ZsTSz

Zsidó Tudományok Szabadegyeteme

Az autentikus zsidó tudományok központja

A második szemeszter: 2003. július
[A téli szemeszter 2003. október 26-án kezdõdik és 12 vasárnapon át tart.]

Levelezõ szak

A második hét anyaga

Biblia

Jöhosuá (Józsua) könyve (II.)

Fischer Gyula fordítása (IMIT kiadása, Budapest 1900),
részekre tagolva és alcímekkel kiegészítve

6. fejezet

Jerichó bevétele

1. Jeríchó pedig elzárta magát s elzárva volt Izraél fiai előtt, nem ment ki s nem jött be senki.

2. És szólt az Örökkévaló Józsuához: Lásd, kezedbe adom Jeríchót és királyát, az erős vitézeket. 3. Kerüljétek meg a várost, mind a harcosok, körüljárván a várost egyszer; így tégy hat napon át – 4. s hét pap vigyen hét harsonát, kosszarvat, a láda előtt, a hetedik napon pedig hétszer kerüljétek meg a várost; s a papok fújják a harsonákat. 5. És lészen, midőn tartósan fújják a koskürtöt, midőn halljátok a harsona hangját, riadjon az egész nép nagy riadással; és akkor összedől a város fala a helyén, és felvonul a nép, kiki maga előtt.

6. És szólította Józsua, Nún fia, a papokat és mondta nekik: Vigyétek a szövetség ládáját; hét pap pedig vigyen hét harsonát, kosszarvat, az Örökkévaló ládája előtt. 7. Erre szólt a néphez: Vonuljatok és kerüljétek meg a várost, a fegyveres csapat pedig vonuljon az Örökkévaló ládája előtt. 8. És volt, amint szólt Józsua a néphez, a hét pap, vivén hét harsonát, kosszarvat, az Örökkévaló előtt, vonult és fújták a harsonákat, míg az Örökkévaló szövetségének ládája utánuk ment. 9. S a fegyveres csapat ment a harsonákat fúvó papok előtt, míg az utócsapat a láda után ment, mentek és fújták a harsonákat. 10. A népnek pedig parancsolta Józsua, mondván: Ne riadjatok, ne hallassátok hangotokat és ne jöjjön ki szátokból egy szó sem azon napig, melyen mondom nektek: riadjatok, akkor riadjatok.

11. És megkerülte az Örökkévaló ládája a várost, körüljárván egyszer; erre bementek a táborba és megháltak a táborban. 12. Fölkelt Józsua kora reggel, és vitték a papok az Örökkévaló ládáját. 13. S hét pap vitt hét harsonát, kosszarvat, az Örökkévaló ládája előtt, folyton menve és fújva a harsonákkal; a fegyveres csapat pedig előttük ment, míg az utócsapat az Örökkévaló ládája után ment: mentek és fújták a harsonákat. 14. És megkerülték a várost a második napon egyszer és visszatértek a táborba; így tettek hat napon át.

15. S volt a hetedik napon, fölkeltek a hajnal feljöttekor és megkerülték a várost ugyanezen rend szerint hétszer; csupán aznap kerülték meg a várost hétszer.

Fosztogatás, zsákmányolás tilalma

16. És volt, hetedszer, fújták a papok a harsonákat; akkor így szólt Józsua a néphez: Riadjatok, mert nektek adta az Örökkévaló a várost. 17. És legyen a város örökszentség, az meg mind ami benne van, az Örökkévalónak; csak Rácháb, a parázna nő, maradjon életben, ő és mindenki, a ki vele van a házban, mivel elrejtette a követeket, kiket küldöttünk. 18. Csakhogy ti óvjátok magatokat az örökszentségtől, nehogy, miután megszenteltétek, vegyetek az örökszentségből és tennétek Izraél táborát örökszentséggé és megzavarnátok azt. 19. S minden ezüst és arany, réz- és vasedények – szent az az Örökkévalónak: az Örökkévaló kincstárába jusson.

