Mátot (4Mózes 30:2–32:42.)

30. fejezet

A fogadalmak szentsége

2. És szólt Mózes Izrael fiai törzseinek fejeihez, mondván: Ez az, amit parancsolt az Örökkévaló: 3. Ha valaki fogadalmat tesz az Örökkévalónak, vagy esküt tesz, hogy megkösse magát megszorítással, meg ne szegje szavát; mind aszerint amint kijön szájából, cselekedjék.

A hajadon fogadalmai

4. És ha nő tesz fogadalmat az Örökkévalónak vagy megköti magát megszorítással az atyja házában, hajadon korában, 5. és meghallja az atyja az ő fogadalmát vagy megszorítását, amellyel megkötötte magát, és hallgat az atyja, akkor fönnállnak minden fogadalmai, és minden megszorítás, amellyel megkötötte magát fenn fog állni. 6. Ha azonban megtiltja az atyja neki, amely napon meghallja, minden fogadalmai és megszorításai, melyekkel megkötötte magát, nem állnak fenn; az Örökkévaló pedig megbocsát neki, mert az atyja megtiltotta neki.

Férjes nő esete, aki férjhezmenetele előtt tett fogadalmat

7. Ha pedig férjhez megy és fogadalmai rajta vannak, vagy ajkainak kijelentése, amellyel megkötötte magát, 8. és meghallja a férje, amely napon meghallja és hallgat, akkor fennállnak fogadalmai, és megszorításai, melyekkel megkötötte magát, fönn fognak állni. 9. Ha azonban, amely napon meghallja a férje, megtiltja neki, akkor megsemmisíti fogadalmát, mely rajta van, vagy ajkai kijelentését, mellyel megkötötte magát, az Örökkévaló pedig megbocsát neki.

Özvegy, vagy elvált asszony fogadalmai

10. Az özvegy és elvált asszony fogadalma, mindaz, amivel megkötötte magát, fönnáll ránézve. 11. Ha pedig férje házában tett fogadalmat, vagy kötötte meg magát megszorítással eskü által, 12. és meghallja a férje, de hallgat, nem tiltja meg neki, akkor fennállnak minden fogadalmai, és minden megszorítás, amellyel megkötötte magát, fenn fog állni. 13. Ha azonban megsemmisíti azokat férje, amely napon meghallja, minden kijelentése ajkainak, akár fogadalmai, akár önmagának megszorításai, nem fog fennállni; férje megsemmisítette azokat és az Örökkévaló megbocsát neki. 14. Minden fogadalmat és minden megszorító esküt, mely önmaga sanyargatására való, férje erősít meg és férje semmisít meg. 15. Ha pedig hallgat a férje napról-napra, akkor megerősítette minden fogadalmait, vagy minden megszorításait, melyek rajta vannak; megerősítette azokat, mert hallgatott, amely napon meghallotta. 16. Ha pedig megsemmisíti azokat, miután hallotta, akkor viselje annak bűnét. 17. Ezek a törvények, melyeket az Örökkévaló parancsolt Mózesnek férj és felesége között, atya és leánya között, hajadon korában, atyjának házában.

31. fejezet

Háború a midjániták ellen

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2. Állj bosszút Izrael fiaiért a midjánitákon, azután el fogsz takaríttatni népedhez. 3. És Mózes szólt a néphez, mondván: Fegyverezzetek fel közületek férfiakat a had számára, hogy legyenek Midján ellen, hogy bosszút álljanak az Örökkévalóért Midjánon. 4. Ezret egy törzsből, ezret egy törzsből, Izrael minden törzseiből, küldjetek a hadba.

