Slách (4Mózes 13–15.)

13. fejezet

A kémek kiküldése

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2. Küldj el férfiakat, hogy kikémleljék Kánaán országát, amelyet én adok Izrael fiainak; egy-egy férfiút atyái törzse szerint küldjetek, mindegyik fejedelem közülük. 3. Mózes pedig elküldte őket Poron pusztájából az Örökkévaló parancsára: mindnyájan férfiak, Izrael fiainak fejei ők. 4. És ezek a neveik: Rúbén törzséből: Sámmúa, Zákkúr fia. 5. Simon törzséből: Sofot, Chóri fia. 6. Júda törzséből: Káleb, Jefune fia. 7. Isszáchár törzséből: Jigol, József fia. 8. Efraim törzséből: Hósea, Nún fia. 9. Benjámin törzséből: Pálti, Rofu fia. 10. Zebulun törzséből: Gádiél, Szódi fia. 11. József törzséből, Menasse törzséből: Gáddi, Szúszi fia. 12. Dán törzséből: Ámmiél, Gemálli fia. 13. Ásér törzséből: Szeszúr, Michoél fia. 14. Náftáli törzséből: Náchbi, Vofszi fia. 15. Gád törzséből: Geuél, Mochi fia. 16. Ezek a férfiak nevei, akiket elküldött Mózes, hogy kikémleljék az országot; és elnevezte Mózes Hóseát, Nún fiát, Józsuának. 17. Elküldte őket Mózes, hogy kémleljék ki Kánaán országát; és mondta nekik: Menjetek fel erre délnek és menjetek fel a hegyre. 18. Nézzétek meg az országot, milyen az, és a népet, mely rajta lakik, vajon erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok? 19. És milyen az ország, melyben az lakik, vajon jó-e vagy rossz? És milyenek a városok, amelyekben az lakik, vajon táborokban-e vagy várakban? 20. És milyen a föld, vajon kövér-e vagy sovány, van-e rajta fa vagy nincs? Ti legyetek erősek és vegyetek az ország gyümölcséből. Az idő pedig a szőlőérés ideje volt.

21. És fölmentek és kikémlelték az országot Cin pusztájától Rechóvig, Chámosz mentén. 22. Fölmentek délnek és elérkeztek Hebrónig; ott voltak pedig Áchimon, Sésáj és Tálmáj, Ánok szülöttei; Hebrón pedig hét évvel előbb épült, mint az egyiptomi Cóán. 23. Elérkeztek Eskól völgyéig és ott levágtak egy szőlővenyigét és egy szőlőfürtöt, és vitték azt ketten a póznán; meg a gránátalmákból és a fügékből. 24. Azt a helyet elnevezték Eskól völgyének, a szőlőfürt miatt, melyet Izrael fiai onnan levágtak.

 

A kémek jelentése

25. És visszatértek az ország kikémleléséből negyven nap múltán. 26. Elmentek és elérkeztek Mózeshez és Áronhoz, meg Izrael fiai egész községéhez, Poron pusztájába, Kádesig; és feleletet hoztak nekik, meg az egész községnek, és megmutatták nekik az ország gyümölcsét. 27. Elbeszélték neki és mondták: Bementünk az országba, ahova küldtél bennünket; és valóban tejjel-mézzel folyó az, ez meg a gyümölcse. 28. Csakhogy hatalmas a nép, mely az országban lakik, a városok erősítettek, igen nagyok és Ánok szülötteit is láttuk ott. 29. Amálék lakik a déli földön, a Chitti, Jevúszi és Emóri a hegységen lakik a Kánaáni pedig lakik a tengernél és a Jordán partján. 30. És Káleb csitította a Mózes ellen (háborgó) népet és mondta: Fölmegyünk bizony és elfoglaljuk azt, mert bírni fogunk vele. 31. De a férfiak, kik vele együtt fölmentek, mondták: Mi nem mehetünk fel azok a nép ellen, mert erősebb az nálunk. 32. Így terjesztették rossz hírét az országnak, melyet kikémleltek, Izrael fiai előtt mondván: Az ország, melyen átvonultunk, hogy kikémleljük, olyan ország, mely fölemészti lakóit és az egész nép, melyet benne láttunk, szálas emberek. 33. Ott láttuk az óriásokat, Ánok fiait az óriások közül; olyanok voltunk szemeinkben, mint a sáskák és olyanok voltunk az ő szemeikben is.

