| PESZÁCH
A kovásztalan kenyér ünnepe Hayim
Halevi Donin kalauza A
kovásztalan kenyér ünnepe
A
chámec és a mácá törvényei
Felkészülés
Peszáchra
Az
elsõszülöttek böjtje és a széder elkészítése
A
széder lefolyása
Az
omerszámlálás Peszách
ünnepe a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei
a több mint két évszázados egyiptomi rabság után, mintegy 3300 évvel ezelőtt tömegesen
kivonultak Egyiptomból. A történetet - amely Izrael elnyomatását és mérhetetlen
szenvedését, Mózes és testvére, Áron isteni küldetését, a nép megszabadításáért
végzett fáradhatatlan tevékenységüket, az egyiptomi fáraó csökönyös kérlelhetetlenségét,
az Isten rendelte katasztrófák sorozatát, majd a fáraó megváltozását és az izraeliták
menekülését beszéli el - Mózes második könyvének 1-15. fejezete írja le. Ez az
esemény a zsidó történelem epicentruma, mert ebben kristályosodik ki a zsidó nemzeti
azonosság, ezáltal született meg a zsidóság mint szabad nép, és mert az egyiptomi
szolgaság tanulságainak szilárd alapjáról szökkentek szárba a zsidó hit és etika
jelentős fogalmai. A
Tóra "a kovásztalan kenyér ünnepének", chág hámácotnak nevezi Peszáchot,
legfontosabb megkülönböztető jegyét határozva meg ezzel. Az imakönyv "szabadulásunk
idejeként" - z'mán héruténu - is említi, legjellemzőbb tartalmi vonására
utalva. A legelterjedtebb
a Chág HáPeszách elnevezés, ami azt jelenti: "Peszách ünnepe". A "peszách"
az ünnep előesti pászkaáldozatra utal, amelyet Isten ígéretének - "...elkerüllek
benneteket, és tirajtatok nem lesz pusztító csapás..." (2Mózes 12:13.) -
emlékezetére hoztak. A "Peszách" név a Misnában és a rabbinikus irodalomban
is közkeletű. Peszáchnak
a mezőgazdaságban is van jelentősége: a korai aratás idejét jelzi Izrael földjén.
Az árpa aratásának kezdetét a Peszách második napján hozott különleges omeráldozattól
számították. |
