Chászid filozófia: a Tánjá magyarul

Az Egység új rovatában rabbi Snéur Zálmán Tánjá című főművének, a chábád chaszidizmus filozófiai alapkönyvének 32. fejezetét közöljük elsőként.

Az előbiek szem előtt tartásával – ha valaki a testieket semmibe veszi, és öröme-vígsága csakis lelki-szellemi eredetű – egyenes és könnyen járható utat találunk a "Szeresd felebatárodat, mint önmagadat!" parancsának elsajátításához minden zsidó számára, akár kicsi, akár nagy.

Ha a test és szükségletei megvetendőknek számítanak, a lélek és a szellem pedig magasztosnak – hiszen az élő Istentől erednek, ezért egyenlőek is: egy tőről fakadnak, "egy atyától származnak"; ezért testvér egymással minden zsidó is, mert lelke Istenben gyökeredzik, csak porhüvelyük különbözik -, akkor azok között, akiknek a test a fő, a lélek mellékes, nem létezhet valódi szeretet és testvériség, hacsak nem olyan, amely mögött valami érdek rejtőzik. Erre mondja Hillél, a nagy tanaita, hogy a "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" parancsolata tulajdonképpen az egész Tóra lényege – a többi csak magyarázat.

A Tóra lényege, alapja és gyökere a lélek fensőbbségének biztosítása – hogy a lélek magasan a test felett szárnyalhasson – és a végtelen isteni dicsfénynek a zsidó közösségre, a Kneszet Jiszráélra ruházása, hogy minden lélek egy forrásból fakadhasson. De ha a lelkek között – Isten őrizz! – egyenetlenség támad, az isteni dicsfény nem nyughatik olyan helyen, mely nem tökéletes, ahogyan az imában is mondjuk: "Áldj meg bennünket, Atyánk, mindnyájunkat együtt, orcád fényével" – ahogy ezt más helyütt részletesen kifejtettük.

A Talmudban az áll, hogy ha valaki felebarátját vétkezni látja, kötelessége gyűlölni, és tanítóját is rávenni arra, hogy gyűlölje. Ám ez csak az olyan "felebarátra" vonatkozik, akivel együtt tanultak Tórát, együtt tartották be a parancsolatokat, s akivel szemben már lerótta a figyelmeztetés kötelességét: arra, aki vele együtt a Tóra és a parancsolatok platformján áll, s ennek ellenére nem szállt magába, és nem hagyta el a vétkek útját (ahogyan a Széfer Chárédim részletezi). Aki nem barátunk, nem tartozik társaságunkhoz, arra Hillél szavai szerint (az Atyák traktátusában) így kell tekintenünk: "Légy Áron tanítványai közül, aki a békét szereti... szereti az embereket, és közel hozza őket a Tórához." Ez azt jelenti, hogy még azokat is, akik távol vannak az Örökkévalótól és Tórájától, a szeretet kötelékeivel kell közelebb hozni: talán sikerül őket megnyerni a Tóra és Isten szolgálatára, s ha nem, akkor is jutalom jár az emberszeretetért.

Ezenkívül: aki a hozzá közelállókat már figyelmeztette, így hát gyűlölnie kellene őket, ha nem térnek meg, annak ugyanakkor szeretnie is kell őket. Mindkettő helytálló: haragudni kell a bennük rejlő rosszért, és szeretni kell őket az ugyancsak bennük szunnyadó jó kedvéért, amely nem más, mint az Istenség szikrája, mely isteni lelküket élteti. Sőt irgalmat is köteles kelteni magában iránta – a benne rejlő isteni szikra iránt, mely száműzetésben van a Rossztól eredő negatív tulajdonságokban. Az irgalom pedig megszünteti a gyűlöletet, és felébreszti a szeretetet...

[Dávid király szavai: "Határtalan gyűlölettel gyűlölöm őket..." csak az istentagadó, ateista epikureusokra vonatkoznak, akiknek – mint a Talmud (Sábát 16. fejezet) mondja – nincs részük Izrael Istenében.]

(Naftali Kraus: A rabbit hazaárulással vádolták... Budapest, 1991. 91_93. l.)

CÍM: A rebbe előszava
ALCÍM: a Tánjá 1962-ben megjelent angol nyelvű kiadásához

A chászidizmus általában, a chábád chászidizmus pedig különösen nem más, mint átfogó világnézet és életforma, amely szerint a zsidóságnak elsősorban a Teremtőt és teremtményeit egyesítő kapcsolat szerepét kell betöltenie. A zsidó "égi" és "földi" teremtmény egyszerre: az égi, isteni szellem, az Istenség része, a fizikai testből és az élőlényben lakozó lélekből álló földi megnyilvánulásban jelenik meg, amelynek az a rendeltetése, hogy Isten abszolút Egységén belül általa valósuljon meg az ember és az őt körülvevő világ transzcendens egysége.

Ennek a rendeltetésnek a betöltése kétirányú kapcsolat útján történik: egyrészt föntről a lefelé, másrészt a földről a fenti világ irányába. Az első helyzetben az ember a maga mindennapi életének mozzanataira és környezetére – e világi "osztályrészére" – hat az Istentől kapott Tóra és a parancsolatok szentsége által. A másodikban minden rendelkezésére álló forrást – a teremtetteket és a maga által létrehozottakat egyaránt – felhasznál személyisége és az őt körülvevő világ közvetítő közegeként. Az egyik ilyen alapvető forrás az emberi nyelv és kommunikáció közege.

Amint rabbi Snéur Zálmán, a Tánjá szerzője egy másik munkájában (Torá Or, Mispátim) kifejtette, a "hetven nyelv" bármelyike a földi birodalomból a szentség szféráiba "emelkedhet", amennyiben a Tóra és a micvák terjesztésének eszközéül szolgál, de ugyanakkor a Tóra és a parancsolatok szavait lefelé közvetítő közeg is azok számára, akik az illető nyelven beszélnek és olvasnak.

* * *

A fenti gondolatok jegyében nagy jelentőségű eseménynek számít a 165 évvel ezelőtt megjelent Tánjá első részének legelső angol nyelvű kiadása. A fordítás eljuttatja a chábád gondolkodás és életforma alapművét a zsidóság széles rétegeihez, amelyek az eredeti munkát a nyelvi nehézségek – vagy éppenséggel korlátok – miatt nem tudják tanulmányozni. Ily módon elősegíti a chaszidizmus forrásvizének "szétpermetezését", azét a forrásét, amelyet rabbi Izráel Báál Sém Tov fakasztott. Ő úgy határozta meg a chaszidizmust, mint az "élet vizének" egyre mélyülő és szélesedő folyamát, amelynek a zsidóság legkisebb zugaiba is be kell hatolnia, és újfajta inspirációval, erővel kell feltöltenie a zsidók mindennapi életét.

A Tánjához hasonló munkák lefordítása ijesztően nagy méretű vállalkozás. Ezt bizonyítja, hogy mind ez ideig sikertelenül próbálták lefordítani egyik-másik európai nyelvre. Dr. Nissan Mindel elévülhetetlen érdeme, hogy képes volt teljesíteni ezt a feladatot.

Nyilvánvaló, hogy a fordítás legjobb esetben is csak elégtelen pótléka lehet az eredeti műnek. Mégis reméljük, hogy a kezünkben tartott fordítás a Bevezető, a Magyarázatok, a Jegyzetek és Mutatók apparátusával értékes segítségnek bizonyul a chaszidizmus iránt érdeklődők számára, különösen azoknak, akik a chábád mozgalmat kívánják tanulmányozni.

Lág BáOmer 5722.
Menachem Schneerson