 

14. fejezet

Vakrémület, siránkozás és lázadás

1. Erre az egész község fölemelte és hallatta szavát, és sírt a nép azon az éjjelen. 2. És zúgolódtak Mózes és Áron ellen Izrael minden fiai, és szólt hozzájuk az egész község: Vajha meghaltunk volna Egyiptom országában, vagy-e pusztában haltunk volna már meg! 3. Miért is visz bennünket az Örökkévaló ebbe az országba, hogy elessünk kard által? Feleségeink és gyermekeink martalékká lesznek; nemde jobb számunkra, visszatérünk Egyiptomba. 4. És mondták egymásnak: Szerezzünk vezért és térjünk vissza Egyiptomba! 5. És Mózes meg Áron arcra borultak Izrael fiai községének egész gyülekezete előtt. 6. Józsua, Nún fia pedig és Káleb, Jefune fia azok közül, akik kikémlelték az országot, megszaggatták ruháikat. 7. És szóltak Izrael fiai egész községéhez, mondván: Az ország, melyen átvonultunk, hogy kikémleljük azt, az – az ország nagyon, nagyon jó. 8. Ha kedvet lel az Örökkévaló bennünk, akkor elvisz bennünket ebbe az országba és nekünk adja azt; oly országot, mely tejjel-mézzel folyó. 9. Csak az Örökkévaló ellen ne lázadjatok fel, és ne féljetek az ország népétől, mert a mi kenyerünk; ők eltávozott az árnyékuk tőlük, velünk pedig van az Örökkévaló, ne féljetek tőlük! 10. De az egész község mondta, hogy megkövezik őket kövekkel; az Örökkévaló dicsősége pedig megjelent a gyülekezés sátorában Izrael minden fiainak.

 

Isten haragja és Mózes könyörgő imája

11. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Meddig fog engem megvetni ez a nép, és meddig nem hisznek még bennem mindazok a jelek mellett, melyeket közepette műveltem? 12. Megverem halálvésszel és elpusztítom; téged pedig teszlek nagyobb és hatalmasabb nemzetté nálánál. 13. Mózes pedig mondta az Örökkévalónak. De meghallják az egyiptomiak, – mert erőddel hoz­tad fel ezt a népet az ő közepükből- 14. és azt mondják ez ország lakóinak, akik hallották, hogy 'Te az Örökkévaló vagy a nép köze­pette, aki szemtől szembe jelentél meg, Te Örökké­való és felhőd áll fölöttük és felhőoszlopban jársz előttük nappal és tűzoszlopban éjjel; 15. ha megölöd a népet, mint egy embert, akkor szólnak a nemzetek, melyek hallották híredet, mondván: 16. Mert nem bírta az Örökkévaló elvinni ezt a népet az országba, melyről megesküdött nekik, azért mészárolta le őket a pusztában. 17. És most hadd nyilvánuljon nagynak az Úr hatalma, amint szóltál, mondván: 18. Az Örökkévaló hosszantűrő, bőkegyelmű, megbocsát bűnt és elpártolást, de büntetlenül nem hagy; megbünteti az atyák bűnét a gyermekekben, harmadíziglen és negyedíziglen. 19. Bocsásd meg, kérlek, e nép bűnét, szereteted nagysága szerint, amint megbocsátottál e népnek Egyiptomból egész eddig. 20. És mondta az Örökkévaló: Megbocsátottam szavad szerint! 21. Ámde, amilyen igaz, hogy élek és tele van az Örökkévaló dicsőségével az egész föld. 22. bizony, mind a férfiak, akik látták dicsőségemet és jeleimet, melyeket műveltem Egyiptom­ban és a pusztában, de megkísértettek immár tízszer és nem hallgattak szavamra, 23. nem fogják látni az országot, melyről megesküdtem őseiknek; mindazok, kik engem megvetnek, nem fogják azt látni. 24. Szolgámat Kálebet azonban, jutalmául annak, hogy más szellem volt vele és teljesen járt utánam, őt elviszem az országba, ahova elérkezett és mag­zata vegye birtokba azt. 25. Az Amáléki és Kanaáni a völgyben lakik. Holnap forduljatok és vonuljatok a pusztába, a nádastenger felé.

