Újjáalakult a Statusquo Ante hitközség:
a cél az emberek bevonása a zsidó életbe 

Budapest, 2004. június 9., szerda (MTI) - A hagyományoktól eltávolodott zsidó emberek közösségi életbe való bevonását tekinti legfőbb céljának a napokban újjáalakult Egységes Magyarországi  Izraelita Hitközség (EMIH), a Statusquo Ante - mondta a közösség  vezető rabbija a szervezet szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten. 

  Hír:  Ma a magyarországi zsidóság túlnyomó része nem vesz részt a zsidó életben, eltávolodott a hagyományoktól - mutatott rá Köves Slomó, hozzátéve, hogy az elmúlt 10-15 évben egyre több zsidó keresi  gyökereit a százezresre becsült hazai közösségen belül.

  Az ortodox rabbi közlése szerint az 1877-ben megalakult, most a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség mellett önálló jogi személyként ismét létrejött Statusquo Ante szeretné elérni  mindazokat, akik nem feltétlenül zsinagógában, hitéleti rendezvényeken élik meg zsidóságukat.

  (Az 1979-ben született Köves Slomó személyében a holokauszt óta tavaly januárban avattak először ortodox rabbit Magyarországon; a  budapesti ünnepségen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, az  eseményt Medgyessy Péter miniszterelnök levélben üdvözölte.) 

  A rabbi a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az EMIH május 24-i alakuló közgyűlésén kétszázan vettek részt. Közlése szerint Magyarország területén egykor három irányzat és hitközség létezett: a főként a vallás korszerűsítését pártoló, a  kiegyezés idején megalakult neológ, az ezzel együtt megszületett, a  hagyományokhoz ragaszkodó ortodox, valamint a Statusquo Ante, amely szintén a hagyományok megtartását hirdette, ugyanakkor "ellene volt  a nagy szakadásnak", elnevezésével egybecsengően az eredeti  állapotra, a zsidóság egységére törekedett.

  A II. világháború és a holokauszt után a kommunista párt rövid időn belül létrehozta a neológ irányzatú Magyar Izraeliták Országos Képviseletét, amely magába olvasztotta az ortodox és a Statusquo  Ante hitközségeket is - olvasható a sajtótájékoztatón közzétett összegzésben.   "Kifejezett célunk az együttműködés minden jelenlegi zsidó szervezettel" - hangsúlyozta az eseményen Köves Slomó, hozzátéve,  hogy a jelenlegi szervezetek dicséretre méltó munkát végeznek, a  sokszínűség azonban csak elősegíti, hogy minél többeket elérjenek.   Kiemelte, hogy a Statusquo Ante újjáalakulása "nem a megosztottság, hanem az egység jegyében történt meg".

  Fontos céljuknak nevezte közösségi programok szervezését, a tudományos megközelítést, az ortodox rabbiképzés újjáélesztését,  valamint azt, hogy minél több kóser termék jelenjen meg Magyarországon.   A nyitottság elvét hangsúlyozva szólt egyebek mellett a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme, egy zsidó női klub és az internet  jelentőségéről is.   A vezető rabbi kérdésre válaszolva rámutatott arra: az első lépésben az eszmék újjáélesztésére törekszenek, csak azután lehet  ingatlanokban gondolkodni. Mint jelezte, egyelőre nem tudják, hogy a későbbiekben egy működő vagy használaton kívüli zsinagógában,  esetleg egy új ingatlanon tevékenykednek majd. Arra a felvetésre, elfogadják-e a magyarországi rabbiképzőben végző rabbikat, Köves Slomó azt mondta: azokat fogadják el, akik olyan vizsgával rendelkeznek, amelyet nemzetközileg, így például az  izraeli rabbinátus részéről hitelesnek tartanak.

  A sajtótájékoztatón közzétették az Európai Zsidó Közösségek Tanácsa (ECJC) levelét, amelyben a szervezet elnöke, Jonathan Joseph  reményét fejezi ki, hogy a Statusquo Ante mihamarabb jelentkezni fog  az ECJC-be.

Újjáalakult a harmadik zsidó történelmi egyház
Kiemelkedő jelentőségű esemény a magyar zsidóság elmúlt 60 éves történetében

A héten megtartotta (újjá)alakuló közgyülését a történelmi Statusquo Ante zsidó felekezet, teljes nevén az EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante). A szervezet önálló jogi személyként a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), valamint Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség mellett a harmadik zsidó történelmi egyház.

Zsidó megújulás új kezdete

Május 24-én hétfő este, egy nappal a zsidó nép megszületésére emlékező Sávuot, a Tóraadás ünnepe előtt, megalakult az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante). A megalakult hitközség vezető rabbija Köves Slomó, aki a holocaust óta, az első hazánkban született és avatott ortodox rabbi. A Hitközség célja, minden zsidót vallási ismereteitől és eddigi kapcsolataitól függetlenül segíteni az autentikus vallási hagyományok, kultúra és filozófia megismerésében és a hitélet gyakorlásában. A szerdán és csütörtökön megült zsidó ünnepre való tekintettel a vezető rabbi és a közgyűlésen megválasztott vezetőség tagjai csak péntek reggeltől fogadják a sajtó képviselőit.

