Írta: Israel Méir Lau, Izrael országos fõrabbija

"A NÉGY TÓRA-SZAKASZ"
* "A sékelek fejezete" szombatja * Emlékezz! - szombatja
* A "Vörös tehén" szombatja * Háchodes párásá szombatja

PURIM - A SORSVETÉS ÜNNEPE
* Eszter böjtje * Megilá-olvasás * Micvá-étkezés * "Sláchmónesz" és a szegények megajándékozása * Purimi szokások * Susan-Purim * A "háromszoros Purim"

"A NÉGY TÓRA-SZAKASZ"
Ádár hónapra esik Eszter böjtje, Purim és Susán-Purim. Ezen kívül a négy szombatnak (ketto Purim elott van, ketto utána) külön neve van az után a négy Tóraszakasz után, amelyeket felolvasnak a rendes hetiszakaszon kívül. Ezek: A sékelek szombatja, "Emlékezz!" szombatja, a "tehén" szombatja, és "Ez a hónap" szombatja. Az egész hónap ama nagy csodajel jegyében áll, amelyet Mordecháj és Eszter korában éltek át Oseink Susánban (Szuszában), a perzsa birodalom fovárosában. E csoda emlékére határoztak úgy Bölcseink, hogy "Ádár hó beköszöntével szaporítani kell az örömöt", azaz a vigalmakat.

"A sékelek fejezete" szombatja
Ez vagy ádár hó Ros Chodes (Újhold) napja vagy az azt megelozo szombat. A Máftirnak a "Mielott megszámlálod Izrael fiait" kezdetu szakaszt olvassák fel (2Mózes 30:11-16.) addig, hogy "engesztelést szerezzen lelketekért". Ádár hó elsején a sékel-adóról beszéltek a Szentélyben: minden húsz éven felüli zsidónak évi adót kellett fizetnie a közösségi áldozatokra.
Ez áll a Tórában az említett helyen: "Mielott megszámlálod Izrael fiait, mindegyik adja meg élete váltságát az Örökkévalónak megszámoltatásuk fejében, nehogy vész pusztítson közöttük megszámoltatásuk miatt [Amint az történt, amikor Dávid király népszámlálást tartott (2Smuél 24:10-15.).]. Ezt adják mind, aki átmegy a megszámláltak között, a sékel felét, a Szentélybeli (sékel = súlymérték] szerint (...), fél sékelt, adományt az Örökkévalónak. Mind aki átmegy a megszámláltak között húsz éven felüli, adományt adjon az Örökkévalónak. A gazdag ne adjon többet és a szegény ne adjon kevesebbet a fél sékelnél, adományt adván az Örökkévalónak, életetekért való engesztelés fejében. Vedd át Izrael fiaitól az enegesztelopénzt, és fordítsd a Találkozás Sátrának [Isten]szolgálatára. Emlékezteto legyen Izrael fiai számára az Örökkévaló színe elott, életetekért való engesztelés."
Ma ennek emlékére három pénzdarabot szoktunk adományozni. Miért éppen hármat? Azért, mert háromszor áll a passzusban az adomány szó. Cödákára, jótékony célra adjuk a pénzt, már délután vagy pedig Eszter böjtje végeztével, azaz Purimkor, este, a Megilá - Eszter könyve felolvasása elott.
Mint látjuk, a fél sékel-adó nem csak az áldozatok árának fedezésére szolgált, hanem népszámlálásra is. A befolyt pénzösszeg alapján tudható volt, mennyi a húsz éven felüli férfiak száma. "Fejenként", egyenként számolni embereket tilos. Dávid király büntetést kapott, amiért megszegte a tilalmat: dögvész pusztította a népet. Saul király másképp járt el: minden katona elvett egy bárányt a király nyájából, és a bárányok számából állapították meg a katonákét (2Smuél 15:4). Az emberszámlálás tilalma azon az elven alapul, hogy a zsidó nép értékét nem a népesség száma határozza meg, hanem a minoség. Manapság, ha meg kell számolni az embereket, pl. mert nem tudjuk, "kivan-e" a minján a "dávenoláshoz" (imádkozáshoz), tízszavas pászuk szavaival számoljuk meg oket, pl. 28. zsoltár 9.
A sékelek szombatján, ha Ros Chodes ádár a jövo héten van, két Tóratekereset veszünk elo, ha pedig épp aznapra esik, hármat.
Az elso esetben sábát mevárchin van, megáldjuk a következo hónapot. Hét embert hívunk fel a rendes heti szidrához. Aztán magasba emeljük és összetekerjük az elso Tóratekercset, a másodikból pedig felolvassuk a Máftirnak az említett szakaszt (a 30. fejezetbol). Külön - van a Sékelek szombatjára: (2Királyok 12:1-17.)"Hét éves volt Jöhoás, mikor uralomra jutott... stb. (A keleti, szefárd közösségek a 11:17-en kezdik.)
Ha a Sékelek szombatja Ros Chodesre, Újhold napjára esik, akkor csak hat embert hívnak fel a hetiszakaszhoz, a hetediket az újhold-napi, második Tóratekercsbol történo felolvasáshoz "Szombatnapján pedig...", "Holdújulásos napjaitokon pedig..." - (4Mózes 28:9,11.). Harmadik Tóratekercsbol olvassák fel a Sékelek szakaszt a Máftirnak. A Háftárá ugyanaz, mint fent.
Ádár 7-e, a szóbeli hagyomány szerint Mose rábénu halálának napja. Sírja ismeretlen. Ezen a napon emlékezünk meg az Izraeli Hadseregnek azon hosi halottairól, akikrol nem tudjuk, hol nyugszanak hamvaik.