 

A nép megbüntetése

26. És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván: 27. Meddig tűrjem e gonosz községnek, hogy zúgolódnak ellenem? Izrael fiainak zúgolódását, mellyel zúgolódnak ellenem, hallottam. 28. Mondd nekik: Amilyen igaz, hogy élek, úgy­mond az Örökkévaló, bizony, amint szóltatok füleim hallatára, így cselekszem veletek! 29. Ebben a pusztában hulljanak el hulláitok, és pedig mind a megszámláltjaitok, teljes számotok szerint, húsz évestől fölfelé, akik zúgolódtatok ellenem. 30. Bizony nem mentek be az országba, amelyre nézve fölemeltem kezemet, hogy ott lakoz­tatlak benneteket csak Káleb, Jefune fia és Józsua, Nún fia. 31. Gyermekeiteket azonban, akikről azt mondtátok, martalékká lesznek, azokat beviszem, hogy megismerjék az országot; melyet ti megvetettetek. 32. A ti hulláitok pedig elhullanak ebben a pusztában. 33. Fiaitok pedig barangoljanak a pusztában negyven évig és viseljék paráznaságtok (büntetését), míg végük lesz hulláitoknak a pusztában. 34. A napok száma szerint, amíg kikémleltétek az országot negyven nap, egy-egy napért egy-egy évre, viseljétek bűneiteket negyven évig, hogy meg­ismerjétek az én elfordulásomat. 35. Én az Örökkévaló szóltam, valóban azt cselekszem ez egész gonosz községgel, mely össze­gyűlik ellenem; ebben a pusztában legyen végük és itt haljanak meg. 36. A férfiak pedig, akiket Mózes elküldött, hogy kikémleljék az országot és akik visszatérve zúgolódásra keltették az egész községet, rossz hírt terjeszt­vén az országról, 37. meghaltak azon a férfiak, az ország rossz hírének terjesztői, a csapás által az Örökkévaló színe előtt. 38. Józsua azonban, Nún fia és Káleb, Jefune fia életben maradtak azok a férfiak közül, akik elmentek, hogy kikémleljék az országot. 39. És Mózes elmondta a szavakat Izrael min­den fiainak, és a nép nagyon gyászolt. 40. Fölkeltek kora reggel és fölmentek a hegy tetejére, mondván: Íme, itt vagyunk, hogy fölmenjünk arra a helyre, melyet az Örökkévaló mondott, mert vétkeztünk. 41. Mózes pedig mondta: Miért hágjátok át az Örökkévaló parancsát? Az bizony nem fog sikerülni. 42. Ne menjetek fel, mert az Örökkévaló nincs köztetek, hogy vereséget ne szenvedjetek ellenségeitek előtt. 43. Mert az Amáléki és a Kanaáni vannak ott előttetek és elestek kard által; mivelhogy eltértetek az Örökkévalótól, nem is lesz az Örökkévaló veletek. 44. De ők merészkedtek felmenni a hegy tete­jére, az Örökkévaló szövetségének ládája azonban, meg Mózes nem mozdultak a táborból. 45. Erre lejött az Amáléki és a Kanaáni, aki azon a hegyen lakott, megverték és szétverték őket Chormoig.

 

15. fejezet

Étel- és italáldozatok

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2. Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Ha bementek lakóhelyeitek országába, melyet én nek­tek adok, 3. és készítetek tűzáldozatot az Örökkévalónak, égőáldozatot vagy vágóáldozatot, elkülönítve fogada­lom vagy önkéntes adomány gyanánt vagy ün­nepeiteken, hogy készítsetek kellemes illatot az Örökkévalónak, a marhából vagy a juhokból: 4. Akkor hozzon, aki hozza az ő áldozatát az Örökkévalónak, ételáldozat gyanánt egy tized lánglisztet, elegyítve egy negyed hin olajjal; 5. és bort italáldozatul, egy negyed hint mu­tass be az égőáldozatnál, vagy a vágóáldozatnál, egy juhhoz. 6. Vagy a koshoz készíts ételáldozat gyanánt két tized lánglisztet, elegyítve egy harmad hin olajjal; 7. És bort italáldozatul egy harmad hint; így hozzál kellemes illatul az Örökkévalónak.