Három történelmi irányzat – zsidó hitközségek háromszöge Magyarországon

A történelmi Nagy Magyarország területén az elmúlt közel 140 évben három nagy zsidó irányzat és hitközség működött. A kiegyezés körül megalakult a kongresszusi (közismert nevén: neológ) hitközség. Ezzel együtt megszületett a szervezett ortodox, mely a neológoktól teljesen elzárkózva nagy hangsúlyt fektetett a hagyományokhoz való ragaszkodásra. A harmadik Statusquo Ante néven ismert egyház ugyancsak teljes mértékben ragaszkodott az ősi hagyományok megtartásához, és elutasította a vallás megreformálását, ugyanakkor elutasította a zsidóságot megosztó kettéválást, és a zsidóság egységét és összetartását hirdette.
A II. Világháború és a holokauszt mérhetetlen szellemi és fizikai pusztítását követően, az 1949-ben hatalomra került kommunista párt rövid időn belül létrehozta a neológ irányzatú Magyar Izraeliták Országos Képviseletét (MIOK), mely magába olvasztotta az ortodox és a Statusquo hitközségeket is.
Ma, a holokauszt pusztítása és a múlt rendszer által a közösségekben okozott károk után, nincs valódi jelentősége a közel 140 évvel ezelőtt történt szakadásnak, hiszen ma Magyarországon főleg nem neológ vagy ortodox zsidók, hanem szekuláris, a hagyományait kereső zsidók élnek.

Zsidó reneszánsz ma

A 90-es évek elején, a magyarországi rendszerváltást követoen, a hazai zsidó élet lassan újból virágzásnak indult, egyre többen keresték, és találtak rá a zsinagógákhoz vezető utakra. Ma Magyarországon megkezdődött a zsidó hitélet reneszánsza.
A zsidó hitélet és a régi gyökerek keresése során a magyar zsidóság egyre nagyobb része úgy érzi, hogy a jelenlegi szervezetek nem kielégítők számukra.
A Golden Park Hotelben tartott jó hangulatú közgyűlésen közel kétszázan vettek részt. Az összegyűlt, főleg fiatal és középkorú emberek egyhangúlag választották meg Köves Slomót vezető rabbinak, illetve Bodnár Dánielt, Gergely Istvánt, Gutfreund Juditot és Mucsi Évát a Vezetőségi Választmány tagjainak. Az összejövetel után az alapító tagok személyesen gratuláltak a frissen választott rabbinak és vezetőségnek. Sokan örömüknek adtak hangot, és reményüket fejezték ki arról, hogy a most alakult hitközség képes lesz felkarolni, és közösséget nyújtani annak a sok ezer magyar zsidónak, akik eddig egyik jelenlegi hitszervezetben sem találtak otthonra.

A régi-új Hitközség céljai

A Hitközség, a Magyarországon élő 100.000 fős zsidóságnak azt a 95 százalékát kívánja bevonni a zsidó életbe, akik ma egyáltalán nem vesznek részt sem a zsidó hitközségek, sem más zsidó szervezetek működésében. Nincs ma olyan vallási szervezet, mely a teljes százezres zsidósággal aktívan foglalkozna, őket elérné, a zsidó hagyományokat annak autentikus formájában számukra bemutatná, és átadná.
Szükséges a mai magyar zsidóság minden tagjával érzékeltetni, hogy ő is részese az egyetemes zsidóság szellemi örökségének és hagyományának. Lényeges egy olyan közösség létrehozatala, melynek minden zsidó tagja lehet, s melyen keresztül minden hazánkban élő zsidó megismerkedhet ősei hagyományaival és szellemi örökségével.
Ezt a célt megfelelő tanintézmények létrehozatalával, nemzetközileg elismert rabbik képzésével, az autentikus hitélet struktúrájának kiépítésével lehet majd elérni.
Az ismét életre hívott hitközség, céljának tartja a hazai zsidó szervezetek összefogását, az állandó együttműködést, és olyan kezdeményezések támogatását, melyek előremozdítják a hazai zsidó hitéletet. A hitközség minden zsidó szervezettel tartani kívánja a kapcsolatot.

Dr. Lomnici Zoltán a Szabadegyetem vendége

Május 16-án, a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme tavaszi szemeszterének utolsó vasárnapján a vendégelőadó dr. Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. A bíró a gyűlöletbeszéd törvényéről és az emberi-jogok jelenlegi problémájáról fejtette ki véleményét. Az érdekfeszítő előadás után a Szabadegyetem hallgatói a nyári szemeszterig elbúcsúztak egymástól, és többen hálájukat fejezték ki az előadók és szervezők felé az elmúlt fél év érdekes előadásai és programjai iránt. Az előadásnak nagy sajtó visszhangja volt, többek közt a Népszabadság, a Magyar Hírlap és Hír tv, adott hírt az eseményről. Ezen a címen a Népszabadságban és a Hír Tv-ben közzétett hír olvasható.