A bűntető hadjárat

5. És átszolgáltattak Izrael ezrei közül ezret törzsenként; tizenkét ezret fölfegyverkezve a had számára. 6. És elküldte őket Mózes, ezret törzsenként a hadba, őket és Pinchoszt, Eleázár, a papnak fiát a hadba, és a szent edények, meg a riadásra való trombiták a kezében voltak. 7. És hadba mentek Midján ellen, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek, és megöltek minden férfiszemélyt. 8. Midján királyait is megölték, az ő megöltjeiken kívül: Evit, Rekemet, Cúrt és Revát, Midján őt királyát; és Bileámot, Beór fiát megölték karddal. 9. És foglyul ejtették Izrael fiai Midján asszonyait, meg gyermekeiket; minden barmukat pedig és minden nyájukat és minden vagyonukat zsákmányul ejtették. 10. Minden városaikat lakhelyeik szerint és minden váraikat elégettek tűzzel. 11. És elvitték mind a zsákmányt és mind a prédát emberből és baromból. 12. Elvitték Mózeshez és Eleázárhoz, a paphoz, meg Izrael fiai egész községéhez, a foglyokat, a prédát és a zsákmányt a táborba Móáb síkságaira, melyek a Jordán mellett vannak, Jerichónál.

13. És kimentek Mózes, Eleázár, a pap és a község minden fejedelmei eléjük a táboron kívülre. 14. És haragudott Mózes a hadsereg vezéreire, az ezrek tisztjeire, a százak tisztjeire, akik megjöttek a hadjáratból, 15. és mondta nekik Mózes: Életben hagytatok minden nőszemélyt? 16. Íme, ők voltak (okai) Izrael fiainál Bileám szavára, hogy hűtlenséget kövessenek el az Örökkévaló ellen a Peór dolgában, és csapás volt az Örökkévaló községében. 17. Azért most öljetek meg minden férfiszemélyt a gyermekek között és minden nőt, aki férfit megismert, öljetek meg. 18. És minden gyermeket a nők között, aki nem ismert férfit, hagyjatok életben magatoknak.

A harcosok megtisztulása

19. Ti pedig táborozzatok a táboron kívül hét napig; mindaz, aki megöl valakit és mindaz, aki megérint megöltet, tisztítsátok meg magatoknak a harmadik napon és a hetedik napon, ti és foglyaitok. 20. És minden ruhát, minden bőredényt és minden kecskeszőrből készítettet, meg minden faedényt tisztítsatok meg magatoknak.

21. És mondta Eleázár, a pap a hadsereg férfiaknak, akik elmentek a háborúba: Ez a tannak törvénye, melyet parancsolt az Örökkévaló Mózesnek: 22. Bizony aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, ónt és ólmot, 23. minden tárgyat, mely tűzbe jöhet, vigyetek át a tűzön és tiszta lesz, csakhogy tisztító vízzel tisztíttassék meg; mindazt pedig, ami tűzbe nem jöhet, vigyétek át a vízen. 24. És mossátok meg ruháitokat a hetedik napon és tiszták lesztek; azután bejöhettek a táborba.

A zsákmány elosztása

25. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 26. Vedd fel az elfogott prédának összegét, emberből és állatból; te meg Eleázár, a pap és a község atyai házainak fejei; 27. és felezd el a prédát a harcosok között, kik kivonultak a hadba és az egész község között; 28. és vegyél adó gyanánt az Örökkévalónak a harcosoktól, akik kivonultak a hadba, egy személyt ötszázból: az emberből, a marhából, a szamarakból és juhokból; 29. fele részükből vegyétek, és add Eleázárnak a papnak az Örökkévaló ajándéka gyanánt. 30. Izrael fiainak fele részéből pedig vegyél egyet, kifogva ötvenből, az emberből, a marhából, a szamarakból és add azt a levitáknak, kik őrzik az Örökkévaló hajlékának őrizetét. 31. És cselekedett Mózes, meg Eleázár, a pap, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek. 32. És volt a préda a zsákmányon felül, melyet a had népe ejtett: juh: hatszázhetven-ötezer; 33. marha: hetvenkétezer; 34. szamár: hatvanegyezer; 35. emberi lélek nőkből, akik nem ismertek férfit, mind a lélek harminchétezer. 36. Volt pedig a fele, azok része, akik a hadba vonultak, a juhok száma: háromszázharminc-hétezer és ötszáz. 37. És volt az adó az Örökkévalónak a juhokból: hatszázhetvenöt. 38. A marha pedig volt harminchatezer, és adójuk az Örökkévalónak: hetvenkettő. 39. A szamarak pedig: harmincezer és ötszáz; és adójuk az Örökkévalónak: hatvanegy. 40. Emberi lélek: tizenhatezer, és adójuk az Örökkévalónak: harminckét lélek. 41. És átadta Mózes az Örökkévaló ajándékának adóját Eleázárnak, a papnak, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek. 42. És Izrael fiainak fele részéből, melyet elvett Mózes a férfiaktól, kik a hadban voltak- 43. volt pedig a községnek fele része a juhokból; háromszázharminc-hétezer és ötszáz; 44. marha: harminchatezer; 45. a szamarak pedig harmincezer és ötszáz; 46. emberi lélek: tizenhatezer. 47. És elvette Mózes Izrael fiainak a fele részéből, amit kifogtak, egyet ötvenből, emberből és baromból, és átadta azokat a levitáknak, kik őrzik az Örökkévaló hajlékának őrizetét, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

