ZALMAN I. POSNER: A ZSIDÓ GONDOLKODÁSMÓD

NÉV- ÉS SZÓMAGYARÁZAT

Ácmut - l. Ecem.
Ágádá - a Talmud és a későbbi vallási irodalom elbeszélő, legendás, nevelő szándékú részei.
Álénu - Mindennapi és ünnepi imádságok befejező része.
Álijá - "felmenetel". A zsidók visszatérése, bevándorlása Izraelbe.
Ári - rabbi Jicchák Lurjá, a 16. században Cfáton élt nagy kabalista nevének rövidítése, ami mellesleg héberül "oroszlánt" jelent.
Ávodá - szó szerint: munka. Eredetileg a Szentélyben végzett áldozati szertartások elnevezése, később az imát, majd az istentisztelet minden formáját is jelentette.
Báál Sém Tov - Rabbi Jiszráél (1698-1760), a chaszidizmus alapítója.
Bét Hillél - eredetileg a Talmud két nagy iskolájának egyike. Ma Nyugaton zsidó egyetemi hallgatók klubja.
Biná - értelem. L. Chábád.
Cádik - igaz ember. Chászid szóhasználatban a rebbe elnevezése is.
Chábád - "chochmá, biná, dáát" - a rabbi Snéur Zálmán által alapított chászid iskola nevének rövidítése.
Chaszidizmus - zsidó vallási mozgalom, amely Isten szolgálatának vidámságát, a lelkes imát és embertársaink szeretetét hangsúlyozza.
Chászid - a chaszidizmus követője.
Chéder - elemi fokú zsidó vallási iskola.
Cheszed - jólelkűség.
Chochmá - bölcsesség. L. Chábád.
Chokok (chukim) - a bibliai parancsolatok (micvák) azon fajtája, melynek nincs racionális indokolása.
Chukim - l. Chokok.
Dáát - tudás. L. Chábád.
Ecem - a dolgok belső lényege, mibenléte.
Édot - micvák, melyek valamely történelmi eseményre emlékeztetnek, például az ünnepek.
Emuná - hit.
Farizeusok (prusim) - a Második Templom korabeli Júdea egyik pártja, a mai Tóra-hű zsidóság előfutára.
Gemárá - a Misná magyarázata és kifejtése.
Gijur - a zsidó hitre térés előírt formája.
Gvurá - szigorúság.
Háláchá - a bibliai parancsolatok átvitele a gyakorlatba, a talmudi fejtegetések és a későbbi döntvények alapján.
Hitpástut - az ecemből folyó ágazatok.
Jechidut - együttlét. Itt: (egyéni) beszélgetés a rebbével.
Jeridá - a zsidók kivándorlása Izraelből.
Jesivá - zsidó vallási közép- és főiskola.
Kabalista - l. Kábálá.
Kábálá - a zsidó misztikum tana.
Maimonides (Rámbám) - Rabbi Mose ben Májmun, középkori kodifikátor és vallásfilozófus.
Micvá - a Szentírásban lefektetett 613 parancsolat. Jelentése: jó cselekedet.
Midrás - a Talmudban és azon kívül található ágádáirodalom vagy annak egyes részei.
Mikve - rituális fürdő.
Minján - a csoportos imádkozáshoz szükséges, legalább tíz felnőtt férfiból álló testület.
Misná - a Szóbeli Tan első része, amely a Tóra rendelkezéseit fejtegeti tovább.
Mispátim - a micvák azon fajtája, melyet észokokkal is alá lehet támasztani.
Mitnágdim - a chaszidizmus ellenfelei.
Muszár - szó szerint: erkölcs, átvitt értelemben erkölcsirodalom, amely a 19. században a litvániai rabbi Israel Salanter vezetése alatt új virágzásnak indult.
Náchesz - öröm, élvezet (jiddis, a héber "náchát" szóból), főleg szellemi értelemben. A jidise náchesz speciális zsidó metafizikus örömöt jelent.
Nesirá - lemorzsolódás. Az Izraelbe indulók irányváltoztatása és máshová érkezése.
Noáchiták - Noé leszármazottai, vagyis az egész emberiség. "A noáchiták hét micvája" az egész emberiségre kötelezőnek számít.
Olé - Izraelbe bevándorló zsidó.
Öreg Rebbe - a Ljadiból való rabbi Snéur Zálmán (1745-1813), a chábád alapítójának közkedvelt elnevezése.
Rábbán Jochánán ben Zákkáj - a Második Templom korának kiemelkedő egyénisége, ki az ostromlott Jeruzsálemből kimenekülve Jávnéban állított fel tanházat, és ezzel biztosította a háláchá folytatólagosságát.
Rábénu Gersom (Mainz, 961-1028) - kora áskenáz zsidóságának nagy egyénisége és öntvényhozója.
Rámbám - l. Maimonides.
Rási - Rabbi Slomo Jiccháki (1040-1105), a középkor legnagyobb Biblia- és Talmud-kommentátora.
Rebbe - általában: egy chászid "udvar" vagy dinasztia feje, lelki vezetője; specifikusan a chábád mozgalom mindenkori feje, a lubavicsi rebbe.
Responsumok - (Seélot utsuvot - kérdések és válaszok) a Talmud és kommentárjain kívüli halachikus döntvények tára
Sáátnéz - kétféle (példál gyapjú- és len-) fonalból szőtt ruha viselésének bibliai tilalma.
Samson Raphael Hirsch - (1808-1888) a 19. századi német ortodox zsidóság vezető személyisége, aki erélyesen harcolt a reformtörekvések ellen.
Smitá év - minden hetedik év, melyben a Tóra a föld művelését megtiltotta.
Snéur Zálmán, rabbi l. Öreg Rebbe
Stetl - (kelet-európai) zsidó kisváros.
Sulchán Áruch - A cfáti rabbi Joszéf Káró által a 16. században készített átfogó, rendszeres háláchá-döntvénytár, melyet előbb a szfárd, majd - a krakói rabbi Mose Iszerlesz kiegészítéseivel - az áskenáz zsidóság is mérvadóként fogadott el.
Szadduceusok (cedukim, cádokiták) - a farizeusok ellenlábasai a Második Templom idejében, főleg a papi rend és a tehetős osztályok köréből kerültek ki.
Szeá - bibliai űrmérték, körülbelül 13,3 liter.
Szidur - imádságos könyv.
Tálit - imakendő.
Talmud - a Misná, a Gemárá és kommentárjaik összessége.
Tánjá - Rabbi Snéur Zálmán főműve, a chábád irodalom központi alkotása.
Tfilin - imaszíjak, melyeket hétköznap a reggeli imánál a zsidó férfiak karjukra és fejükre helyeznek.
Tóra - szó szerint: tan. Szűkebb értelemben Mózes öt könyve, bővebb értelemben az egész Biblia, általánosságban a zsidóság összes tanítása.
Turim - a 14. században Franciaországban élt rabbi Jákov ben Ásér által szerkesztett, négy részből álló háláchágyűjtemény.
Uvarov - a 19. századi Oroszország egyik nevelésügyi minisztere, aki a zsidók "felvilágosítását" világi iskolarendszer alapításával próbálta keresztülvinni.
Viduj - halálos ágyon elmondott bűnvallomás. A Jom Kippur-i (engesztelő napi) imarendben többször is recitálják.
Zohár - a kábálá fő műve, melyet rabbi Simon bár Jocháj szerkesztett.