8. És ha készítesz fiatal tulkot égőáldozatul vagy vágóáldozatul, elkülönítve fogadalom gyanánt, vagy békeáldozatot az Örökkévalónak: 9. Akkor hozzon a fiatal tulok mellett ételáldozat gyanánt háromtized lánglisztet, elegyítve egy fél hin olajjal; 10. és bort hozzál italáldozatul egy fél hint, kellemes illatú tűzáldozat az Örökkévalónak. 11. Így készítsenek egy ökörhöz vagy egy koshoz vagy egy bárányhoz, a juhokból vagy a kecskékből. 12. A szám szerint, amit készítetek, aszerint készítsetek mindegyikhez, számuk szerint. 13. Minden bennszülött így készítse el ezeket, hogy hozzon kellemes illatú tűzáldozatot az Örök­kévalónak. 14. És ha tartózkodik nálatok idegen, vagy aki közöttetek van nemzedékeiteknél és hoz kellemes illatú tűzáldozatot az Örökkévalónak, amint ti teszitek, úgy tegyen ő is. 15. Gyülekezet! egy törvény legyen nektek és az idegennek, ki tartózkodik (nálatok); örök törvény nemzedékeiteknek: mint ti, olyan legyen az idegen az Örökkévaló színe előtt. 16. Egy tan és egy rendelet legyen nektek és az idegennek, aki nálatok tartózkodik.

 

A chálá

17. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 18. Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Mikor bementek az országba, melybe én viszlek benne­teket, 19. akkor legyen, ha esztek a föld kenyeréből, adjatok ajándékot az Örökkévalónak. 20. Tésztátok elsejéből pogácsát adjatok ajándékul; mint a szérű ajándékát, úgy adjátok azt. 21. Tésztátok elsejéből adjatok ajándékot az Örökkévalónak, nemzedékeiteken át.

 

Vétekáldozat nemszándékos vétekért

22. Ha pedig tévedtek és nem teszitek meg mind ezeket a parancsolatokat, melyeket kijelentett az Örökkévaló Mózesnek, 23. mindazt, amit parancsolt az Örökkévaló nektek Mózes által, ama naptól kezdve, midőn parancsolta az Örökkévaló és azontúl nemzedékeiteken át; 24. és lesz, ha a község szemei elől (rejtve lévén) történt tévedésből, akkor hozzon az egész község egy fiatal tulkot égőáldozat gyanánt kellemes illatul az Örökkévalónak és ételáldozatát meg italáldozatát a rendelet szerint; és egy kecskebakot vétekáldozatnak. 25. És szerezzen engesztelést a pap Izrael fiai egész községéért és bocsánatot nyernek; mert tévedés az, ők pedig elhozták áldozatukat, tűzáldozatul az Örökkévalónak és vétekáldozatukat az Örökkévaló színe elé tévedésük miatt. 26. És bocsánatot nyer Izrael fiainak egész községe és az idegen, aki közöttük tartózkodik, mert az egész népnél tévedésből történt.

27. Ha pedig egy személy vétkezik tévedésből, akkor hozzon egy egyéves kecskét vétekáldozatnak. 28. És szerezzen engesztelést a pap a megtévedt személyért, minthogy tévedésből vétkezett az Örökkévaló színe előtt; engesztelést szerezzen érte és bocsánatot nyer az. 29. A bennszülöttek Izrael fiai közül és az idegennek, aki közöttük tartózkodik, egy törvény legyen nálatok a tévedésből cselekvőnek 30. Az a személy azonban, aki fölemelt kézzel cselekszik a bennszülött és az idegen közül, az Örökkévalót káromolja, irtassék ki az a személy népe köréből. 31. Mert Örökkévaló szavát megvette és parancsolatát megszegte, irtassék ki az a személy; bűne van rajta.

32. Midőn Izrael fiai a pusztában voltak, találtak egy férfiút, aki fát szedegetett szombat napján. 33. És elvitték őt, akik találták fát szedegetni, Mózeshez és Áronhoz és az egész községhez. 34. És őrizet alá helyezték, mert nem volt eldöntve, mi történjék vele. 35. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Ölessék meg a férfiú; kövezze meg az egész község kö­vekkel a táboron kívül. 36. És kivezette őt az egész község a táboron kívülre, megkövezték kövekkel, és meghalt; amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

 

Cicisz

37. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: ­38. Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik, hogy készítsenek maguknak rojtot ruháik szögleteire nem­zedékeiken át; és tegyenek a szöglet rojtjára kék bíbor zsinórt. 39. És legyen nektek rojt gyanánt, hogy lás­sátok azt és megemlékezzetek az Örökkévaló min­den parancsairól és megtegyétek azokat, hogy el ne térjetek szívetek és szemeitek után melyek után paráználkodva járnátok; 40. hogy megemlékezzetek és megtegyétek minden parancsolataimat és szentek legyetek a ti Isteneteknek. 41. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából, hogy legyek nektek Istenetek; én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.