Mászé (4Mózes 33–36.)

33. fejezet

Az állomások Egyiptomból a Jordánig

1. Ezek Izrael fiainak vonulásai, akik kivonultak Egyiptom országából seregeik szerint, Mózes és Áron által. 2. Mózes pedig felírta kiindulásaikat vonulásaik szerint az Örökkévaló parancsára; és ezek az ő vonulásaik kiindulásaik szerint. 3. Elvonultak Rámszeszből az első hónapban, az első hónap tizenötödik napján; a peszách után való napon vonultak ki Izrael fiai fölemelt kézzel, egész Egyiptom szeme láttára. 4. Az egyiptomiak pedig eltemették azokat, akiket sújtott az Örökkévaló közöttük, minden elsőszülöttet; és az ő isteneiken is végzett az Örökkévaló ítéletet. 5. És elvonultak Izrael fiai Rémszeszből és táboroztak Szukkószban. 6. Elvonultak Szukkószból és táboroztak Észomban, amely a puszta szélén van. 7. Elvonultak Észomból és visszatértek Piháchirosz felé, mely Baál-Cefón előtt van, és táboroztak Migdól előtt. 8. Elvonultak Pi-háchirószból és átmentek a tengeren a pusztába; mentek pedig három napi úton Észom pusztájában és táboroztak Móroban. 9. Elvonultak Móroból és elérkeztek Élimbe; Élimben pedig volt tizenkét vízforrás és hetven pálma és táboroztak ott. 10. Elvonultak Élimből és táboroztak a nádastengernél. 11. Elvonultak a nádastengertől és táboroztak Szín pusztájában. 12. Elvonultak Szín pusztájából és elérkeztek Dofkoba. 13. Elvonultak Dofkóból és táboroztak Olúsban. 14. Elvonultak Olúsból és táboroztak Refidimben; ott pedig nem volt vize a népnek, hogy igyék. 15. Elvonultak Refidimből és táboroztak Szináj pusztájában. 16. Elvonultak Szináj pusztájából és táboroztak Kiverósz-háttaávóban. 17. Elvonultak Kiverosz-háttaávóból és táboroztak Chácéroszban. 18. Elvonultak Chácéroszból és táboroztak Riszmóban. 19. Elvonultak Riszmoból és táboroztak Rimmón-Perecben. 20. Elvonultak Rimmón Perecből és táboroztak Livnoban. 21. Elvonultak Livnoból és táboroztak Risszoban. 22. Elvonultak Risszoból és táboroztak Kehéloszoban. 23. Elvonultak Kehéloszoból és táboroztak Hár-Seferben. 24. Elvonultak Hár-Seferből és táboroztak Chárodóban. 25. Elvonultak Chárodóból és táboroztak Mákhélószban. 26. Elvonultak Mákhélószból és táboroztak Táchászban. 27. Elvonultak Táchászból és táboroztak Teráchban. 28. Elvonultak Teráchból és táboroztak Miszkoban. 29. Elvonultak Miszkoból és táboroztak Chásmóniában. 30. Elvonultak Chásmóniából és táboroztak Mószéroszban. 31. Elvonultak Mószéroszból és táboroztak Bené-Jaákonban. 32. Elvonultak Bené-Jaákonból és táboroztak Chór-Hagidgodban. 33. Elvonultak Chór-Hagidgodból és táboroztak Jotvoszóban. 34. Elvonultak Jotvoszóból és táboroztak Ávróniában. 35. Elvonultak Ávrónából és táboroztak Ecjón-Geverben. 36. Elvonultak Ecjón-Geverből és táboroztak Cin pusztájában, az Kádes. 37. Elvonultak Kádesből és táboroztak a Hór hegyén, Edóm országának szélén. 38. És fölment Áron, a pap Hór hegyére az Örökkévaló parancsára és meghalt ott a negyvenedik évben, hogy kivonultak Izrael fiai Egyiptom országából, az ötödik hónapban, a hónap elsején. 39. Áron pedig százhuszonhárom éves volt, amikor meghalt a Hór hegyén. 40. És meghallotta a Kánaáni, Árod királya, aki délfelől lakott Kánaán országában, hogy odaérkeztek Izrael fiai. 41. És elvonultak Hór hegyétől és táboroztak Cálmóniában. 42. Elvonultak Cálmóniából és táboroztak Púnónban. 43. Elvonultak Púnónból és táboroztak Óvoszban. 44. Elvonultak Óvoszból és táboroztak Ijjéhaávorimban, Móáb határán. 45. Elvonultak Ijjimből és táboroztak Divón-Gádban. 46. Elvonultak Divon-Gádból és táboroztak Álmón-Divloszojmában. 47. Elvonultak Álmón-Divloszojmából és táboroztak az Ábárim hegységénél, Nebó előtt. 48. Elvonultak az Ábárim hegységtől és táboroztak Móáb síkságain, a Jordán mellett, Jerichóval szemben. 49. És táboroztak a Jordán mellett Bész-Hájsimósztól Óvél-hasittimig, Móáb síkságain.