48. Ekkor odaléptek Mózeshez a sereg ezreinek vezérei, az ezrek tisztjei és a százak tisztjei, 49. és mondták Mózesnek: Szolgáid fölvették a harcosok összegét, kik kezünk alatt voltak és nem hiányzik közülük senki sem; 50. azért elhoztuk az Örökkévaló áldozatát, kiki amit talált: arany edényt, lábkötőt, karperecet, gyűrűt, fülbevalót és karikát, hogy engesztelést szerezzünk lelkeinkért az Örökkévaló színe előtt. 51. És elvette Mózes, meg Eleázár, a pap az aranyat tőlük, mindenféle műtárgyat. 52. Volt pedig az ajándék minden aranya melyet fölajánlottak az Örökkévalónak: tizenhat-ezerhétszáz és ötven sékel, az ezrek tisztjeitől és a százak tisztjeitől. 53. A sereg férfiai pedig, zsákmányolt kiki a maga számára. 54. És elvette Mózes meg Eleázár, a pap az aranyat az ezrek és százak tisztjeitől és bevitték azt a gyülekezés sátorába, emlékül Izrael fiainak az Örökkévaló színe előtt.

32. fejezet

A törzsek amelyek Transjordániában maradtak

1. Sok nyája volt Rúbén és Gád fiainak, nagyon számos; és látták Jázér földjét, meg Gileád földjét, hogy íme, a hely nyájnak való hely. 2. Elmentek tehát Gád fiai és Rúbén fiai és szóltak Mózeshez, meg Eleázárhoz, a paphoz és a község fejedelmeihez, mondván: 3. Átorosz, Divón, Jázér, Nimró, Chesbón és Elolé, Szevom, Nevó és Beón, 4. az ország, melyet levert az Örökkévaló Izrael községe előtt, nyájnak való föld, szolgáidnak pedig van nyája. 5. És mondták: Ha kegyet találtunk szemeidben, adassék ez az ország szolgáidnak örökségül, ne vigyél át bennünket a Jordánon.

6. És mondta Mózes Gád fiainak és Rúbén fiainak: Vajon testvéreitek menjenek-e a háborúba, ti pedig itt maradjatok? 7. És miért térítenétek el Izrael fiainak szívét, hogy át ne vonuljanak az országba, melyet nekik adott az Örökkévaló. 8. Így cselekedtek atyáitok, mikor elküldtem őket Kádes-Bárneából, hogy megnézzék az országot. 9. Fölmentek Eskól völgyéig, megnézték az országot és eltérítették Izrael fiai szívét, hogy ne menjenek be az országba, melyet nekik adott az Örökkévaló. 10. És fölgerjedt az Örökkévaló haragja azon a napon és megesküdött, mondván: 11. Bizony nem fogják látni a férfiak, kik feljöttek Egyiptomból, húsz évestől fölfelé, azt a földet, melyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mert nem jártak teljesen utánam; 12. kivéve Kálebet, Jefune fiát, a Kenizzit és Józsuát, Nún fiát, mert ők jártak teljesen az Örökkévaló után. 13. És fölgerjedt az Örökkévaló haragja Izrael ellen és vándoroltatta őket a pusztában negyven évig, míg kipusztult az egész nemzedék, mely cselekedte azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben. 14. És íme föltámadtok ti atyáitok helyett, vétkes emberek fajzata, hogy növeljétek még az Örökkévaló haragjának fölgerjedését Izrael ellen; 15. mert eltértek tőle, tovább otthagyta őket a pusztában, és így elveszítitek ezt az egész népet.