20. És riadott a nép és fújták a harsonákat; és történt, amint meghallotta a nép a harsona hangját, riadott a nép nagy riadással, összedőlt a fal a helyén és felment a nép a városba, kiki maga előtt és így bevették a várost. 21. És elpusztítottak mindent, mi a városban volt, férfitól asszonyig, ifjútól vénig, meg ökröt, juhot és szamarat a kard élével.

Ráchábot és családját megmentik

22. Azon két embernek pedig, a kik kikémlelték az országot, azt mondta Józsua: Menjetek be a parázna asszony házába és vezessétek ki onnan az asszonyt és mindenkit, a ki az övé, amint megesküdtetek neki. 23. És bementek az ifjak, a kémek, és kivezették Ráchábot, meg atyját és anyját, testvéreit és mindenkit, a ki az övé, mind a családbelieit kivezették és ott hagyták Izraél táborán kívül. 24. A várost pedig elégették tűzben és mindent, ami benne volt; csak az ezüstöt és aranyat, a réz- és vasedényeket adták az Örökkévaló házának kincstárába. 25. Ráchábot pedig, a parázna nőt, meg atyja házát és mindenkit, a ki az övé, életben hagyta Józsua – és lakott Izráel között mind a mai napig – mivel elrejtette a követeket, kiket küldött Józsua, hogy Jeríchót kikémleljék.

Átok arra, aki Jeríchót újjáépíti

26. Esküt tett Józsua abban az időben, mondván: Átkozott a férfi az Örökkévaló színe előtt, a ki fölkel és fölépíti ezt a várost, Jeríchót; elsőszülöttjével rakja le alapját, legifjabbikával állítsa föl kapuit.

27. És volt az Örökkévaló Józsuával, és híre volt az egész földön.


7. fejezet

A zsákmánytilalom megszegése

1. És elkövettek Izraél fiai hűtlenséget az örökszentségen; vett ugyanis Ákhán, Karmi fia, Zabdi fia, Zérach fia, Jehúda törzséből, az örökszentségből; és föllobbant az Örökkévaló haragja Izraél fiai ellen.

Izráel veresége Áj előtt

2. Küldött Józsua embereket Jeríchóból Ájba, mely Bét-Áven mellett Bét-Éltől keletre van, és szólt hozzájuk, mondván: Menjetek föl és kémleljétek ki az országot. S fölmentek az emberek és kikémlelték Ájt. 3. Visszatértek Józsuához s szóltak hozzá: Ne menjen föl az egész nép; mintegy kétezer ember vagy háromezer ember menjen föl, hogy megverjék Ájt: ne fáraszd oda az egész népet, mert kevesen vannak azok. 4. Ekkor fölment oda a nép közül mintegy háromezer ember, de megfutamodtak Áj emberei előtt. 5. S megöltek közülök Áj emberei vagy harminchat embert s üldözték őket a kapu előtt Sebárimig, és megverték őket a hegylejtőn. Erre elolvadt a nép szíve és vízzé lett.

6. És megszaggatta Józsua a ruháit és arcával a földre borult az Örökkévaló ládája előtt egész estig, ő meg Izraél vénei; és port hintettek a fejükre. 7. És szólt Józsua: Jaj, Uram, Örökkévaló, miért is vezetted át e népet a Jordánon, hogy minket az emóri kezébe adj, a mi megsemmisítésünkre? Vajha úgy akartuk és maradtunk volna a Jordánon túl! 8. Kérlek, Uram, mit mondhatok, minekutána Izraél hátat fordított ellenségei előtt. 9. Meghallja majd a kanaáni meg mind az ország lakói és körülvesznek minket s kiirtják nevünket a földről – és majd mit teszel a te nagy nevedért?