A kánaáni letelepedésre vonatkozó rendeletek

50. És szólt az Örökkévaló Mózeshez Móáb síkságain, a Jordán mellett, Jerichóval szemben, mondván: 51. Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Ha átvonultok a Jordánon Kánaán országába, 52. űzzétek ki az ország minden lakóit magatok elől és pusztítsátok el mind a képeiket, minden öntött szobraikat pusztítsatok el, meg minden magaslataikat irtassátok ki. 53. Foglaljátok el az országot és lakjatok benne, mert nektek adtam az országot, hogy elfoglaljátok. 54. És vegyétek birtokba az országot sors útján családjaitok szerint, a nagyobbnak adjatok nagyobb birtokot, a kisebbnek adjatok kevesebb birtokot, ahova kijut számára a sors, az legyen az övé; atyáitok törzsei szerint vegyétek birtokba. 55. Ha pedig nem űzitek el az ország lakóit magatok elől, akkor lesznek, akiket meghagytok közülük, tüskékké szemeitekben és tövisekké oldalaitokban és szorongatni fognak benneteket az országban, amelyben ti laktok. 56. És lesz, amiként gondoltam, hogy velük cselekszem, úgy fogok veletek cselekedni.

34. fejezet

A szentföld határai

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2. Parancsold meg Izrael fiainak és mondd nekik: Midőn bementek Kánaán országába, ez az ország, amely jut nektek birtokul, Kánaán országa határai szerint.

A déli határ

3. És legyen nektek a déli határszél: Cin pusztájától Edóm mellett, és legyen nektek a déli határ a Sóstenger szélétől kelet felé. 4. Azután átkerül a határ Ákrábbim hágójától délre, átvonul Cinig és végei lesznek Kádes-Bárneától délre, továbbmegy Cháccár-Ádárig és átvonul Ácmónig. 5. Azután átkerül a határ Ácmóntól Egyiptom patakjáig és végei lesznek a tengernél.

A nyugati határ

6. A nyugati határ pedig-legyen nektek a nagy tenger a határ; ez legyen nektek a nyugati határ.

Az északi határ

7. Ez pedig legyen nektek az északi határ: a nagy tengertől húzzatok vonalat magatoknak a Hór hegyéig. 8. A Hór hegyétől húzzatok vonalat Chámosz mentén, és lesznek a határ végei Cedodnál. 9. Azután továbbmegy a határ Zifrónig és vége van Chácár-Énonnál; ez legyen nektek az északi határ.

A keleti határ

10. És húzzatok magatoknak vonalat keleti határ gyanánt, Chácár-Énontól Sefomig. 11. Azután lemegy a határ Sefomból Rivloig, Ájintól keletre, lemegy a határ és érinti a Kinneresz tó partját kelet felől. 12. Azután lemegy a határ a Jordánig és végei lesznek a Sóstengernél; ez legyen számotokra az ország, határai szerint köröskörül. 13. És megparancsolta Mózes Izrael fiainak, mondván: Ez az ország, melyet birtokba vegyetek a sors útján, amelyről megparancsolta az Örökkévaló, hogy adjátok a kilenc törzsnek, meg a fél törzsnek. 14. Mert elvették a Rúbéni fiainak törzse, atyáik háza szerint, meg Gádi fiainak törzse, atyáik háza szerint és a Menássének fél törzse elvették birtokukat; 15. a két törzs és a fél törzs elvették birtokukat a Jordánon innen, Jerichóval szemben napkelet felé.

