|
LUBAVICS
KÜLDETÉSE
Az
utóbbi évtizedekben a zsidó közösségek a világ minden táján
megismerték a Chábád Lubavics nevet, ami az aktív vallási
életben egyre markánsabban jelzi a Tóra újszerű és az átlagosnál
mélyrehatóbb tanulmányozását és a parancsolatok, a micvák
nem csupán megszokásból fakadó, hanem átélt és örömmel párosuló
megtartását.
Ahol
csak zsidók élnek, megjelentek a lubavicsi rebbe fiatal küldöttei,
hogy iskolákat és egyéb oktatási formákat hozzanak létre,
illetve hogy a már létező intézmények munkájában segédkezzenek.
A sáliáchoknak, vagyis a rebbe küldötteinek célja a zsidó
öntudat erősítése vagy éppen felkeltése és a vallásos elkötelezettség
kiterjesztése az élet minden területére. A különféle családi
és egyéni háttérrel rendelkező zsidók ezrei köszönik a chábád
tevékenységének, hogy visszataláltak halvány emlékké fakult
gyökereikhez, s nem kevesen közülük már maguk is aktívan közreműködnek
a zsidóság ez ideig kallódó vagy éppen elveszettnek tűnt egyedeinek
fellelésében és visszaszerzésében.
A zsidó vallás lubavicsi irányzata a chászid közösségek egyik
ágazata. A chaszidizmust a vallástörténészek, a vallásszociológusok,
de még a nagy tudású rabbik közül is sokan már egy évszázada
fokozatosan gyengülő s hamarosan eltűnő anakronizmusnak tekintették.
A Holocaust minden addiginál borzasztóbb pusztítást okozó
vihara, ami különösen sújtotta a hagyományos formák között
élő zsidóságot, tehát a chászid népességet is, úgy látszott,
végképp megpecsételte a chábád jövőjét. A világháborút követő
évtizedek azonban megcáfolták a "tudományos" előrejelzéseket,
és a nagy vérveszteségek ellenére a chaszidizmus és Lubavics
reneszánszát éli, és soha nem tapasztalt virágzásnak indult
szerte a világon.
Mi
a titka ennek a folytonosan megújuló életerőnek, ennek az
idő viharos változásaiban meg nem torpanó, inkább folyamatosan
teret nyerő, aktivitásában egyre erősödő küldetéstudatnak,
aminek megnyilvánulása a vallási-népi hagyományaikhoz ragaszkodó
és az ezektől távol került, zsidóságukról szinte mit sem tudó
emberek meglévő vagy újraéledő lelki szükségletével és megelégedésével
egyaránt találkozik? Erre keressük a választ, és véleményünk
szerint meg is találjuk a most eltávozott lubavicsi rebbe,
rabbi Menachem Mendel Schneerson írásaiban és beszédeiben.
Az alap, amelyre az egész chászid tanítás épül, az a Zohárban
található kijelentés, mely szerint Isten, a Tóra és Izrael
(vagyis az egész zsidó nép) egyetlen, elválaszthatatlan egységet
alkot. Ennek megfelelően a Báál Sém Tov azt tanította, hogy
"a vallásos élet lényege az, hogy az ember felkeltse önmagában
az Isten, a Tóra és Izrael minden mást háttérbe szorító szeretetét".
A lubavicsi rebbe, miután elődjének örökébe lépett, így fordult
híveihez: "Valójában nem tudunk különbséget tenni a háromféle
szeretet között, mert tulajdonképpen egyetlen fogalommal van
dolgunk, vagyis mindennek a lényegével. A Báál Sém Tov a korábbi
bölcsekre hivatkozva megállapítja, hogy amikor megragadjuk
a lényeg egy kis részletét, akkor tulajdonképpen teljességében
ragadjuk meg azt. Ebből következik, hogy a háromféle szeretet,
minthogy lényegét tekintve egyetlen szeretet, alkotórészeiben
egyenként is tartalmazza mindhármat együtt, mert amikor a
lényeg egy részletét megragadjuk, megragadjuk magát a lényeget
is. Ahol jelen van az Isten iránti szeretet, de nincs a Tóra
és Izrael iránti szeretet, akkor az Isten iránti szeretet
nyilvánvalóan nem megfelelő. Következésképpen, akiben megvan
az Izrael iránti igaz szeretet ... végül is el fog jutni a
Tóra és Isten szeretetéhez is." "Ott, ahol ez a három szeretet
egyesül, belőlük keletkezik »a hármas fonal, amely nem szakad
el egyhamar« (Prédikátor 4:12.). És ez fogja meghozni az igazi
megváltást (geulá) is. Mert ahogy ezt a legutóbbi számkivetettségünket
(gálut) az áhávát Jiszráél (Izrael szeretetének) hiánya okozta,
ugyanúgy az áhávát Jiszráél által jön el hamarosan a megváltás
a száműzetésből."
