Zsidó Újság az Interneten

Naszódi Márton
Szombat a hegyen
Niszán hó 30. (április 12.), péntek este: beköszöntött a szombat. A Pesti Jesiva ezt az ünnepet - már nem elso alkalommal - Dobogókon, a Pilisben várta. Az összegyult 70-80 ember azért jött el, hogy egy szép és szabályos szombaton vegyen részt. Sokaknak ez így természetes, másnak nem minden szombatja követi pontosan azokat az eloírásokat, amikkel éppen itt ismerkedett meg. A megjelentek sokfélék voltak: jöttek Izraelbol, Kanadából, sot Budapestrol is; mindenféle korú, rangú, anyanyelvu, gondolkodású ember. Voltak, akik egészen alapveto ismeretekkel sem rendelkeztek a zsidóságról, és voltak jesivanövendékek, rabbik is.
Péntek délután Oberlander Báruch rabbi eloadása nyitotta a programot, megtudtuk, mire készül mostanában a világ a zsidósága - persze a mindig aktuális összeesküvéseken túl. Ez a nap az ómerszámlálás egy napja, azaz készülodünk megünnepelni a nép történetének legnagyobb eseményét, a Tóra-adást. Ezt gyertyagyújtás, azt szombatfogadás követte az imateremnek berendezett színházban.
"Szombati vacsora - kóser és finom!" - szólt az ígéret, és nem kellett csalódni. Az elozoleg elokészített konyhában sok finomságot készítettek, sot eleget. Közben Shmuel Raskin rabbi, a zenetanár tanított chászid dalokat.
Szombaton folytatódtak az eloadások két témában: a szombatról és a zsidóságról általában egyrészt, a Tóra-adásról másrészt. Köves Slomó rabbi adta elo, hogyan interpretálható a Midrásban Jismáél rabbi és Rabbi Ákivá vitája arról, vajon a nép és mind a Szináj-hegynél összegyultek látták, amit láttak és hallották, amit hallottak, vagy látták, amit hallottak és hallották, amit láttak. A Midrás itt azt kutatja, hogyan fogadták be az emberek azt az élményt, amilyenben másnak azelott soha nem volt része. A megismerés milyen formái jelennek meg Mózes második könyvében a "nagyjelenet" leírásakor. Ne feledjük, valóban ez a Tóra legnagyobb jelentoségu eseménye. A reggeli ima elotti beszélgetés Oberlander Báruch rabbival a szombat gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, valamint kapcsolódva az elozo eloadáshoz a fizikai és a szellemi dolgok kapcsolatát vizsgálta. Az ebéd után - amely megfelelt a vacsoránál megismert követelményeknek - következo folytatásban a rabbi ismertette a chászidizmus modern társadalmi dilemmákra adott válaszait.
Itt következett a - számomra - legérdekesebb rész: Talmud chávruta módszerben, vagyis tanulás párokban, mint egy jesivában. A hallgatóság kapott egy szakaszt a Talmudból, amit párokban kellett feldolgoznia, felolvasva egymásnak a részeket, magyarázva, vitatkozva. Persze egyszeru a vita ott, ahol van egy mindegyik fél által elfogadott bíró, ez esetben a rabbi. Feltételezem, hogy a jesivákban ez egy szint felett már nincs így - ott lesz igazán izgalmas a megoldások keresése.
Mindezt Hoch Chává eloadása követte, aki a saját történetét mesélte el, hogyan válik egy magyar lányból vallásos zsidó és jut el Jeruzsálembe. A délutáni ima után jött a vacsora - ismét kóser, megint finom -, majd elbúcsúztattuk az ünnepet. Este Oberlander Batsheva, a rebecen beszélt a nok szerepérol a vallásban, megfelelve minden kérdésre az egyenjogúságról.
A vasárnap két nagyon érdekes programot is hozott: Az önfejlesztés 49 lépcsojét ismerhettük meg, a chászid filozófia üzenetét az ómerszámlálás idejére. Ez egy teljes személyiségtréning, valamivel idosebb és kipróbáltabb, mint modern testvérei. Az igazán érdeklodok jutalma egy "kézmuves foglalkozás" volt, bevezetés a Tóra-másolásba.
Mit adott ez a két nap az ott megjelenteknek? Bizonyosságát annak, hogy ez a kultúra él, virágzik, és a miénk. Otthon voltunk a Pilisben.