Emlékezz! - szombatja
A Purim elotti szombatot az "Emlékezz!" szidrá szombatjának nevezik. Most is két Tóratekercset vesznek elo; a Máftirnak olvasnak a másodikból: Emlékezz rá, mit muvelt veled Ámálék [népe] az úton [vándoroltadban], mikor kivonultál Egyiptomból... (5Mózes 25:17.). Tórai parancs alapján olvassuk fel ezt. A Háftárá Smuél Elso Könyvébol van, 15:10.: "Így szólt az Örökkévaló: megbántam, hogy Sault királlyá tettem..." Ez a párásá, szövegegység, Saul királynak az ámálekiták ellen viselt háborújáról és Ágág nevu királyuk bukásáról szól: Smuél (Sámuel) próféta kivégezte.
Azért olvassuk ezt, mert Bölcseink szerint az emlékezésnek meg kell eloznie a tettet. Hámán, aki Eszter és Mordecháj napjaiban utolsó szálig ki akarta irtani a zsidó népet, Ágág ámálekita király egyenes utóda volt. Meg van írva, Tórai parancs: Az emlékét is el akarom törölni Ámáléknak az ég alól (2Mózes 17:4. Hámánnak és tíz fiának felakasztása a parancs végrehajtása volt. Ezért tehát eloször olvassuk az Ámálék viselt dolgaira való "emlékezést", és aztán következik Purim, Ámálék emlékének eltörlése.