A vereség oka: Ákhán bűne

10. És szólt az Örökkévaló Józsuához: Kelj föl, minek is borulsz arcodra ? 11. Vétkezett Izraél, meg is szegték szövetségemet, melyet nekik parancsoltam, vettek is az örökszentségből, loptak is, le is tagadták, el is tették holmijaik közé. 12. Nem fognak tehát Izraél fiai megállhatni ellenségeik előtt, háttal fognak fordulni ellenségeik előtt, mert örökszentséggé lettek ők; nem leszek többé veletek, ha ki nem pusztítjátok az örökszentséget közületek. 13. Kelj föl, szenteld meg a népet és mondd: Szenteljétek meg magatokat holnapra; mert így szól az Örökkévaló, Izraél Istene: örökszentség van közepetted, Izraél! Nem fogsz megállhatni ellenségeid előtt, míg el nem távolítottátok az örökszentséget közepetekből. 14. Majd előléptek reggel törzseitek szerint; és lészen, azon törzs, melyet megfog az Örökkévaló, előlép családok szerint, és azon család, melyet megfog az Örökkévaló, előlép házak szerint, és azon ház, melyet megfog az Örökkévaló, előlép férfiak szerint. 15. És lészen, a ki megfogatik az örökszentséggel, azt égessék el tűzben, őt és mindent, ami az övé; mivel megszegte az Örökkévaló szövetségét és mivel aljasságot követett el Izraélben.

16. S fölkelt Józsua kora reggel és előléptette Izraélt törzsei szerint; akkor megfogatott Jehúda törzse. 17. S előléptette Jehúda családjait és megfogta a Zarchi családot, s előléptette a Zarchi családot férfiak szerint, s megfogatott Zabdi. 18. S előléptette a házát férfiak szerint és megfogatott Ákhán, Karmi fia, Zabdi fia, Zérach fia, Jehúda törzséből.

19. Ekkor szólt Józsua Ákhánhoz: Fiam, adj, kérlek, tiszteletet az Örökkévalónak, Izraél Istenének, és tégy vallomást előtte; mondjad csak meg nekem, mit tettél; ne titkold el előlem. 20. Felelt Ákhán Józsuának és mondta: Valóban, én vétkeztem az Örökkévaló, Izraél Istene ellen; így meg így cselekedtem: 21. láttam a zsákmány között egy szép sineári köpenyt, meg kétszáz ezüst sékelt, meg egy arany rudat, ötven sékel a súlya, megkívántam és elvettem. S íme, el vannak rejtve sátramban a földben, az ezüst pedig alatta. 22. Erre küldött Józsua követeket, és oda siettek a sátorba; s íme el van rejtve a sátrában, az ezüst pedig alatta. 23. Elvették a sátorból, bevitték Józsuához és mind az Izraél fiaihoz és odatették az Örökkévaló elé.

A bűnös megtalálása és bűnhődése

24. Akkor vette Józsua Ákhánt, Zérach fiát, meg az ezüstöt, a köpenyt s az arany rudat, meg fiait és leányait, meg ökrét, szamarát és juhait, sátrát és mindent ami az övé – s egész Izraél vele volt; s fölvezették őket Ákhór völgyébe. 25. És mondta Józsua: Mennyire megzavartál minket! Zavarjon meg téged is az Örökkévaló e napon! Erre megkövezte őt egész Izraél kővel, elégették azokat tűzben és megkövezték őket kövekkel. 26. S fölhánytak rája nagy kőhalmazt, mind e mai napig; s megtért az Örökkévaló föllobbant haragjától. Ezért nevezték el ama helyet Ákhór völgyének mind e mai napig.


8. fejezet

Áj bevétele

1. És szólt az Örökkévaló Józsuához: Ne félj s ne rettegj; vedd magaddal az egész hadnépet, kelj föl, vonulj Áj felé. Lásd, kezedbe adtam Áj királyát meg népét s városát és országát. 2. Tégy Ájjal és királyával, amint tettél Jerichóval és királyával; csak zsákmányát és marháját vegyétek prédául magatoknak. Helyezz el lescsapatot a város ellen annak mögötte.

