Mönáchot 3. fejezet:
HILCHOT CICIT:
A Cicit törvényei
A Talmud szövege
Mönáchot 38. lap első oldali misna;
a 41. lap második oldalának közepétől
a 44. lap második oldalának elejéig.
1 2 3 4 5 6
(38/a lap közepén)
MISNA:
A micvák nélkülözhetetlen összetevői
[Ez a fejezet tovább tárgyalja az érvénytelenség eseteit, és olyan példákat sorol fel, amikor az egyik alkotóelem hiánya nem teszi alkalmatlanná a többit.]
A ciciten (szemlélőrojtok) a KÉK szín hiánya NEM ÉRVÉNYTELENÍTI A FEHÉRET, ÉS A FEHÉR szín hiánya NEM ÉRVÉNYTELENÍTI A KÉKET, vagyis ha valaki csak kék vagy csak fehér szálakat használ, akkor is teljesítette kötelességét. A KÉZRE VALÓ TFILIN hiánya NEM ÉRVÉNYTELENÍTI A FEJRE VALÓT ÉS A FEJRE VALÓ hiánya NEM ÉRVÉNYTELENÍTI A KÉZRE VALÓT, s mivel mindkettőre külön-külön előírás vonatkozik, aki a tfilinnek csak az egyik részét tette föl, az is részben teljesítette a parancsolatot.
(41/b lap közepén)
GÖMÁRÁ:
Hány szállból áll a cicit?
A Bölcsek azt tanították egy Brájtában: Hány szálból álljon a cicit? Bét sámáj azt mondta: négyből, amely félbehajtás után nyolc szálat ad; Bét hilél azonban azt mondta: háromból, amely félbehajtás után hat szálat ad.
És mennyire kell lelógnia a csomók utáni rojtoknak? Bét sámáj azt mondta: amennyi négy ujj szélessége, azaz 8 cm, Bét hilél azonban azt mondta: amennyi három ujj szélessége, azaz 6 cm. És a három ujjnyi szélesség, amit bét hilél mondott az egy átlagos emberi tenyér szélességének, egy tefáchnak a háromnegyede.
[A Brájtá kijelentését megvilágosítandó, a Gömárá leírja, mekkora egy tenyérszélesség = egy tefách:]
Ráv Pápá azt mondta: A tefách, a Tóra törvénye szerint 8 cm, minthogy négy ujj szélessége, a hüvelykujjal mérve, hat ujj szélessége a kisujjal mérve, és öt ujj szélessége a harmadik vagy a középső ujjal mérve. Bét Hilél tehát három átlagos hüvelyujj szélességről beszél, Bét Sámáj pedig négyről.
A cicit mérete
[A Gömárá két ámorá véleményét idéz a cicit mértékével kapcsolatban:]
Ráv Huná azt mondta: A cicit rojtjának Bét Sámáj rendelkezésének megfelelően négy szálból kell állnia, amelyek rögzítési pontjának a ruha szélétől számított négy ujjon belül kell lenniük, és négyujjnyira le kell lógniuk.
Ráv Jehudá pedig azt mondta: A rojtnak Bét Hilél rendelkezésének megfelelően három szálból kell állnia, amelyek rögzítési pontjának a ruha szélétől számított három ujjon belül kell lenniük, és háromujjnyira kell lelógniuk.
Ráv Pápá azt mondta: A háláchá úgy szól, hogy a cicit rojtjának négy szálból kell állnia, amelyek rögzítési pontjának a ruha szélétől számított három ujjon belül kell lenniük, és négyujjnyira kell lelógniuk.
[A Gömárá kétségbe vonja a Brájtának azt a tételét, miszerint a cicit hosszának kell valamilyen minimális méretének lennie:]
Ez a fenti kijelentés azt akarja mondani, hogy a cicitnek kell valamilyen minimum méretének lennie? De vesd össze ezt a következő Brájtával, és figyeld meg a különbséget:
A Tóra cicitnek nevezi a rojtot. A cicit szónak nincs más jelentése, csak az, hogy „valami túllógó”, például egy rojt, és a cicit nem más, mint egy bármilyen tetszőleges hosszúságú, túllógó rojt. és bét sámáj és bét hilél bölcsei már fölmentek jochánán ben bötérá házának emeletére, és ott azt mondták: a cicitnek nincs megszabott mérete, és hasonlóképpen a lulávnak sincs megszabott mérete.
Nem azt jelenti ez, hogy a cicit rojtjának egyáltalán nincs megszabott mérete, sem minimális, sem maximális?
(42/a lap kezdődik)
[A Gömárá így válaszol:]
Nem! Az utóbbi Brájtá csak annyit mond, hogy a cicitnek nincs maximális mérete, azaz a rojt olyan hosszú lehet, amekkorát csak óhajtunk, van viszont minimális mérete: négy ujjnyinál nem lehet rövidebb. Mert ha nem ?gy magyar?zzuk ezt, akkor hogyan van értelme a Brájtá záró megállapításának: hasonlóképpen a lulávnak sincs megszabott mérete. Azt mondod erre, hogy csakugyan így van, hogy a lulávnak nincs semmilyen meghatározott mérete, se maximuma, se minimuma, hiszen ez ellentmond egy Misnának, ahol azt tanultuk: AZ A LULÁV, AMELYIK MEGVAN HÁROM TEFÁCH hosszú, azaz 24 cm, az ELÉG hosszú AHHOZ, HOGY LENGESSÜK, ezért ÉRVÉNYES. Tehát innen egyértelműen látjuk, hogy habár a lulávnak nincs maximális mérete, minimális mérete azért van. Ugyanígy a cicit tekintetében is a Brájtá csak annyit akar mondani, hogy habár maximális mérete nincs, minimális mérete azért van.
