Történelem
Mi
a Tóra?
Sávuoti szokások
Sávuot, a hetek ünnepe, sziván hónap hatodik
és hetedik napján van: idén május 23-án és 24-én ünnepeljük. Az ünnepnek két
oka van: megemlékezzünk a Sínai-hegyi Tóra-adásról, illetve az első gyümölcsök áldozatáról – a bikurimra –, melyet a korai aratásért való
hálaadásként ajánlottak fel a Jeruzsálemi Szentélyben. Ezért nevezik Chág HáBikurimnak is. Sávuot a Peszách
után számolt hét hét betetőzése. A zsidók Peszáchkor elnyert szabadsága értelmetlen
lett volna a Sínain megkapott Tóra alakító
és megőrző ereje nélkül.
TÖRTÉNELEM
Sávuotkor (sóvüajszkor), a teremtés után 2448 évvel – 3319 évvel ezelőtt
– az Örökkévaló a Sínai-hegyen kinyilatkoztatta, hogy a zsidóknak adja a Tant,
a Tórát. A zsidók azzal, hogy kijelentették:
"náásze vönismá" – "megtesszük
és meghallgatjuk" –, elkötelezték magukat a Tóra
átvételének megfelelő szemléletére, illetve a micvák betartására.
A zsidók megértik, hogy az
Örökkévaló Tanítása végtelen, az emberi értelem által meg nem ragadható bölcsességgel
teljes. Ezért akkor is teljesítenünk kell a micvákat, ha nem fogjuk fel "értelmüket".
Az egyetlen elem, amely a
zsidó történelem során mindig is összekötötte a különböző országokban és
különböző korokban élt zsidókat, a Tóra
és a micvák (parancsolatok), amelyeket a zsidók egész életükben makacsul megtartottak.
Létezésünk titka, hogy "külön lakó nép" vagyunk, mindegyikünk – férfi
vagy nő – külön-külön az Egy Isten híve, az egy, örök és változatlan Tóra
szerint él. Csak a Tórán keresztül tudjuk
beteljesíteni a Teremtő által ránk rótt feladatot, hogy legyünk az Örökkévalónak
"papok királysága és szent nemzet", ezáltal válva "kincsévé az
egész emberiségnek".
MI
A TÓRA?
Az Írott és a Szóbeli Tan
A Tóra két részből áll: az írott és a szóbeli tanból. Az Írott Tóra Mózes öt könyvét, a Prófétákat és az Írásokat – héberül Torá, Növiim
és Ktuvim, röviden Tnách – tartalmazza. Az írott Tórával együtt Mózes megkapta a szóbeli
törvényt is, amely megmagyarázza és tisztázza az írott törvényt. Szóban adták
tovább nemzedékről nemzedékre, amíg aztán leírták a Talmudban és a midrásokban.
Nemzedékeken keresztül tanulmányozta népünk ezeket a műveket, kommentálták,
tisztázták értelmüket, gyakorlati útmutatásokat vontak le ezekből az elvekből,
és az így leszűrt törvényeket kodifikálták. Ezáltal a hagyomány folyamatos
láncolata köti össze a nemzedékeket, a mai tudóst a sínai kinyilatkoztatással.
A
Tízparancsolat
Amikor Isten megnyilatkozott
a Sínai-hegyen, egész népünk hallotta a hangját, amint közölte a Tízparancsolatot:
1. Én, az Örökkévaló, vagyok
a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
2. Ne legyen más istened
rajtam kívül! Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot... ne imádd és ne tiszteld
azokat, mert Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened...
3. Ne mondd ki hiába Istenednek,
az Örökkévalónak a nevét...
4. Emlékezzél meg a szombat
napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat!
De a hetedik nap szombat... ne végezz semmi munkát... se szolgálóját... semmit,
ami a felebarátodé!
5. Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess a földön...
6. Ne ölj!
7. Ne légy házasságtörő!
8. Ne lopj!
9. Ne tanúskodj hamisan felebarátod
ellen!
10. Ne kívánd... felebarátod
feleségét, se szolgáját,
Ez a tíz parancs a legmagasabbtól,
Isten egyetlen voltának hirdetésétől a legalapvetőbbig, a gyilkosság
és a lopás tilalmáig – amely minden társadalomban a törvénykezés alapja – terjed.
SÁVUOTI SZOKÁSOK
Gyümölcsök,
Virágok, Zöldek
Szokás a zsinagógát és az
otthont zölddel, virággal, gyümölccsel díszíteni.
Gyümölcsök: a Templom idejében Sávuotkor
vitték az áldozati oltárra az első terméseket.
Virágok: bölcseink tanítása szerint, noha
a Sínai-hegy a sivatagban van, a Tóra
tiszteletére virágba borult a sivatag. A szfárd zsidók a tekercseiket is virágdísszel
ékesítik.
Zöldek: Bölcseink tanítása szerint Sávuotkor
van a mezők fáinak "ítéletnapja".
Tikun
Léjl Sávuot
Sávuotkor a férfiak – fiatalok
és idősek egyaránt – minden zsidó közösségben egész éjjel ébren maradnak,
és a Tóra tanulmányozásával foglalják
el magukat. Intenzív tanulást jelent ez, részleteket az Írásból, a Misnából, a Talmudból és
a Kábbálából.
Ennek a szokásnak több oka
van. Egy midrásbeli forrás azt meséli, hogy a Tóra-adást megelőző éjszakán sok zsidó önelégülten aludni
ment, nem éreztek lázas várakozást az emberiség történelmének e világrengető
eseménye előtt. E hűvös közöny sértő volt Isten számára. Hogy őseink
hibáját helyrehozzuk ("tikun" azt jelenti: "javítani"), egész éjjel
fennmaradunk, hogy így várjuk a következő napot, amikor a Tóra sínai-hegyi megkapását fogjuk ünnepelni.
A kábálá alapműve, a
Zohár szerint Sávuot a zsidók menyegzője.
A menyasszony Izrael, a vőlegény a Tóra. A menyasszonynak sok teendője van, hogy szellemileg felkészüljön
a menyegzőre. A zsidók esküvői hozományai az előző napi tanulási
órák: ezzel a kelengyével érkezik a zsidó nép értékes Jegyeséhez.
