A Tóra szidrái (heti szakaszai)

Típusa: tájékozódási segédlet

A zsidó közösségek általános gyakorlata szerint a Tóra 54 szakaszra oszlik. Szombat reggelenként a zsinagógában felolvasnak egyet-egyet, miáltal egy év alatt lefut a teljes ciklus (Szimchát Tóra). Hogy egy-egy szombaton hány szakaszt olvasnak föl, az attól függ, hogy egyszerű illetve várandós, azaz szökőév van-e, de a szombatra eső ünnepek is befolyásolják. Ezért bizonyos feltételek mellett alkalmanként két szakaszt olvasnak fel.

A szakaszokat héberül szidrának vagy párásának nevezik, és az első fontos héber szavaikról vagy kifejezéseikről vannak elnevezve. A korai szövegekben a legtöbb szidrának kétszavas címe volt, jelenleg inkább az egyszavas a szokásos. A kabbalisták szerint a szidrák neve az adott szidrá általános tartalmára utal.

A zsidó Bibliák fő felosztása tükrözi ezt a rendszert, és megegyezik a zsinagógában szokásos használattal. A szidrák nem szükségszerűen esnek egybe a nem zsidó eredetű fejezet- és mondatszámokkal, és emiatt a szidrák neve általában nincs is feltüntetve a Tóra bibliográfiai mutatóiban.

Az ősi szentföldi rítus szerint a Tórát nem egy-, hanem hároméves ciklusokban olvasták, és százötvennégy kisebb szakaszra volt felosztva. Noha számos zsidó közösség még a középkorban is ezt a gyakorlatot követte (elsősorban Egyiptomban és Dél-Itáliában), végül mégis mindenütt a babilóniai éves ciklus vált elfogadottá.

Noha a legtöbb zsidó Bibliában hivatalosan nincs jelölve a szentföldi szidrá-felosztás, mégis ez szolgál néhány möszoret bekezdésfelosztás alapjául, sőt a talmudi kor legtöbb klasszikus Midrás-munkájának szerkezetéül is.