A Biblia, a Tóra szövegét évszázadok
és évezredek során kutatták és magyarázták.
A fontosabb kommentárok egyik gyûjteménye a Mikráot
Gödolot, az úgynevezett "rabbinikus Biblia", amely a
mai napig használatos az autentikus Biblia-tanulmányozáskor.
A könyv felépítése kissé bonyolult, nehezen kiismerhetõ.
Minden egyes oldalon számos kommentár és magyarázat
szerepel a Tóra szövegén kívül.
A mû felépítésének
és történetének megértését szolgálja
az alábbi leírás, mely végig vezet a könyv minden
egyes összetevõjének típusán, címén,
történetén és ismerteti a szöveg stílusát
és szerzõjét is. Eliézer Szegál professzor munkája alapján.
Típusa:
fõszöveg
A
Tóra
Típusa:
fordítás
Tárgum
Onkelosz
Típusa:
fordítás, kommentár
Tárgum
Jonátán ben Uziél
Tárgum
Jerusálmi
Típusa:
kommentár
Rási
kommentárja
Ábrahám
Ibn Ezrá rabbi kommentárja
Rámbán,
Náchmánidész kommentárja
Rásbám
kommentárja
Ovádjá Szeforno
rabbi kommentárja
Báál
HáTurim kommentárja
Típusa:
kommentár, tájékozódási segédlet
Möszorá
Típusa:
tájékozódási segédlet
Fejezetszámok
A
Tóra könyveinek nevei
A Tóra
szidrái (heti szakaszai)
Oldalszámok
Toldot
Áháron
| SZÖVEG | TÍPUS |
| A Tóra |
főszöveg |
| Tárgum Onkelosz |
fordítás |
|
Tárgum Jonátán
ben Uziél
Tárgum Jerusálmi |
fordítás, kommentár |
|
Rási kommentárja
Ábrahám Ibn Ezrá
rabbi kommentárja
Rámbán, Náchmánidész kommentárja
Rásbám kommentárja
Ovádjá Szeforno
rabbi kommentárja
Bál HáTurim kommentárja |
kommentár |
|
Möszorá |
kommentár, tájékozódási segédlet |
|
Fejezetszámok
A Tóra könyveinek
nevei
A Tóra szidrái (heti szakaszai)
Oldalszámok
Toldot Áháron |
tájékozódási segédlet |
Cím: Mikráot Gödolot
A héber kifejezés nagyjából azt jelenti: „Nagyszerű
írások”. Latinul: Biblia rabbinica.
Dátum
1516–1517.
Kiadó
A velencei Daniel Bomberg
Ismertető
Noha a Mikráot
Gödolot cím eredetileg a Bibliának ahhoz a változatához kötődött, amelyet
a velencei Daniel Bomberg, számos alapvető zsidó vallási szöveg keresztény
kiadója jelentetett meg, a címet később sok héber kiadó számos különböző
kiadáshoz használta.
Bizonyos alapelemek mindegyik kiadásban megtalálhatók,
például maga a bibliai szöveg, a mászoret jegyzetek, a Tárgum
Onkelosz, továbbá Rási és Ibn
Ezrá kommentárjai. A különböző kiadók azonban további kommentárokat és
mutatókat is csatoltak a műhöz, leginkább a középkori magyarázók.
[A legtöbb mai kiadásban megtalálható még a galíciai
Slomó Efrájim Luntsitz, lembergi rabbi (meghalt 1619) homiletikai műve Kli Jákár címmel, illetve Chájim ben Átár
marokkói származású, jeruzsálemi rabbi (1696–1743) Or Háchájim című magyarázata, amely magában foglal szószerinti,
homiletikai és kabbalisztikus elemeket.]
A Mikráot Gödolot
legelső kiadását egy hitehagyott zsidó, Felix Pratensis szerkesztette,
és Bomberg pápai engedélyt kért a publikálásához. Ezek a tények nyilvánvalóan
nem tették túl népszerűvé a könyvet a potenciális zsidó vásárlók között,
ezért Bomberg kénytelen volt immár rendes zsidó szerkesztők gondozásában
vadonatúj kiadást megjelentetni.
A Mikráot Gödolot
a teljes Bibliát tartalmazza, de itt csak az első öt könyvvel, a Tórával
kapcsolatos részről szólunk.
