoztak. Mert csak
miután lejött [Mózes] a hegyről parancsolta
meg nekik, hogy építsék fel a Sátrat, és
Becálél előbb csinálta a Sátrat és csak
utána a ládát és a kellékeket. Ebből tehát
úgy tűnik, hogy ez egy másik láda volt.
Ez volt az a láda, ami velük volt a háborúkban
is, mert az amit Becálél csinált nem mehetett
ki a háborúba, de Éli idejében kivitték,
és emiatt büntetésből foglyul esett.
Biblia:
És
ha jól figyeltek parancsolataimra, amelyeket
ma parancsolok nektek, hogy szeressétek
az Örökkévalót, a ti Isteneteket és szolgáljátok
Őt egész szívetekkel és egész lelketekkel...
(5Mózes 11:13.)
Rási:
...és
szolgáljátok Őt egész szívetekkel... szívvel végzett szolgálattal,
vagyis az imával, mert az imát, szolgálatnak
nevezik, ahogy írva van: „A te Istened,
akit te állandóan szolgálsz” (Dániel 6:17.) Van-e [áldozati] szolgálat Babilóniában? Nem, hanem arra utalt, hogy [Dániel] imádkozott,
ahogy írva van: „Jeruzsálem felé nyitott
ablakai voltak felső szobájában [és háromszor
napjában leborult térdeire, és imádkozott]...”
(uo. 11.). Dávidnál is így olvashatjuk: „Álljon meg előtted imádságom
füstölőszer gyanánt” (Zsoltárok
141:2.).
...egész
szívetekkel és egész lelketekkel. Nemde már figyelmeztetett
erre (uo.
6:5.), de akkor az egyes embert figyelmeztette,
most pedig a közösséget.
Biblia:
Tanítsátok
ezekre gyermekeiteket, beszélve róluk, mikor
házadban ülsz, amikor az úton jársz és amikor
lefekszel és amikor felkelsz. (5Mózes 11:19.)
Rási:
...beszélve
róluk... Amikor a kisgyermek már tud beszélni, megtanítják neki:
„A Tóra, melyet Mózes parancsolt nekünk...”
(uo. 33:4.) mondatot, hogy így tanítsák meg beszélni. Innen mondják
[Bölcseink]: amikor a kisgyermek elkezd
beszélni, apja a szent nyelven szóljon hozzá
és tanítsa őt Tórára. Ha nem így tesz, az
olyan, mintha eltemetné őt, ahogy írva van:
„Tanítsátok ezekre gyermekeiteket, beszélve
róluk... [hogy sokasodjanak napjaitok és
gyermekeitek napjai]” (uo. 19–21.).