3. És fölkelt Józsua meg az összes hadnép, hogy vonuljon Áj ellen, és kiválasztott Józsua harmincezer embert, derék vitézeket, s elküldötte őket éjjel. 4. S megparancsolta nekik, mondván: Lássátok, ti lesben álltok a város ellen, a város mögött, ne távozzatok nagyon a várostól; és legyetek mindnyájan készen. 5. Magam pedig s az egész nép, mely velem van, közeledni fogunk a városhoz; és lészen, midőn kijönnek elénk, mint első ízben, akkor megfutamodunk előttük; 6. majd kijönnek utánunk, míg el nem szakasztottuk őket a várostól – mert azt fogják mondani, megfutamodnak előttünk, mint első ízben – s mi megfutamodunk előttük. 7. Ti pedig majd fölkeltek a lesből és elfoglaljátok a várost, s kezetekbe adja az Örökkévaló, a ti Istenetek. 8. És lészen, amint beveszitek a várost, gyújtsátok föl a várost tűzben, az Örökkévaló igéje szerint cselekedjetek; lássátok, megparancsoltam nektek. 9. Elküldte őket Józsua, és elmentek a leshelyre, és maradtak Bét-Él és Áj között, Ájtól nyugatra. S meghált Józsua azon éjjel a nép közepében.

10. Józsua fölkelt kora reggel és megszámlálta a népet; s fölment ő meg Izraél vénei a nép élén Áj felé. 11. S az egész hadnép, mely vele volt, fölment, és közeledve oda értek a várossal szemben; és táboroztak Ájtól északra – a völgy pedig közte és Áj közt. 12. Vett mintegy ötezer embert és elhelyezte őket lescsapatnak Bét-Él és Áj között, Ájtól nyugatra. 13. S elhelyezték a népet, az egész tábort, mely a várostól északra volt, meg végcsapatát a várostól nyugotra. És ment Józsua azon éjjel a völgy közepébe.

14. S volt, midőn ezt látta Áj királya, siettek, korán fölkeltek és kivonultak a város emberei Izraél elébe a harcra – ő és egész népe – a kijelölt helyre a síkság előtt; de ő nem tudta, hogy lescsapat van ellene a város mögött. 15. S megverették magukat Józsua meg egész Izraél előttük és megfutamodtak a puszta felé. 16. Erre összegyűlt az egész nép, mely Ájban volt, hogy üldözze őket; üldözték Józsuát és elszakadtak a várostól. 17. S nem maradt vissza senki Ájban és Bét-Élben, ki nem vonult volna ki Izraél után; nyitva hagyták a várost és üldözték Izraélt.

18. Ekkor szólt az Örökkévaló Józsuához: Nyújtsd ki a kezedben levő lándzsát Áj felé, mert kezedbe adom. És kinyújtotta Józsua a kezében levő lándzsát a város felé. 19. A lescsapat hamar fölkelt helyéből, s futottak, amint kinyújtotta a kezét s bementek a városba és elfoglalták; siettek és fölgyújtották a várost tűzben. 20. Akkor megfordultak Áj emberei hátra felé s látták, íme fölszáll a város füstje ég felé, és nem volt bennük erő, hogy megfutamodjanak, se ide, se oda; a nép pedig, mely a pusztának futott volt, visszafordult az üldöző ellen. 21. Józsua ugyanis és az egész Izraél látták, hogy elfoglalta a lescsapat a várost és hogy fölszállt a város füstje, visszatértek tehát és megverték Áj embereit. 22. Amazok kijöttek volt eléjükbe a városból s így közepébe kerültek Izraélnek – ezek innen, azok onnan; megverték őket, úgy, hogy nem hagytak közülök sem maradót, sem menekvőt. 23. Áj királyát pedig élve fogták el és odavezették Józsuához.