16. És odaléptek hozzá és mondták: Juhaklokat akarunk építeni nyájainknak és városokat gyermekeinknek. 17. mi pedig fölfegyverkeztünk sietve Izrael fiai előtt, amíg el nem vittük őket helyükre; gyermekeink azonban maradjanak a megerősített városokban az ország lakosai miatt. 18. Nem térünk vissza házainkba, míg ki nem vette Izrael fiai közül mindenki az ő birtokát. 19. Mert mi nem kapunk birtokot velük a Jordánon túl, miután kijutott nekünk birtokunk a Jordánon innen, kelet felé.

20. És mondta nekik Mózes: Ha megteszitek ezt a dolgot, ha kivonultok fölfegyverkezve az Örökkévaló előtt háborúba, 21. és átvonul közületek minden fegyveres a Jordánon az Örökkévaló előtt, amíg elűzi az ő ellenségeit maga elől. 22. és meg lesz hódítva az ország az Örökkévaló előtt, és azután tértek vissza, akkor fel lesztek mentve az Örökkévaló és Izrael által; ez az ország pedig legyen nektek örökségetek az Örökkévaló színe előtt. 23. Ha azonban nem tesztek így, íme vétkeztek az Örökkévaló ellen és ismerjétek meg vétkeiteket, mely utol fog érni benneteket. 24. Építsetek magatoknak városokat gyermekeiteknek és aklokat juhaitoknak, de ami kijön szátokból azt tegyétek meg.

25. És szóltak Gád fiai, meg Rúben fiai Mózeshez, mondván: Szolgáid cselekedni fognak, amint uram parancsolja. 26. Gyermekeink, feleségeink, nyájaink és minden barmunk maradjon ott Gileád városaiban; 27. szolgáid pedig átvonulnak, minden hadba való fegyveres, az Örökkévaló előtt, a háborúba, amint uram szólt.

28. És Mózes parancsot adott rájuk nézve Eleázárnak, a papnak és Józsuának, Nún fiának, meg a törzsek atyai házai fejeinek Izrael fiai között. 29. És mondta nekik Mózes: Ha átvonulnak Gád fiai és Rúbén fiai veletek a Jordánon, minden fegyveres a háborúba az Örökkévaló előtt, hogy meg lesz hódítva az ország előttetek, akkor adjátok nekik Gileád országát örökségül; 30. ha azonban nem vonulnak át fegyveresen veletek, akkor kapjanak örökséget köztetek Kánaán országában.

31. Erre feleltek Gád fiai és Rúbén fiai, mondván: Amint az Örökkévaló szólt szolgáidhoz úgy fogunk cselekedni. 32. Mi átvonulunk fegyveresen az Örökkévaló előtt Kánaán országába, hogy legyen nekünk örök birtokunk a Jordánon innen.

33. És Mózes nekik adta, Gád fiainak, Rúbén fiainak és Menassé, József fia féltörzsének, Szichón, az Emóri király birodalmát; és Óg, Boson királya birodalmát; az országot városai szerint, a határokkal együtt, az ország városait köröskörül. 34. És felépítették Gád fiai Divónt, Atorószt és Árórét; 35. Átrósz-Sofont, Jázért és Jogbehot; 36. Bész-Nimrot és Bész-Horont, megerősített városokat és juhlakokat. 37. Rúbén fiai pedig felépítették Chesbónt és Elolét, meg Kirjoszimot; 38. Nevót, Baál-Meónt, átváltoztatván a neveket és Szivmot; és elnevezték nevekkel a városokat, melyeket építettek. 39. És elmentek Mochir, Menassé fiának fiai Gileádba és elfoglalták azt; és elűzte az Emórit, aki benne volt. 40. És Mózes adta Gileádot Mochirnak, Menasse fiának és az lakott benne. 41. Joir, Menasse fia pedig elment és elfoglalta annak falvait és elnevezte azokat Joir falvainak. 42. Novách elment és elfoglalta Kenaszot, meg leány-városait, és elnevezte Nóváchnak az ő nevéről.