Egy purimi sütemény nevének oknyomozó története

Magyarországon a zsidók Purimkor kindlit, illetve flódnit szoktak enni. Most nem errol a két, viszonylag ismert süteményrol fogunk értekezni, hiszen aki már evett ilyeneket, az jól ismeri ízüket, talán elkészítésük módját is. Aki pedig nem, az nem is tudja, mit veszített. Izraelben az elmaradhatatlan purimi sütemény a mákkal, illetve lekvárral töltött ozné Hámán, vagyis "Hámán füle". Jiddisül homentás a neve, ami "Hámán-tasakot" jelent. A háromszögure összehajtott, rendszerint mákos töltelékkel bélelt tészta a magyar derelyére hasonlít.
Jogos a kérdés: vajon miért nevezik az ünnepet kíséro süteményt Hámán fülének? Hámán ugyan központi - meglehetosen negatív - szerepet játszik a purimi eseményekben, mégis túlzás lenne azt állítani, hogy kannibál módra állunk bosszút rajta, és a fülét rágcsáljuk Purimkor...

* * *

A rejtvényt egy magyar zsidó nyelvész, J. Srágá fejti meg számunkra. Szerinte maga Hámán is csak a mák jóvoltából került a sütemény "megilájába": a homentás a német-jiddis Mohntasch névbol ered, ami "mákos táskát," vagyis "mákkal töltött derelyét" jelent.
Srágá ezután rámutat, hogy a derelye magyarul "barátfüle" néven közismert, s ennek eredetét is feltárja. A 19. század második felében még sokan beszéltek Budapesten, foleg Budán, németül. Volt akkoriban Budán egy vendéglo, amelynek a tulajdonosát Freundnak hívták. Az o specialitása volt a lekvárral töltött tészta, amelyet elobb vízben kifoztek, majd olajban kisütöttek, s az étlapon mint Freunds gefüllte Tasche - azaz "Freund-féle töltött tasak" - szerepelt. A kiegyezés után gyorsan terjedo magyarosítási hullám Freundék menükártyáját is elérte - J. Srágá megjegyzi, hogy a kétnyelvu étlap a Néprajzi Múzeumban megtekintheto -, sot maga Freund is Barátra magyarosította a nevét. A vállalkozó szellemu, de a magyar nyelvben nem túlságosan jártas fordító nem tudta, hogy a "gefüllte" magyarul "töltöttet" jelent. A hasonló hangzás alapján így jelent meg a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben az immár Barát-féle vendéglo étlapján a "Freunds gefüllte Tasche" mellett a "Barát füle", s így terjedt el a név. J. Srágá azt is elmondja, hogy kellemes nosztalgia fuzi a barátfüléhez, amelyet áldott emléku édesanyja készített.
Tegyük hozzá: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a "barátfüle" "elotagjában a barát "szerzetes" jelentésében szerepel; talán a papok, szerzetesek konyhájára utalva e tésztaféle finomságát jelöli..."

* * *

1920-ban cukrászda nyílt a pesti Király utcában, a zsidó negyed kellos közepén. A tulajdonos egy munkácsi zsidó volt, aki Purimra mákkal töltött, háromszögletu süteményt készített, s ezt a "barátfüle" mintájára monfülének - vagyis "mákosfülének" - nevezte el. A "gefüllte" ekkorra véglegesen "füle" lett, mert a munkácsi hitsorsos jobban tudott jiddisül, mint magyarul, de nem volt nyelvész, tehát eszébe sem jutott, hogy a "fülnek" valami köze lenne a töltelékhez...
Az csak természetes, hogy amikor a derék zsidó késobb álijázott, és Jeruzsálembe helyezte át cukrászdáját, héberre fordította specialitásának nevét. Mivel még mindig jiddisül tudott a legjobban, nem a magyar "mákost" vette alapul, hanem a német "Mohnt", s ebbol csinált "Homont" - így lett a sütemény ozné Hámán, vagyis "Hámán füle"...
S. Ájálá