Rási kommentárja

Típusa: kommentár

Szerző

Rabbi Slomo ben Jichák (vagy: Slomo Jicháki) a neve kezdőbetűiről, Rási-ként ismert.

Rásit az egész zsidó világ autentikus szövegmagyarázónak ismeri el. A judaizmus legszentebb szövegeihez, a Bibliához és a Babiloni Talmudhoz írt kommentárokat. Az ő Tóra-kommentárja volt az első nyomtatásban megjelent héber nyelvű könyv (Reggio Calabria, 1475), és azóta is szinte minden hagyományos és zsinagógai használatra szánt héber Tóra-kiadásban benne van.

Megjegyzendő, hogy Rási kommentárja olyan népszerűvé vált, hogy más rabbinikus kommentárok kinyomtatásához is a „Rási-írás”-ként ismert betűkészletet használják. (Ez nem azt jelenti, hogy maga Rási ilyen betűkkel írt volna, hanem csak azt, hogy a nyomdászok ilyen betűkkel szedték a kommentárját.)

Rási a zsidó történelem egyik legnehezebb korszakában élt. Végigszenvedte a Nyugat-Európán végigdúló, egész közösségeket megsemmisítő első keresztes hadjáratot, s élményeit szívet tépő liturgikus versekben örökítette meg.

Fia nem volt, volt viszont három rendkívül tanult leánya. Kései kéziratai közül jó néhány ténylegesen lányai leírásában maradtak ránk. Báálé-Hátoszáfot (Talmud-kommentátorok) néven emlegetett vejei és unokái a következő nemzedékek legkiválóbb nyugat-európai akadémiáinak vezetői voltak. Széleskörű irodalmi munkássága mellett bortermeléssel foglalkozott.

Dátum

1040–1105

Hely

Franciaország, Troyes

Ismertető

Rási Tóra-kommentárjai hagyományos és kritikai módszerek bonyolult kombinációjára épülnek. Rási sok esetben híven idézi egy-egy vers talmudi értelmezéseit, míg más esetekben inkább a betű szerinti magyarázatot választja. Ez a látszólagos következetlenség számos későbbi tanulmányozóját késztette arra, hogy valamilyen mélyebb rendszer keressen ebben. A lubavicsi rebbe például egy olyan értelmezési rendszert állított fel, mely szerint Rási elsősorban a Biblia egyszerű jelentését magyarázza, és csak azokban az esetekben folyamodott a homiletikai értelmezés eszközeihez, ha azok a szöveg egy nehezen érthető részének egyedüli magyarázatát adják.

A hagyományos értelmezések idézésekor a klasszikus rabbinikus irodalom meghökkentően széles spektrumát veszi igénybe, köztük a Babilóniai Talmud mellett a tárgumokat (amelyek fontos támpontként szolgálnak neki a homályos értelmű héber szavak lefordításában), a homiletikai és halachikus Midrást.

Néhány esetben a héber szavakat általa „lááz”-nak nevezett francia egyenértékeseikkel fordította, miáltal a középkori francia dialektusok egyik legkorábbi írásos feljegyzése is neki köszönhető.

Gyakran idézi két spanyol zsidó tudós, Menáchem ben Szruk és Dunas ben Labrat lexikográfiai és nyelvtani munkáit.

Kijelenthető, hogy Rási a legkiválóbb tanítók képességeivel rendelkezett. Megérezte, hol találják majd nehezen érthetőnek a tanulók az anyagot, és olyan magyarázatokat adott, amelyeknek mind a kezdők, mint a tapasztalt tudósok hasznukat veszik.