A "Vörös tehén" szombatja
Ezen a szombaton, ha Újholdnapra esik, megáldjuk a hónapot, niszánt. Ha csak a következo héten lesz Ros Chodes, akkor a Vörös tehén szidrája a sábát mevárchin elotti szombatra esik. Két Tóratekercset veszünk elo, az elsobol a hetiszakaszt olvassuk fel, a másodikból a Chukát párását (3Mózes 19.): "Ez a Tóra parancsa..." addig, hogy "... és aki hozzáér, estig tisztátlan". Van olyan nézet, hogy ennek a párásának, szövegrésznek a felolvasása is tórai parancs (tehát nem csak rabbinikus rendelet).
A Háftárá Jechezkél (Ezékiel) könyve 36. fejezetébol való; Izrael népe jövobeli megtisztulásáról szól.
Mirol szól a Vörös tehén párásája?
A különbözo - nem higiéniai értelmu - tisztátlanságok egyike a halottól eredo tisztátlanság. Ettol Vörös tehén hamvával lehet megtisztulni: a tisztátlan emberre fröcskölték "az Élet vizével" vagy "élo vízzel" - forrásvízzel - együtt.
A Vörös tehén törvénye úgynevezett "Írás rendelete" vagy "királyi végzés": el kell fogadnunk, még ha értelme felfoghatatlan is számunkra. Azt mondja a Jóteremto: Így rendeltem el, nem teheted megfontolás tárgyává.
Miért éppen tehén? Miért éppen veres tehén? Miért csak olyan lehet, amelynek nyakát még sohasem nyomta iga? Miért kell elégetni, miért a hamva tisztítja meg a tisztátlant? Ezekre a kérdésekre nincs válasz. Erre mondja az Írás: A titokban tartott dolgok az Örökkévalóé, Istenünké, ám a kinyilatkoztatottak mindörökre a mieink és fiainké, hogy végrehajtsuk e Tórának (tanításnak) minden szavát.
Van olyan vélemény, hogy a Vörös tehén engesztelés a "borjú" (aranyborjú) vétkéért: Jöj,jön az anyja és tisztítsa le a fia ürülékét. De ez után a magyarázat után is maradnak kérdojelek. Például miért kell a tehénnek éppen veresnek lennie?
Miért épp ádár hó utolsó szombatján kell olvasni ezt a szidrát?
Ekkor kezdodik a Peszáchra való felkészülés harminc napja. A felkészülés a mindenfajta tisztátlanságtól való megszabadulást is magában foglalja, mert csak megtisztulva érdemes rá a nép, hogy felmenjen Jeruzsálembe, és bemutassa a peszáchi áldozatot, ezt a minden zsidóra kötelezo pozitív, "tedd"-micvát.
Aki halottól származó tisztátlanságot kapott, nem mutathatja be a peszáchi áldozatot, nem ehet a bárányból. (Egy "olajbogyónyit" kb. 2.5 dekányit - vagy annál többet nem ehet; a micváknak általában "mértékük" van, mennyiségekkel, idotartammal stb. van körülhatárolva érvényességük vagy végrehajtásuk módja.) A peszáchra való felkészülés részét képezte a "veres tehén"-szakaszban szereplo tisztátalansági-tisztasági törvények oktatása is. Az emberek hallották e Tóra-szakasz felolvasását, és tudták, mitol és hogyan kell megtisztulniuk, hogy teljesíthessék a peszáchi áldozat micváját.

Háchodes párásá szombatja
Ez a szombat vagy niszán hó Újhold-napja, ha szombatra esik, vagy pedig az elotte levo szombat. Ha az elotte levo, akkor áldjuk meg a hónapot.
Azért hívjuk háchodes szombatjának, mert a második Tóratekercsbol fel kell olvasnunk a Máftirnak a 2Mózes 12:1-20. szakaszt: "Ez a hónap a ti számotokra a legelso hónap, az év hónapjai közül a legelso". [A mi zsidó idoszámításunk szerint újév napja tisré hónap elseje, akkor növekszik eggyel az évek száma, de különbözo szempontok szerint négy különbözo újév van. Tisré hónap elseje "univerzális", az egész Teremtés számára való újév, niszán hónap pedig a mi számunkra az elso hónap. A ma használatos hónapnevek nem szerepelnek a Tórában, az csak elso, második stb. hónaprol beszél, ezen niszánt, ijárt stb. kell érteni.] A peszáchi áldozat feláldozásának, megevésének rendje-módja, a széder-este, a "mácesz" és a máror, "mórojr" keserufu micvája, a kelesztett és erjesztett ételek-italok tilalma - mind benne van ebben a Tóraszakaszban. Mivel már csak két hét van hátra Peszáchig, fel kell olvasnunk a háchodes párását, hogy konkrét cselekedettel készüljünk fel az ünnep hálácháinak végrehajtására.
A Háftárá Jöchezkél (Ezékiel) könyvébol vett részlet (45:16, 46:18.): Az egész nép, az Ország köteles lesz megadni ezt az adományt Izrael elso emberének. A szefárd (arab országokból származó) közösségekben a 45:18. pászukkal kezdik: Így szól az Örökkévaló, az Isten: Az elso hónapban, a hónap elsején...
Ha niszán hó Újhold-napja szombatra esik, három Tóratekercset vesznek elo. Minden úgy folyik, mint ádár hó Újhold-napján: az elso tekercsbol hat felhívottnak olvassuk a heti szidrát, a hetediknek a napi, a szombati és az Újhold-napi áldozatok eloírásait (3Mózes 28:1-15.), a harmadik tekercsbol pedig a máftirnak a háchodes párását.