| Az
utóbbi évtizedekben a zsidó közösségek a világ minden táján megismerték a Chábád
Lubavics nevet, ami az aktív vallási életben egyre markánsabban jelzi a Tóra
újszerű és az átlagosnál mélyrehatóbb tanulmányozását és a parancsolatok, a micvák
nem csupán megszokásból fakadó, hanem átélt és örömmel párosuló megtartását. Ahol
csak zsidók élnek, megjelentek a lubavicsi
rebbe fiatal küldöttei, hogy iskolákat és egyéb oktatási formákat hozzanak
létre, illetve hogy a már létező intézmények munkájában segédkezzenek. A sáliáchoknak,
vagyis a rebbe küldötteinek célja a zsidó öntudat erősítése vagy éppen felkeltése
és a vallásos elkötelezettség kiterjesztése az élet minden területére. A különféle
családi és egyéni háttérrel rendelkező zsidók ezrei köszönik a chábád tevékenységének,
hogy visszataláltak halvány emlékké fakult gyökereikhez, s nem kevesen közülük
már maguk is aktívan közreműködnek a zsidóság ez ideig kallódó vagy éppen elveszettnek
tűnt egyedeinek fellelésében és visszaszerzésében. A zsidó vallás lubavicsi
irányzata a chászid közösségek egyik ágazata. A chaszidizmust a vallástörténészek,
a vallásszociológusok, de még a nagy tudású rabbik közül is sokan már egy évszázada
fokozatosan gyengülő s hamarosan eltűnő anakronizmusnak tekintették. A Holocaust
minden addiginál borzasztóbb pusztítást okozó vihara, ami különösen sújtotta a
hagyományos formák között élő zsidóságot, tehát a chászid népességet is, úgy látszott,
végképp megpecsételte a chábád jövőjét. A világháborút követő évtizedek azonban
megcáfolták a "tudományos" előrejelzéseket, és a nagy vérveszteségek ellenére
a chaszidizmus és Lubavics reneszánszát éli, és soha nem tapasztalt virágzásnak
indult szerte a világon. Mi
a titka ennek a folytonosan megújuló életerőnek, ennek az idő viharos változásaiban
meg nem torpanó, inkább folyamatosan teret nyerő, aktivitásában egyre erősödő
küldetéstudatnak, aminek megnyilvánulása a vallási-népi hagyományaikhoz ragaszkodó
és az ezektől távol került, zsidóságukról szinte mit sem tudó emberek meglévő
vagy újraéledő lelki szükségletével és megelégedésével egyaránt találkozik? Erre
keressük a választ, és véleményünk szerint meg is találjuk a most eltávozott lubavicsi
rebbe, rabbi Menachem Mendel Schneerson írásaiban és beszédeiben. Az alap, amelyre
az egész chászid tanítás épül, az a Zohárban található kijelentés, mely szerint
Isten, a Tóra és Izrael (vagyis az egész zsidó nép) egyetlen, elválaszthatatlan
egységet alkot. Ennek megfelelően a Báál Sém Tov azt tanította, hogy "a vallásos
élet lényege az, hogy az ember felkeltse önmagában az Isten, a Tóra és Izrael
minden mást háttérbe szorító szeretetét". A
lubavicsi rebbe, miután elődjének örökébe lépett, így fordult híveihez: "Valójában
nem tudunk különbséget tenni a háromféle szeretet között, mert tulajdonképpen
egyetlen fogalommal van dolgunk, vagyis mindennek a lényegével. A Báál Sém Tov
a korábbi bölcsekre hivatkozva megállapítja, hogy amikor megragadjuk a lényeg
egy kis részletét, akkor tulajdonképpen teljességében ragadjuk meg azt. Ebből
következik, hogy a háromféle szeretet, minthogy lényegét tekintve egyetlen szeretet,
alkotórészeiben egyenként is tartalmazza mindhármat együtt, mert amikor a lényeg
egy részletét megragadjuk, megragadjuk magát a lényeget is. Ahol jelen van az
Isten iránti szeretet, de nincs a Tóra és Izrael iránti szeretet, akkor az Isten
iránti szeretet nyilvánvalóan nem megfelelő. Következésképpen, akiben megvan az
Izrael iránti igaz szeretet ... végül is el fog jutni a Tóra és Isten szeretetéhez
is." "Ott, ahol ez a három szeretet egyesül, belőlük keletkezik »a hármas fonal,
amely nem szakad el egyhamar« (Prédikátor 4:12.). És ez fogja meghozni az igazi
megváltást (geulá) is. Mert ahogy ezt a legutóbbi számkivetettségünket (gálut)
az áhávát Jiszráél (Izrael szeretetének) hiánya okozta, ugyanúgy az áhávát Jiszráél
által jön el hamarosan a megváltás a száműzetésből." Rabbi
Snéur Zálmán MiLjádi (1745) tanította, hogy a "Szeresd felebarátodat, mint magadat!"