A város sorsa ugyanaz, mint Jerichóé

24. És volt, midőn Izraél végzett azzal, hogy megölje Ájnak mind a lakóit, a mezőn, a pusztában, amelyben őket üldözték, és elestek valamennyien a kard élével, míg végük lett – akkor visszatért egész Izraél Ájba és megverték azt a kard élével. 25. Voltak pedig mind az aznap elesettek, férfitól nőig, tizenkétezren – Ájnak emberei mind. 26. Józsua pedig nem húzta vissza kezét, melyet kinyújtott a lándzsával, míg el nem pusztította Áj minden lakóit. 27. Csupán a barmot és ama városnak zsákmányát vette prédául magának Izraél, az Örökkévaló igéje szerint, melyet parancsolt Józsuának. 28. És elégette Józsua Ájt és tette örök rommá, pusztasággá, mind e mai napig. 29. Áj királyát pedig felakasztatta a fára estidejéig; s naplementekor parancsolta Józsua s levették hulláját a fáról, és dobták a város kapujának bejárata elé és fölhánytak rája nagy kőhalmazt, mind e mai napig.

Oltár és a tan felolvasása az Ébál hegyén

30. Akkor épített Józsua oltárt az Örökkévalónak, Izraél Istenének, Ébál hegyén. 31. Miként megparancsolta Mózes, az Örökkévaló szolgája Izraél fiainak, amint írva van Mózes tanának könyvében: oltárt, ép kövekből, melyekre nem emeltek vasat – és hoztak rajta égőáldozatokat az Örökkévalónak és vágtak békeáldozatokat. 32. És ráírta ott a kövekre Mózes tanának másolatát, amelyet írt Izraél fiai elé. 33. Egész Izraél pedig, vénei, felügyelői és bírái álltak innen is, onnan is a ládánál, szemben a levita papokkal az Örökkévaló ládájának vivőivel, mind jövevény, mind honos: egyik fele a Gerizím hegy irányában, másik fele az Ébál hegy irányában – amint megparancsolta Mózes, az Örökkévaló szolgája, hogy először áldják meg a népet, Izraélt. 34. Aztán fölolvasta mind a tan igéit: az áldást és az átkot, egészen amint írva van a tan könyvében; 35. nem volt ige mindabból, amit parancsolt Mózes, melyet Józsua föl nem olvasott volna Izraél egész gyülekezete, meg az asszonyok és a gyermekek, meg a köztük járó jövevény előtt.


9. fejezet

Szövetkezés Izráel ellen

1. Volt pedig, midőn meghallották mind a királyok a Jordánon innen, a hegységben, az alföldön és a nagy tenger egész mellékén a Libánon felé: a chitti, az emóri, a kanaáni, a perizzi, a chivvi és a jebúszi – 2. összegyülekeztek együvé, hogy harcoljanak egy értelemmel Józsua és Izraél ellen.

A gibeonbeliek csele

3. Gibeón lakói pedig hallották, mit tett Józsua Jeríchóval és Ájjal. 4. Cselekedtek tehát ők is ravaszsággal: mentek és tettették magukat követeknek; szereztek ugyanis kopott zsákokat szamaraikra, meg kopott boros tömlőket, repedteket és összefoltozottakat. 5. Kopott és megfoldott sarúk lábaikon, megkopott ruhák ő rajtuk; minden élelmi kenyerük pedig elszáradt, morzsákká lett.