A cicit szálai
[A Gömárá a cicit szó egy másik értelmét hozza fel:]
A Bölcsek így tanították egy Brájtában: A Tóra cicitnek nevezi a rojtot. A cicit szónak nincs más jelentése, csak az, hogy „fürt”, azaz „folyandár”, ahogyan az Írásban áll: „megragadott engem hajam fürtjénél (böcicit rosi) fogva...”, ahogy egy hajfürt is amúgy különálló hajszálakból áll, ugyanúgy a cicit-fürtjeinek is kell egy olyan részének lennie, ahol a szálak különállnak.
Ábájé azt mondta: Úgy kell elválasztani a cicit rojt egyes szálait, ahogyan egy arameus hajfürt hajszálait, amelyeket a bálványimádók sajátos módon viseltek: a tövénél befonták, a végét viszont nem.
A rolytok elhelyezése
[A Gömárá visszatér ahhoz a vitához, amely arról szólt, hogy hová kell a ruhadarabon a cicitet elhelyezni:]
A Bölcsek úgy tanították egy Brájtában: Ha valaki az öltözék csücskéhez vagy a szegélyéhez rögzíti a cicitet, akkor az érvényes, rabbi eliezer ben jáákov viszont azt mondja, hogy a cicitek mindkét esetben érvénytelenek, ugyanis ő úgy tartja, hogy a cicitet a szegélytől valamennyire távolabb kell helyezni.
[A Gömárá egy ezzel kapcsolatos ámorita rendelkezést hoz fel:]
Kivel van összhangban a következő kijelentés, amit Ráv Gidél mondott Ráv nevében? Azt mondta: A cicitet a ruhadarab szélétől egy bizonyos távolságra kell rögzíteni, hogy túlnyúljon a szegélyen, úgy hogy viselés közben ráfeküdjön a szövetre is, mert írva van, hogy a cicitet a „ruhájuk sarkaira” kell tenni. Kivel van ez összhangban? Rabbi Eliezer ben Jáákovval, aki a fenti Brájtában azt mondja, hogy a cicitet nem szabad az öltözék legszélére erősíteni.
[A Gömárá meghatározza, hogy a végéről milyen távolságra kell erősíteni:]
Rabbi Jáákov mondotta rabbi Jochánán nevében: A cicitnek a ruhadarab szegélyétől egy hüvelykujj-ízület teljes hosszának távolságára kell lennie.
Ráv Pápá fentebb úgy rendelkezett, hogy a cicitet úgy kell elhelyezni, hogy a ruhadarab szegélyétől ne legyen három ujj szélességénél (6 cm-nél) távolabb. Rabbi Jáákov itt úgy rendelkezik, hogy úgy kell elhelyezni, hogy legalább egy hüvelykujj-ízület távolságra (3-4 cm-re) legyen a ruhadarab szegélyétől. A cicitet tehát azon a területen kell rögzíteni, amely mindkét irányban a ruha szegélyétől számított egy hüvelykujj-ízületnyi és háromujjnyi távolság közötti sáv.
[A Gömárá elmagyarázza, miért van szükség mindkét szabályozásra:]
És mind Ráv Pápá, mind rabbi Jáákov szabályára szükség van.
Mert ha a cicit elhelyezésének szabályát csak Ráv Pápá szabályából vezettük volna le, akkor azt gondolhattuk volna, hogy a szabály értelmében a „legfeljebb három ujjnyira a szegélytől” azt jelenti, hogy ennél nem szabad távolabb lennie, és minél közelebb van a szegélyhez, annál jobb, és rabbi Jáákov rendelkezése ennek az elgondolásnak a téves mivoltára hívja fel figyelmünket.
Ha pedig a cicit elhelyezésének szabályát csak rabbi Jáákov szabályából vezettük volna le, akkor azt gondolhattuk volna, hogy a szabály értelmében „a ruhadarab szegélyétől egy hüvelyujj-ízület teljes hosszának távolságára” azt jelenti, hogy ennél nem szabad távolabb lennie, sőt minél közelebb van a szegélyhez, annál jobb, és Ráv Pápá rendelkezése ennek az elgondolásnak a téves mivoltára hívja fel figyelmünket.
Tehát mindkét szabályra szükség van.
A szakadt cicit
[Egy ide vágó esetet idéz:]
Ráviná és Ráv Számá Ráv Ási előtt ült, amikor Ráv Számá látta, hogy a Ráviná öltözéke sarkában lévő lyuk, ahová a cicit volt fűzve, elszakadt, és egy teljes hüvelykujj-ízület hosszánál rövidebb távolság maradt a cicit és a ruha széle között. Azt mondotta Ravinának: Mester, te nem tartod magad rabbi Jáákov szabályához?
Ráviná így válaszolt: Rabbi Jáákov szabálya csak a cicit készítésének idejére lett kimondva. Mivel a Tórában az áll, hogy „aggassanak rojtokat ruhájuk sarkaira”, ezért csak az a fontos, hogy eredetileg kerüljenek a ruhának arra a részére, amely „saroknak” tekintendő, és nem az, hogy mindig ott is maradjanak. Én eredetileg megfelelő távolságra tettem őket a szegélytől, és az, hogy most közelebb vannak, nem számít.
Ráv Számá zavarba jött, hogy így kiigazították. Ráv Ási azt mondta neki: Ne jöjj zavarba, amiért Ráviná kiigazított, mert ő Izraelből jött, és Erec Jiszráél egyetlen tudósa felér kettőnkkel (két babilóni tudóssal).
