Tárgum Onkelosz

Típusa: fordítás

Cím

A „tárgum” azt jelenti: fordítás, és általában a Biblia arameus fordításaira utal. Az ősi zsidó hagyomány szerint a nyilvános zsinagógai Tóra-olvasáskor mindig azonnal lefordították a szöveget arameusra, amely a talmudi korban az izráeli és babilóniai zsidóság beszélt nyelve volt. A szokásos gyakorlat az volt, hogy miután felolvastak egy mondatot a tekercsből, egy „turgeman-nak” vagy „fordítónak” nevezett tisztségviselő arameus nyelven megismételte azt.

Az arameus nyelv használatának hanyatlásával párhuzamosan a zsidó közösségek körében egyre ritkult a Tárgum recitálása. A talmudi rendelkezésnek megfelelően a heti szidrát (a kijelölt heti szakaszt) mindazonáltal ma is szokás arameus nyelven felolvasni.

Egyes arab nyelvű közösségekben a Tóra-olvasáshoz Száádjá Gáon rabbi (882-942) által készített arab fordítást még hosszú évszázadokkal később is elmondták.

Szerző

A Talmud említést tesz egy bizonyos „Onkelosz nevű betért ember” fordításáról.

Ki volt Onkelosz?  A kérdés számos tudóst foglalkoztatott, de még ma sem tudjuk a biztos választ. Egyesek szerint Onkelosz nem más, mint „a betért Aquila”, mások szerint Onkelosz és Aquila két különböző személy.

A jelenlegi arameus fordításnak, ami a kora középkori idők óta viseli az Onkelosz nevet, ismeretlen a szerzője. A talmudi korszakban nyilvánvalóan ez volt használatban a babilóniai zsinagógákban. A Babilóniai Talmudban számos Targum-idézet a mi „Tárgum Onkelosz”-unkat igazolja. Ezek legtöbbje a III. században élt Ráv Joszéf babilóniai tudós nevében lett följegyezve, ami arra is utalhat, hogy esetleg ő is részt vett az összeállításában.

Dátum

A Tárgum Onkelosz arameus dialektusa az Izráelben a II. században használatos dialektusnak felel meg, noha sok tudós álláspontja szerint ez később, a talmudi korban, Babilonban továbbfejlődött.

Keletkezési hely

Izráel és Babilónia.

Ismertető

A Tárgum Onkelosz legnagyobb részt szó szerinti arameus fordítás, mindazonáltal néhány esetben eltávolodik a bibliai szöveg egyszerű értelmezésétől. A következő helyeken figyelhető ez meg:

* Poétikus részek

Az olyan bibliai részeket, mint Jákob vagy Mózes testamentuma (1Mózes 49., 5Mózes 33.), a Tárgum Onkelosz a szentföldi tárgumok stílusához hasonlóan, bőséges homiletikai értelmezésekkel látja el.

* Teológiai problémát felvető részek

A Tárgum Onkelosznak gondot okoztak azok a héber kifejezések, amelyek az Örökkévaló és a teremtményei közötti közvetlen kommunikációra utalnak. Ezeket a nehézségeket néhány esetben körülírással oldotta meg. Így például Mózes általában nem az Örökkévalóhoz, hanem az Örökkévaló előtt szól.

Hasonló megoldáshoz folyamodik a Tárgum Onkelosz akkor is, amikor az Örökkévaló és a világ közötti kommunikáció eszközeként bevezeti az Örökkévaló „szavát” (memrá), amivel szemlátomást a „logosz” szónak az alexandriai zsidó filozófus, Philo írásaiban alkalmazott használatát utánozza.

* Kifejtések annak érdekében, hogy nagyobb összhangba kerüljön a szöveg a szóbeli zsidó hagyomány elfogadott értelmezésével.