Rabbi
Snéur Zálmán MiLjádi (1745) tanította, hogy a "Szeresd felebarátodat,
mint magadat!" (3Mózes 19:18.) parancsolat az előfeltétel
és az út, amelyen keresztül eljuthatunk a "Szeresd az Örökkévalót,
a te Istenedet ... teljes lelkedből és teljes erődből!" (5Mózes
6:5.) parancsolatához. A szeretet, az irgalom és a jótékonyság
fogalma állandó témája a rebbe tanításainak.
"Az
embernek van teste és van lelke. És ahogy létezik anyagi nyomorúság
(az élelem, a ruha, az otthon hiánya), ugyanúgy létezik szellemi
nyomorúság, amelyben a hiány a szellemi javakban mutatkozik
meg: a Tóra ismeretében, a micvák (parancsolatok) megtartásában
és a jó cselekedetek gyakorlásában."
A
rebbe Jesájá (Ézsaiás) prófétára utalva ["Oszd meg a kenyeredet
az éhezővel, vidd be a házadba a szegény nincsteleneket, ha
mezítelent látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvére elől!"(Ézsaiás
58:7.)] megjegyzi, hogy "az »éhes« azt jelenti: aki éhezik
a Tórára, a »kenyér« pedig a Tórát jelenti ... Ha valaki ismeri
és érti a Tórát, akkor meg kell osztania másokkal is »az ő
Tóráját« ...
Hogyan
értelmezzük az említett mondatban ezt a részt: »...ha mezítelent
látsz, ruházd fel...«? Bizonyosan úgy, hogy ha találkozunk
valakivel, aki nem kellőképpen vagy egyáltalán nem ismeri
a Tórát, akkor vigyük őt otthonunkba, és tanítsuk meg a Smá
és az imádságok elmondására ... és buzdítsuk a micvák teljesítésére.
Mert nincs mezítelen Izraelben, csak az, aki nélkülözi a Tórát
és a parancsolatokat." Az elmondottakból már láthatjuk, hogy
mit is jelent "chászidnak lenni", és megértjük, hogy mi a
chászid feladata és küldetése. De miként kezd hozzá, hogy
megvalósíthassa eszményeit? Erre a kérdésre is megtaláljuk
a választ a rebbe szavaiban: "Lubavics alapvető jellege és
magatartásformája nem a védekező taktika. Ez azt jelenti,
hogy nem szabad várnunk addig, amíg a zsidóságot valahol támadás
éri, vagy veszélyhelyzetbe kerül, s ezután kezdjük el a védekezést.
Ez hibás magatartás lenne. A helyes magatartás a kezdeményező
és megelőző, elhárító módszerek alkalmazása, amelyeknek eszköze
magasrendű eszményeink legszélesebb körű terjesztése." És
mi a rebbe szerepe? Legkézenfekvőbb válaszként egy hasonlattal
élünk, a hajdan volt utcai lámpagyújtogatóéval. Minden zsidó
magáénak tudhatja "az emberi lelket, ami az Örökkévaló lámpása",
bár jó néhányan közülük arra várnak, hogy a lámpást meggyújtsák
számukra. Ez a rebbe, a rabbik feladata: meggyújtani az isteni
lámpást minden zsidóban.Rabbi Menachem Mendel, a rebbe, akitől
nemrégiben búcsúztak hívei, követői szerte a világon, azonban
felhívta a figyelmet arra, hogy "A chábád mindig azt hangsúlyozta,
hogy minden zsidónak önmagának kell cselekednie, s ne a rebbére
támaszkodva várja a megváltást. ... Mindannyian önmagunknak
kell cselekednünk és eleget tennünk küldetésünknek." 
-
Dr. Borsányi - Schmidt Ferenc
az
oldal tetejére 
--------------------------------
Linkek
Chábád
szervezetek világszerte
Chabadonline.com
TheRebbe.org
|
