|
LÚÁH
A
zsidó naptár
 A
zsidó naptár a Hold járása szerint határozza meg a hónapokat
és a Nap járása szerint az évet, vagyis a naptárrendszer lunisolaris,
azaz hónapjai holdhónapok, az év pedig napév. Mivel egy hónap
kb. 29 és fél nap, a holdév 354 nap, tehát kb. 11 nappal kevesebb
a napévnél, mely kb. 365 nap.
A
Tóra előírja az ünnepek pontos idejét. Pészáhnak, a tavasz
ünnepének, tavaszra kell esnie, Sávuótnak, az aratás ünnepének
az aratás idejére, és Szukkotnak, a begyűjtés ünnepének pedig
őszre, mikor már minden termés a gazda házában van.
Hogy
a Tóra parancsának eleget tudjanak tenni, ki kellett dolgozni
egy olyan naptárrendszert, mely ezt lehetővé teszi. II.Hillél
i.sz. 359-ben kidolgozott egy naptárrendszert, mely úgy küszöböli
ki a hold- és napév közötti 11 napos eltérést, hogy 19 éves
ciklusokra osztja a naptári éveket és ezen belül két szökőévet
állapít meg. A szökőévben két ádár hónap van: ádár risón ("első
ádár") és ádár séní ("második ádár").
E
naptárrendszer elérte ezt is, hogy Jom Kippur sohasem esik
sem péntekre, sem vasárnapra. Ezért nem eshet Ros háSáná első
napja sem vasárnapra, sem szerdára, sem péntekre. 
|