A fejedelmek

16. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 17. Ezek ama férfiak nevei, akik birtokba adják nektek az országot; Eleázár, a pap, Józsua, Nún fia; 18. meg egy-egy fejedelmet vegyetek törzsenként, hogy birtokba adják az országot. 19. Ezek pedig a férfiak nevei: Júda törzséből Káleb, Jefune fia; 20. Simon fiainak törzséből Sámuel, Ámmihúd fia; 21. Benjámin törzséből: Elidod, Kiszlón fia; 22. Dán fiainak törzséből a fejedelem Bukki, Jogli fia; 23. József fiai közül, Menásse fiainak törzséből a fejedelem Chánniél, Éfód fia; 24. Efráim fiainak törzséből pedig a fejedelem Kemúél, Sifton fia; 25. Zebúlun fiainak törzséből a fejedelem Elicofon, Párnoch fia; 26. Isszászár fiainak törzséből a fejedelem Páltiél, Ázzon fia: 27. Ásér fiainak törzséből a fejedelem Áchidúd, Selómi fia; 28. Náftáli fiainak törzséből a fejedelem Pedáhél, Ámmihúd fia. 29. Ezek azok, akiknek megparancsolta az Örökkévaló, hogy birtokot adjanak Izrael fiainak Kánaán országában.

35. fejezet

Levita városok

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez Móáb síkságain, a Jordán mellett, Jerichóval szemben, mondván: 2. Parancsold meg Izrael fiainak, hogy adjanak a levitáknak örökségük birtokából városokat lakásul és levegőt a városokhoz köröskörül adjatok a levitáknak. 3. És legyenek a városok nekik lakásul, legelőik pedig legyenek barmuk, szerzeményük és minden állatuk számára. 4. A városok legelői pedig, melyeket a levitáknak adjatok, legyenek a város falától kifelé ezer könyök köröskörül. 5. És mérjetek le a városon kívül a keleti oldalon kétezer könyöknyit, meg a déli oldalon kétezer könyöknyit meg a nyugati oldalon kétezer könyöknyit és az északi oldalon kétezer könyöknyit, a város pedig a középen; ez legyen nekik a városok legelője. 6. A városok pedig, melyeket a levitáknak adtok: hat menedékváros, amelyet adtok, hogy oda meneküljön a gyilkos; azokon felül pedig adjatok negyvenkét várost. 7. Mind a városok, melyeket adtok a levitáknak, negyvennyolc város, azokat és legelőiket. 8. A városok pedig, melyeket adtok Izrael fiainak örökségéből, a nagyobból többet adjatok, a kisebből kevesebbet adjatok; mindenki birtoka szerint, melyet kap, adjon városaiból a levitáknak.

Menedékvárosok

9. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 10. Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Midőn átvonultok a Jordánon Kánaán országába, 11. akkor rendeljetek magatoknak városokat, menedékvárosok legyenek nektek, hogy oda meneküljön a gyilkos, aki agyonüt valakit tévedésből; 12. hogy legyenek nektek e városok menedékül a vérbosszú rokon elől, hogy meg ne haljon a gyilkos, míg nem áll a község előtt ítélet végett. 13. És a városok, melyeket adnotok kell, hat menedékváros legyen az nektek. 14. Három várost adjatok a Jordánon innen és három várost adjatok Kánaán országában, menedékvárosok legyenek. 15. Izrael fiainak és az idegennek, meg a közöttük lakónak legyen ez a hat város menedékül, hogy oda meneküljön mindaz, aki agyonütött valakit tévedésből.

Megkülönböztetés gyilkosság és emberölés között

16. Ha azonban vaseszközzel ütötte meg, és az meghalt, gyilkos ő; ölessék meg a gyilkos. 17. Ha pedig kővel kezében, amely által meghalhat, ütötte meg és meghalt, gyilkos ő; ölessék meg a gyilkos. 18. Vagy pedig faeszközzel kezében, amely által meghalhat, ütötte meg, és az meghalt, gyilkos ő; ölessék meg a gyilkos. 19. A vérbosszú rokon ölje meg a gyilkost; ahol rátalál, megölheti őt. 20. Vagy ha gyűlöletből taszítja vagy hajított rá leselkedve, és az meghalt; 21. vagy ellenségeskedésből ütötte meg kezével és az meghalt, ölessék meg az, aki agyonütötte, gyilkos az; a vérbosszuló rokon megölheti a gyilkost, ahol rátalál. 22. Ha pedig történetesen, ellenségeskedés nélkül taszította, vagy hajított rá bármely eszközt leselkedés nélkül, 23. vagy bármi követ, amely által meghalhat, nem látván őt, rávetett és az meghalt, de ő nem ellensége annak és nem kereste vesztét,