(3Mózes 19:18.) parancsolat az előfeltétel és az út, amelyen keresztül eljuthatunk
a "Szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet ... teljes lelkedből és teljes erődből!"
(5Mózes 6:5.) parancsolatához. A szeretet, az irgalom és a jótékonyság fogalma
állandó témája a rebbe tanításainak. "Az
embernek van teste és van lelke. És ahogy létezik anyagi nyomorúság (az élelem,
a ruha, az otthon hiánya), ugyanúgy létezik szellemi nyomorúság, amelyben a hiány
a szellemi javakban mutatkozik meg: a Tóra ismeretében, a micvák (parancsolatok)
megtartásában és a jó cselekedetek gyakorlásában." A
rebbe Jesájá (Ézsaiás) prófétára utalva ["Oszd meg a kenyeredet az éhezővel, vidd
be a házadba a szegény nincsteleneket, ha mezítelent látsz, ruházd fel, és ne
zárkózz el testvére elől!"(Ézsaiás 58:7.)] megjegyzi, hogy "az »éhes« azt jelenti:
aki éhezik a Tórára, a »kenyér« pedig a Tórát jelenti ... Ha valaki ismeri és
érti a Tórát, akkor meg kell osztania másokkal is »az ő Tóráját« ... Hogyan
értelmezzük az említett mondatban ezt a részt: »...ha mezítelent látsz, ruházd
fel...«? Bizonyosan úgy, hogy ha találkozunk valakivel, aki nem kellőképpen vagy
egyáltalán nem ismeri a Tórát, akkor vigyük őt otthonunkba, és tanítsuk meg a
Smá és az imádságok elmondására ... és buzdítsuk a micvák teljesítésére. Mert
nincs mezítelen Izraelben, csak az, aki nélkülözi a Tórát és a parancsolatokat."
Az elmondottakból már láthatjuk, hogy mit is jelent "chászidnak lenni", és megértjük,
hogy mi a chászid feladata és küldetése. De miként kezd hozzá, hogy megvalósíthassa
eszményeit? Erre a kérdésre is megtaláljuk a választ a rebbe szavaiban: "Lubavics
alapvető jellege és magatartásformája nem a védekező taktika. Ez azt jelenti,
hogy nem szabad várnunk addig, amíg a zsidóságot valahol támadás éri, vagy veszélyhelyzetbe
kerül, s ezután kezdjük el a védekezést. Ez hibás magatartás lenne. A helyes magatartás
a kezdeményező és megelőző, elhárító módszerek alkalmazása, amelyeknek eszköze
magasrendű eszményeink legszélesebb körű terjesztése." És mi a rebbe szerepe?
Legkézenfekvőbb válaszként egy hasonlattal élünk, a hajdan volt utcai lámpagyújtogatóéval.
Minden zsidó magáénak tudhatja "az emberi lelket, ami az Örökkévaló lámpása",
bár jó néhányan közülük arra várnak, hogy a lámpást meggyújtsák számukra. Ez a
rebbe, a rabbik feladata: meggyújtani az isteni lámpást minden zsidóban.Rabbi
Menachem Mendel, a rebbe, akitől nemrégiben búcsúztak hívei, követői szerte a
világon, azonban felhívta a figyelmet arra, hogy "A chábád mindig azt hangsúlyozta,
hogy minden zsidónak önmagának kell cselekednie, s ne a rebbére támaszkodva várja
a megváltást. ... Mindannyian önmagunknak kell cselekednünk és eleget tennünk
küldetésünknek."  -
Dr. Borsányi-Schmidt Ferenc az
oldal tetejére 
-------------------------------- Linkek
Chábád
szervezetek világszerte
Chabadonline.com
TheRebbe.org |