6. Elmentek Józsuához a táborba Gilgálba; és szóltak hozzá és Izraél emberéhez: Messze földről jöttünk, most pedig kössetek velünk szövetséget. 7. Erre így szólt Izraél embere a chivvihez: Hátha közepettem lakol, miképpen kössek veled szövetséget? 8. Mondták Józsuának: Szolgáid vagyunk! S mondta nekik Józsua: Kik vagytok és honnan jöttök? 9. Mondták neki: Nagyon messze földről jöttek a te szolgáid, az Örökkévalónak, Istenednek nevéért, mert hallottuk hírét és mindent, amit tett Egyiptomban, 10. és mindazt, amit tett a Jordánon túli emórinak két királyával: Szíchónnal, Chesbón királyával, és Óggal, Básán királyával, a ki Astárótban volt. 11. És szóltak hozzánk véneink és mind az országunk lakói, mondván: Vegyetek kezetekbe élelmet az útra, s menjetek elejükbe; így szóljatok hozzájuk: szolgáitok vagyunk, most pedig kössetek velünk szövetséget. 12. Ez ami kenyerünk – melegen vettük élelemnek magunknak házainkból, amely napon elindultunk, hogy hozzátok menjünk, és most, íme elszáradt és morzsákká lett. 13. Ezek a boros tömlők pedig, melyeket újdonan töltöttünk meg, íme megrepedeztek; ezek a mi ruháink és saruink pedig elkoptak az igen nagy út miatt. 14. Erre vettek az emberek élelmükből és az Örökkévaló száját nem kérdezték meg. 15. És szerzett velük Józsua békét, kötött velük szövetséget, hogy életben hagyja őket és megesküdtek nekik a község fejedelmei.

16. Történt pedig három nap multán, miután szövetséget kötöttek velük, meghallották, hogy közeléből valók ők és közepette laknak. 17. Elindultak Izraél fiai és városaikhoz értek a harmadik napon; városaik pedig Gibeón, Kefíra, Beérót és Kirjat-Jeárim. 18. S nem verték meg őket Izraél fiai, mert megesküdtek nekik a község fejedelmei az Örökkévalóra, Izraél Istenére; és zúgolódott az egész község a fejedelmek ellen. 19. Erre mondták mind a fejedelmek az egész községnek: Mi megesküdtünk nekik az Örökkévalóra, Izraél Istenére, most tehát nem nyúlhatunk hozzájuk. 20. Ezt tesszük majd velük és életben hagyjuk őket, hogy ne legyen harag rajtunk az eskü miatt, melyet esküdtünk nekik. 21. És szóltak hozzájuk a fejedelmek: hadd éljenek. S lettek favágók és vízmerítők az egész község számára, amiképpen kimondták róluk a fejedelmek.

A gibeoniakat szolgálatra vetik

22. És hivatta őket Józsua és beszélt hozzájuk, mondván: Miért csaltatok meg minket, mondván: messzire valók vagyunk tőletek nagyon, holott köze­pet­tünk laktok. 23. Most tehát átkozottak legyetek; meg ne szűnjék közületek szolga, favágó és vízmerítő, Istenem háza számára. 24. Feleltek Józsuának és mondták: Mivelhogy tudtukra jött szolgáidnak, hogy megparancsolta az Örökkévaló, a te Istened szolgájának, Mózesnek, hogy ha nektek adja az egész országot, elpusztítja előletek mind az ország lakóit: féltettük tehát nagyon lelkeinket tőletek és tettük ezt a dolgot; 25. most pedig íme kezedben vagyunk; amint jó és helyes szemeidben, hogy tégy velünk, a szerint tégy. 26. És tett velük akképpen; így megmentette őket Izraél fiai kezéből, hogy meg nem ölték. 27. És odaadta őket Józsua azon a napon favágókul és vízmerítőkül a község számára és az Örökkévaló oltárának számára mind e mai napig, azon helyre, melyet ki fog választani.

A ZsTSz nyári szemeszter témakörei itt talahatók: http://www.zsido.com/zstsz02/index.htm
A ZsTSz nyári szemeszter órarendje itt talahato: http://www.zsido.com/zstsz02/orarend.htm
A ZsTSz nyári szemeszter naptára itt talahato: http://www.zsido.com/zstsz02/naptar.htm

A ZsTSz következõ, téli szemeszter témakörei itt talahatók: http://www.zsido.com/zstsz/index.htm
A ZsTSz következõ, téli szemeszter órarendje itt talahato: http://www.zsido.com/zstsz/orarend.htm

Az elsõ hét anyaga: Jöhosuá (Józsua) könyve (I.)

 
 
   
© 2004 Lubavitch of Hungary, All rights reserved.