A törvényes eljárás akaratlan emberölés esetében

24. akkor tegyen törvényt a község az agyonütő és a vérbosszú között e rendeletek szerint. 25. És mentse meg a község a gyilkost a vérbosszuló rokontól, vigye őt vissza a község menedékvárosába, ahova menekült és maradjon ott, míg meghal a főpap, akit fölkentek a szentség olajával. 26. Ha azonban kimegy a gyilkos menedékvárosának határából, ahova menekült, 27. és rátalál a vérbosszú rokon menedékvárosának határán kívül és meggyilkolja a vérbosszuló rokon a gyilkost, nincs miatta vérbűne. 28. Mert menedékvárosában maradjon, amíg meghal a főpap; és a főpap halála után visszatérhet a gyilkos örökségének földjére. 29. És legyenek ezek nektek a jog törvényéül nemzedékeiteken át, minden lakóhelyiteken.

A gyilkosságról

30. Bárki, aki agyonüt valakit, tanuk vallomására öljék meg a gyilkost, de egy tanú ne valljon senki ellen, hogy az meghaljon. 31. Ne fogadjatok el váltságdíjat a gyilkos lelkéért, aki halálraítélt, hanem ölessék meg. 32. És ne fogadjatok el váltságdíjat azért, aki menekül menedékvárosába, hogy visszatérjen és lakjék az országban, mielőtt a főpap meghal. 33. És meg ne fertőztessétek az országot, amelyben vagytok, mert a vér, az megfertőzheti az országot és az országnak nem szerezhető engesztelés a vérért, mely kiontatott benne, csak annak vére által, aki kiontotta. 34. És meg ne tisztátlanítsd az országot, melyben laktok, amelyben én lakozom, mert én az Örökkévaló lakozom Izrael fiai között.

36. fejezet

A nő-örökösök joga

1. Odaléptek az atyai házak fejei Gileád fiainak családjából, aki Mochirnak, Menásse fiának volt, József fiainak családjaiból és szóltak Mózes előtt, kik Izrael fiai atyai házainak fejei voltak, 2. és mondták: Uramnak megparancsolta az Örökkévaló, hogy adják az országot birtokul sors útján Izrael fiainak, és uram parancsot kapott az Örökkévalótól, hogy adja Celofchod testvérünk birtokát az ő leányainak. 3. Ha most valakinek Izrael fiai törzseinek fiai közül lesznek feleségévé, akkor elvonatik birtokuk atyáink birtokából és hozzájárul ama törzs birtokához, amelyé ők lesznek, ami kisorsolt birtokunkból pedig elvonatik. 4. És mikor a jóbél lesz Izrael fiainál, akkor hozzájárul birtokuk ama törzs birtokához, amelyé ők lesznek, ami atyáink törzsének birtokából pedig elvonatik az ő birtokuk.

5. És megparancsolta Mózes Izrael fiainak az Örökkévaló parancsára, mondván: Helyesen beszél József fiainak törzse. 6. Ez az, amit parancsolt az Örökkévaló Celofchod leányai felől, mondván: Aki szemeikben jónak tetszik, annak legyenek feleségévé; de csak atyjuk törzse családjából valónak legyenek feleségévé. 7. Hogy el ne kerüljön Izrael fiainak birtoka egyik törzsből a másik törzsbe, hanem mindenki atyái törzseinek birtokához ragaszkodjék Izrael fiai közül. 8. És minden leány, aki birtokot örököl Izrael fiainak törzsei közül, valakinek atyjuk törzse családjából legyen feleségévé, hogy Izrael fiai örököljék, kiki az ő atyjának birtokát; 9. és el ne kerüljön a birtok egyik törzsből a másik törzsbe, hanem kiki ragaszkodjék birtokához, Izrael fiainak törzsei.

10. Amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek, úgy cselekedtek Celofchod leányai. 11. És lettek Máchlo, Tirczo, Choglo, Milko és Nóo, Celofchod leányai, nagybátyjaik fiainak feleségeivé; 12. Menásse, József fiának fiai családjából valóknak lettek feleségeivé, és megmaradt birtokuk atyjuk törzsében. 13. Ezek a parancsolatok és rendeletek, melyeket az Örökkévaló parancsolt Mózes által Izrael fiainak, Móáb síkságain a Jordán mellett, Jerichóval szemben.